Nem könnyű az együttélés a lakótelepen, főleg azoknak, akik érzékenyebbek a zajokra, nehezebben viselik, ha a szomszéd hangosabban hallgatja kedvenc zenéjét, vagy fapapucsban járkál. Akad, aki azt is szóvá teszi, ha a kelleténél gyakrabban sír egy csecsemő. Változó, ki hogyan tesz az őt zavaró jelenségek ellen. Van, aki a falat veri, goromba leveleket küldöz, vagy a hangos zenére még hangosabb zenével válaszol. Természetesen sokan tűrnek szó nélkül, néhányan pedig megfelelő fórumot keresnek. Így tettek azok a Móricz Zsigmond közben lakók is, akik panaszukkal a társasház közös képviselőjéhez fordultak.
Kifogást emeltek egyik lakótársuk ellen, aki – állításuk szerint – lakásban tartott macskáit leengedi a pincébe, és azok odapiszkítanak, kutyáját pedig gyakran zárja ki az erkélyre, amire az állat kitartó vonyítással reagál. Arra kérték a közös képviselőt, tegyen lépéseket az áldatlan állapotok megszüntetése érdekében.
Ő tett is. Küldött egy levelet az érintettnek, amelyben leírta, mit észrevételeznek többen a társasházból, majd arra kérte a címzettet, hogy állatait a helyi állattartási rendeletben foglaltaknak megfelelően gondozza.
Mindezt a címzett zokon vette. Felháborodásának egy válaszlevélben adott hangot, amelyben közölte, hogy betartja az állattartás szabályait, kikérte magának, hogy a lakását büdösnek és mocskosnak titulálja a közös képviselő (az eredeti levélben erről szó sem volt), macskája egyáltalán nincs, kutyáját pedig sose zárta ki az erkélyre. Ezzel azonban nem elégedett meg: ha már levelet írt, rázúdította a közös képviselőre az összes sérelmét. Például azt, hogy a panelfelújítás alatt eltűnt a pincéből a centrifugájuk, az új bejárati ajtóhoz pedig csak egy hónapi várakozás után kaptak kulcsot, addig körbe kellett járniuk. Az esővíz-elvezető hibája miatt elázott a lakása, de nem tudja, melyik céggel kötött a társasház biztosítást. Végezetül leszögezi: a közös képviselő őt többé ne képviselje, nem bízza meg semmivel és nem tart igényt a munkájára.
Jelenleg itt tart a történet. Remélhető, hogy ez egyben a befejezése is, mert az ilyen ügyek hajlamosak arra, hogy parttalanná váljanak, és a végén már senki sem tudja, mikor és főleg miért kezdődtek.
A közös képviselőnek nem tartozik a szorosan vett kötelességei közé, hogy igazságot tegyen a lakók között, a bizalmat pedig egyetlen tulajdonos nem vonhatja meg tőle, vagyis nem dönthet úgy, hogy ő ezentúl egy másik közös képviselőt nevez ki saját magának. Nem könnyű az együttélés a lakótelepen, de talán rá lehet lelni az arany középútra. Nem szükséges mindenkivel szoros barátságban lenni, kommunikálni viszont muszály.