Jubileumi tanévét indítja Százhalombatta első nyelviskolája, az EU Nyelvstúdió, amely 1999 szeptemberében kezdte meg működését. Mi változott azóta az iskolában és a nyelvtanulásban - erről beszélgettünk a stúdió vezetőjével, Tőke Orsolyával.
- Milyen nyelvek voltak divatosak tíz éve, és mit szeretnének tanulni a mai jelentkezők?
- Kezdetben az angol mellett németet és franciát oktattunk. Az utóbbi két-három évben mind a német, mind a francia iránti érdeklődés háttérbe szorult, viszont nagyobb kereslet mutatkozott a latin nyelvek iránt, így bevezettük a spanyol és az olasz nyelveket is. Egyre többen vannak, akik angolból már nyelvvizsgát szereztek, és a második nyelvüket kezdik tanulni az iskolában.
- Változott-e a nyelvtanulók összetétele az elmúlt tíz évben?
- Általánosan jellemző, hogy kitolódtak az életkori határok a tanulni vágyóknál. A legidősebb tanítványunk egy közel 70 éves úr volt, nemrégiben pedig egy néhány hónapos kisbabát szerettek volna angolra taníttatni a szülei.
- Hogyan alakultak a motivációk?
- A középiskolás korú diákoknak eleinte elsődleges célja volt, hogy nyelvvizsgát szerezve ne kelljen nyelvórákra járniuk az iskolában, illetve felmentést kapjanak az érettségi alól. Néhány éve ez a lehetőség megszűnt, így a diákok most azért járnak hozzánk, hogy nyelvvizsgájukkal többletpontszámokat szerezzenek a továbbtanuláshoz.
Tízedik éve nagyjából állandó létszámmal vannak főiskolás, egyetemista tanulóink, mivel a diploma megszerzésének a feltétele a nyelvvizsga. Kezdetben azonban a legtöbb főiskolai diplomához elegendő volt az alapfokú nyelvtudás, ma már a középfokú szükséges.
Az iskola indulásakor a dolgozó korosztályt csak néhány hobbiból tanuló felnőtt képviselte. Azóta azonban a legtöbb munkahelyen alapkövetelmény lett az angol nyelvtudás, így nőtt az idősebb korosztályú tanulók száma. Az elmúlt tanévtől megfigyelhető egy olyan réteg kialakulása is, akik azért akarnak legalább alapfokú nyelvtudás szerezni, mert külföldön szeretnének dolgozni, illetve oda akarnak költözni.
- Ma már nemcsak a nyelvek, hanem a vizsgaközpontok között is válogathatunk. Ehhez hogyan sikerült alkalmazkodniuk?
- A legnagyobb szakmai kihívást az állandóan változó nyelvvizsga-piac jelenti. Kezdetben a nyelvtanközpontú állami Rigó utcai nyelvvizsgára készültünk, majd létrejöttek az akkoriban könnyebbnek vélt, egyetemek által kidolgozott nyelvvizsgák. Ezeket követték a szókincscentrikus nemzetközi vizsgák, amelyeket külföldön is elismernek. Folyamatosan szemmel kell tartanunk az évente megújuló kínálatot, ha azt akarjuk, hogy diákjaink a legjobb eredményekkel vizsgázhassanak.
- Ön szerint hogy állnak nyelvtudással a battaiak?
- Míg 1999-ben, az első tanévekben inkább kezdő tanfolyamokra volt kereslet, most több a középhaladó, haladó diákunk, ami azt jelzi, hogy egyre többen beszélnek jól egy-egy idegen nyelvet. Úgy látjuk, egyre hatékonyabb a helyi általános és középiskolákban folyó nyelvoktatás is, mert a battai diákok sokkal jobban teljesítenek a szintfelmérőinken most, mint kilenc évvel ezelőtt. Örömmel tapasztalom azt is, kiemelkedően jó idegennyelvi kommunikációs képességekkel érkeznek hozzánk azok a középiskolások, akik évről évre segédkeznek a Summerfest szervezésében, illetve táncosokat fogadnak otthon.
- Mik a terveik a következő tíz évre?
- Nem változtak a célkitűzéseink: a lehető legtöbb tanulót szeretnénk használható nyelvtudáshoz és nyelvvizsgához juttatni.



