Az adóellenőrzésről

• Melyek azok a fő szabályok, amelyek alapján az adóellenőrök a helyszíni ellenőrzéseket végzik? Ezek az előírások milyen jogszabály(ok)ban vannak lefektetve?

Az adóhatósági ellenőrzésről az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. tv. (Art.) rendelkezik. Az ellenőrzésekről részletesen a törvény 86.§ - 119. §-a tartalmaz előírásokat. Az adóellenőr jogait és kötelezettségeit az ellenőrzési eljárásban a tv. 97.§-a tartalmazza.

• Hogyan juthatnának hozzá ezekhez az érintett, ellenőrzésnek kitett kereskedők, vállalkozók?

A jogszabály és annak módosításai a Magyar Közlönyben jelennek meg. Egységes szerkezetben megtekinthető a CD jogtárban, a HVG különszámában, valamint az Adó Kódex 2007/9-10 számban.

• Van-e joguk az adóellenőröknek szándékosan megtéveszteni, lépre csalni az ellenőrzés alá vont kereskedőket, vállalkozókat?

Feltételezve, hogy a kérdés a próbavásárlásra vonatkozik, szándékos megtévesztésről nem beszélhetünk. A próbavásárlást életszerűen kell lefolytatni, ebben az esetben az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell igazolni.
Mit jelent az életszerűség? Az adóellenőrök vásárolhatnak egyedül és többen is. Nézelődhetnek az üzletben, tájékozódhatnak, felvilágosítást kérhetnek, akár idegen nyelven is beszélhetnek.
Elmúlt már az, az idő, hogy kéményseprőnek vagy tűzoltónak öltözzenek be, de az évszaknak megfelelően sortban vagy rövidnadrágban, akár fürdőruhában is vásárolhatnak.

• Néhány, a közelmúltban tudomásunkra jutott esetről szeretném hallani a szakmai véleményüket. 1. A kereskedő boltjában adóellenőr próbavásárlást végzett (hogy adóellenőrről van szó, természetesen csak utólag derült ki). A kereskedő a vásárlás ellenértékét beütötte a pénztárgépbe, majd a blokkot a vásárló elé helyezte a pultra, az viszont nem tette azt el. Kiment a boltból, másodmagával visszajött, fölfedte kilétét – és büntetett. Eljárását azzal magyarázta, nem elég beütni a tételeket a pénztárgépbe, a blokkot a vásárló kezébe kell nyomni. Valóban nem elég, ha például a blokkot beteszi a kereskedő a zacskóba? A másik, ezzel kapcsolatos kérdés: a vásárló mennyi ideig köteles megőrizni a blokkot, és ha a vásárló nem teszi el, visel-e ezért felelősséget?

A nyugtakibocsátás teljes körűen akkor valósul meg, ha a vásárlás ellenértékének átvételét követően a kiszolgálást végző személy a pénztárgépbe rögzített összegről szóló gépi nyugtát az áruval és a visszajáró pénzösszeggel egy időben a vásárló rendelkezésére bocsátja, átadja az áru mellé, a bevásárló kosárba teszi. Ennek elmulasztása esetén a vásárló nem rendelkezik a leszámlázott összeg kifizetéséről szóló bizonylattal, nem ellenőrizheti a felszámított összeg helyességét.
A nyugta pultra tétele, vagy a gépben hagyása vitára adhat okot.
A vásárló saját felelősségére vagy elviszi a nyugtát, vagy az üzletben hagyja. Amennyiben az adózó szabályosan bocsátotta ki a nyugtát, a továbbiakban a vásárló felelőssége annak megőrzése.

• A másik, hasonló eset: próbavásárlás végén az eladó kezdené a tételeket bevinni a pénztárgépbe, ám ekkor derül ki, a pénztárgépszalag kifogyott, újat kell betennie. Elnézést kér a vevőtől, de az csak legyint, hogy nem érdekes, kimegy, másodmagával visszatér. Folytatás: lásd mint fent, azaz büntet.

Amennyiben vásárlás közben a pénztárgép szalag kifogy és cserére szorul, az az életszerű, ha a vásárló (adóellenőr) a cserét megvárja. Egy tétel esetén ilyen nemigen fordulhat elő, több tételnél pedig az eladó addig nem veszi el az ellenértéket és nem ad vissza, míg a nyugtakibocsátásnak nem tud eleget tenni.

• A harmadik állítólag megtörtént eset: az adóellenőr, aki amúgy mindent rendben talál az ellenőrzés során, az egyik munkavállaló munkaszerződését kéri, de az nem áll rendelkezésre az ellenőrzés helyszínén. Jegyzőkönyv, büntetés; annak ellenére, hogy a vállalkozó arra hivatkozik, adóellenőr nem jogosult munkaügyi ellenőrzést végezni. Igaz ez?

Az általános megbízólevéllel rendelkező adóellenőrök az adatgyűjtésre irányuló (Art. 119. § (1), (2) ) ellenőrzés keretében jogosultak a vállalkozási tevékenységben résztvevők alkalmazásának jogszerűségét, a társadalombiztosítási jogszabályokban a bejelentésükre vonatkozó kötelezettségek teljesítését vizsgálni.
Megjegyezendő, hogy 2008. január 1-től a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal, valamint 12 napos üzletzárással vagy tevékenység felfüggesztéssel jár.

• Végül: milyen jogai vannak a vállalkozóknak abban az esetben, ha úgy érzik, a velük szemben eljáró adóellenőr nem méltányos eljárás keretében ellenőrizte; netán jogszabálysértően járt el vele szemben?

Az Art. nemcsak az adóellenőr jogait és kötelezettségeit sorolja fel. A 99. és 100. § tartalmazza az adózó jogait és kötelezettségeit is az ellenőrzési eljárásban. Egyébiránt pedig amennyiben az ellenőrzött adózó úgy ítéli meg, hogy vele szemben az adóellenőr jogszabálysértően járt el, a körülmények leírásával, a bizonyítékok csatolásával panasszal élhet az illetékes igazgatóság felé.

• Nem kell-e tartani retorzióktól akkor, ha kiáll jogaiért? (Van, aki úgy véli, inkább lenyeli a büntetést, semmint hogy később kipécézzék, rászálljanak, és még jobban megbüntessék. Adóellenőrrel szemben szép lehetsz, de okos nem – szól a mindennapi bölcsesség.)

Amennyiben a panasz jogos és megfelelő bizonyítékok állnak az adózó rendelkezésére, retorziótól nem kell tartani. Az adóhivatalnak sem mindegy, hogy ellenőrei hogy dolgoznak a területen. Panasz esetén az ügy kivizsgálásra kerül és bizonyított tények alapján az adóellenőr sem kerülheti el a felelősségre vonást.