Az NB I tizenhetedik fordulójában sem sikerült a Százhalombatta férfi kézilabda-csapatának az áttörés, azaz az első két, vagy egy pont megszerzése, pedig ezúttal már a leglelkesebb szurkolóink is, amolyan „most, vagy soha” meccsként aposztrofálták a Szigetvár elleni hazai megmérettetést. A legbosszantóbb az, hogy ezúttal valóban kevés hiányzott a győzelemhez, vagy legalább a döntetlenhez, de megint olyan egyéni hibák és rutintalan megoldások egész sorát lehetett látni különösen a hajrában, hogy az már időnként fájt az embernek.
Az első félidőben például a battai csapat szokásához híven olyan álmosan kezdett, hogy Zádori László együttese ellépett hét góllal, és újfent mérhetetlen energiákat emésztett fel, hogy a mieink az első félidő végére felzárkózzanak egy gólra. Aztán a második játékrészben végre fordult is a kocka, előbb egyenlítettünk, majd vezettünk is két találattal, de ahelyett, hogy bebiztosítottuk volna magunkat egy jelentősebb fórral, hagytuk inkább a vendégeket, hogy újra és újra kiegyenlítsenek. Az utolsó öt perc aztán maga volt a káosz és a csőd, rossz edzői húzásokkal, szabálytalan cserével és az ezért járó két perces kiállítással, kapkodással, határozatlansággal, és ez „tökéletesen” elégnek bizonyult az újabb kétgólos 31-33 arányú vereséghez.
Ezt követően az új elnökség egy már régóta a levegőben lógó döntésre szánta el magát, ugyanis március 7-én megköszönte Molnár József játékos-edző eddigi tevékenységét, és felmentette őt tisztségéből. Ezzel egyidejűleg a battai kézilabdázók szakmai munkájának irányítására Sótonyi Lászlót, az egykori százkilencvenszeres válogatottat kérte fel. Az egykori világklasszis (akiről legközelebbi számunkban bővebben olvashatnak) vezérletével együttesünk aztán a következő mérkőzésén, Csömörön szintén veszített, de a játékában már akadtak reményt keltő elemek is. A gólszerzésben különösen az új szerzemény, Visy Norbert jeleskedett a maga tíz találatával.
Balázs Tibor hatszor, Csík János pedig négyszer volt eredményes az egyébként végig szoros Pest megyei összecsapáson. Ami egyébként az alapszakaszból hátralevő legközelebbi pontszerzési alkalmat illeti, arra március 19-én idehaza a Győri Tento ETO ellen nyílhat lehetősége a Százhalombattának.
Az első félidőben például a battai csapat szokásához híven olyan álmosan kezdett, hogy Zádori László együttese ellépett hét góllal, és újfent mérhetetlen energiákat emésztett fel, hogy a mieink az első félidő végére felzárkózzanak egy gólra. Aztán a második játékrészben végre fordult is a kocka, előbb egyenlítettünk, majd vezettünk is két találattal, de ahelyett, hogy bebiztosítottuk volna magunkat egy jelentősebb fórral, hagytuk inkább a vendégeket, hogy újra és újra kiegyenlítsenek. Az utolsó öt perc aztán maga volt a káosz és a csőd, rossz edzői húzásokkal, szabálytalan cserével és az ezért járó két perces kiállítással, kapkodással, határozatlansággal, és ez „tökéletesen” elégnek bizonyult az újabb kétgólos 31-33 arányú vereséghez.
Ezt követően az új elnökség egy már régóta a levegőben lógó döntésre szánta el magát, ugyanis március 7-én megköszönte Molnár József játékos-edző eddigi tevékenységét, és felmentette őt tisztségéből. Ezzel egyidejűleg a battai kézilabdázók szakmai munkájának irányítására Sótonyi Lászlót, az egykori százkilencvenszeres válogatottat kérte fel. Az egykori világklasszis (akiről legközelebbi számunkban bővebben olvashatnak) vezérletével együttesünk aztán a következő mérkőzésén, Csömörön szintén veszített, de a játékában már akadtak reményt keltő elemek is. A gólszerzésben különösen az új szerzemény, Visy Norbert jeleskedett a maga tíz találatával.
Balázs Tibor hatszor, Csík János pedig négyszer volt eredményes az egyébként végig szoros Pest megyei összecsapáson. Ami egyébként az alapszakaszból hátralevő legközelebbi pontszerzési alkalmat illeti, arra március 19-én idehaza a Győri Tento ETO ellen nyílhat lehetősége a Százhalombattának.
