Elfogadta a kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv akcióterveit

  • HÍREK
  • 2007-07-26
  • 139 megtekintés

A kormány július 25-i ülésén döntött az Új Magyarország Fejlesztési Terv akcióterveiről, amelyek alapján az elkövetkező hónapokban összesen 2 800 milliárd forint értékű fejlesztés kezdődik el – részben pályázati úton, részben pedig kiemelt projektek révén. A kabinet ennek részeként most döntött összesen több mint 500 milliárd forint támogatási értékben 271 kiemelt projekt támogatásáról is. Ezek közül 191 esetében 6 hónapon belül meg lehet kötni a szerződést, 80 esetében pedig a projekt támogatott ugyan, de átdolgozásra van szükség, így újabb döntés novemberben születhet róluk. A most eldöntött kiemelt fejlesztések között vannak nemzeti jelentőségű beruházások, vannak országos humán programok, és összesen 123 útépítés megvalósítását is támogatja a kormány 882 km hosszban, 49,3 milliárd forintért – tájékoztatott a Kormányszóvivői Iroda.

A Magyarország számára 2013-ig rendelkezésére álló 22,4 milliárd euró uniós támogatás több mint 10.000 milliárd forint fejlesztést tesz lehetővé. Ilyen mértékű célzott fejlesztésre még soha nem volt lehetőségünk Magyarország történelmében. Az elkövetkező hónapokban a kiemelt projekteken túlmenően több mint 2.000 milliárd forint támogatásra vonatkozó pályázatot ír ki a kormány, az ezeket tartalmazó akciótervekről ma született döntés, a pályázatok pedig augusztus végétől indulnak el
Már eddig is közel 1000 pályázó mintegy 5 milliárd forint uniós támogatást nyert el az Új Magyarország Fejlesztési Tervből. A mai kormánydöntéssel új nyertesek is születtek: a kiemelt projektek, hiszen a kormány ma döntött ezen stratégiai fontosságú fejlesztési javaslatokról. Egy kiemelt projekt azért kiemelt, mert olyan országosan vagy regionálisan fontos fejlesztést tartalmaz, amely más pályázati keretbe vagy méreténél vagy egyediségénél fogva nem fér bele.

Szerdán több mint 500 milliárd forint támogatási értékben összesen 271 kiemelt fejlesztés támogatásáról született döntés, ezek közül 191 ügyében 6 hónapon belül szerződést lehet kötni, 80 darabot pedig támogat ugyan a kormány, de további átdolgozás szükséges. Ez utóbbiakat szeptember végéig lehet újra beadni, és döntés pedig november folyamán születhet.
Éppen azért, mert a javaslatokról nem pályázati úton, hanem egyedi elbírálás alapján születtek döntések, a kormány kiemelt figyelmet fordított az elbírálási folyamat átláthatóságának,

tisztaságának és szakmaiságának biztosítására. Pontosan és szigorúan szabályozták, ki tehet javaslatot kiemelt projektekre és arról mikor, melyik szinten, mi alapján és ki hoz döntést. Kiemelt projektre javaslatot tehettek a regionális fejlesztési tanácsok; miniszteri jóváhagyással a szaktárcák és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Minden más csatornán beérkező ötletet az NFÜ a javaslattételi lehetőséggel rendelkezők valamelyikéhez továbbított, hogy az állásfoglalásukat kérje.
Az elbírálás menete:


Minden fejlesztési ötlet külön információs adatlappal rendelkezett, amelyeket a formai ellenőrzést követően egy országos adatbázisban rögzítettek. A beérkezett fejlesztési elképzelések előértékelését — két-két szakértő értékelését követően — fejlesztési területenként egy-egy zsűri végezte el. A zsűriben helyet kaptak az érintett operatív programok irányító hatóságainak képviselői; a szakminisztériumok képviselői; a régiók képviselői; a szakmai, illetve civil szervezetek képviselői. Ezek a független szakmai grémiumok biztosították az elbírálási folyamat tisztaságát, átláthatóságát és szakmaiságát. Szakértők vizsgálták a fejlesztési ötlet indokoltságát, az uniós támogathatóságát, valamint azt, hogy a fejlesztési javaslat összhangban van-e az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az operatív programok fő célkitűzéseivel, ideértve a költséghatékonyságot és a hosszú távú fenntarthatóságot.

A zsűri négyféle javaslatot hozhatott: 1. támogatásra javasolt projekt; 2. továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projekt; 3. pályázati úton támogatható projekt; 4. ebben a formában nem támogatott projekt.

1. Támogatásra javasolt projektek:
A beérkező javaslatok közül a kormány 117 alsóbbrendű út fejlesztését és 74 olyan egyéb kiemelt projektet támogatott, amelyek hangsúlyosan illeszkednek az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljaihoz. Megvalósulhat többek között Budapesten a Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítése, a Budavári Palota fejlesztése és megújul a Liszt Ferenc Zeneakadémia. Az esztergomi Bazilika pincerendszerének turisztikai hasznosítása is megkezdődik, valamint támogatásban részesül a Szentendrei Skanzen fejlesztése. Folytatódik a Balatonfüredi Városközpont felújítása, támogatást kap Hajdúszoboszló fürdőváros továbbépítése, Miskolcon pedig a Mechatronikai Park fejlesztése részesül uniós forrásból. A sárvári kórházat térségi rehabilitációs központtá fejleszthetik és kiemelt fejlesztési támogatásban részesül a Homokhátság elsivatagosodásának megakadályozását célzó projekt (a legfontosabb projektekről részletes leírást találnak a háttéranyagban). A projektek gazdáinak mostantól van lehetőségük arra, hogy benyújtsák a részletesen kidolgozott, gazdaságossági számításokkal alátámasztott projektet és felkészüljenek a szerződéskötésre: a 74 projekt gazdájának 6 hónapja van arra, hogy szerződést kössön az NFÜ-vel.

2. Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projektek:
A kormány további 74 olyan egyéb kiemelt projekt–javaslatról és 6 alsóbbrendű útról is döntött, amelyek ugyancsak kiemelten szolgálják az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljait. A kormány támogatni is kívánja ezeket a projekteket, ám további kidolgozást igényelnek a projektgazdák részéről. A projektek gazdáinak még ebben az évben lehetőségük lesz továbbfejlesztett formában második körben is benyújtani javaslataikat, és az újabb elbírálást követően, megfelelés esetén sor kerülhet a szerződéskötésre. A javaslatokat szeptember végéig kell ismét benyújtani az NFÜ-nek és november végéig születhet döntés a projektek támogatásáról.

3. Pályázati úton támogatható projektek:
A beérkezett projektek közül 246 darab az akciótervekben szereplő pályázatokon nyerhet el támogatást. Ezek a projektek jellegüknél fogva nem kaphattak „kiemelt projekt” minősítést az elbírálás során, mert támogatásuk pályázati úton indokolt. Az operatív programok akcióterveiben ilyen irányú pályázati kiírások szerepelnek, így a már jól előkészített projekteknek jó esélyük lesz. Jellemzően ilyen besorolás alá került számos jól előkészített oktatási, egészségügyi, szennyvíz-gazdálkodási, hulladékkezelési, gazdaságfejlesztési és ivóvíztisztítási projekt.

4. Ebben a formában nem támogatott projektek:
Csak azok a projektek indultak eséllyel, amelyekben a projektgazda bizonyságát tudta adni annak, hogy valóban képes megvalósítani a projektet, egyáltalán képesek világosan megfogalmazni céljaikat és birtokában vannak a cél elérését szolgáló eszközöknek. Azokat a projekteket, amelyek teljesen elrugaszkodtak a realitásoktól, vagy egyszerűen a projektben megfogalmazott célok nem illeszkednek az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljaihoz, nem lehetett befogadni. Ettől függetlenül a projekt gazdáinak lehetőségük lesz arra, hogy átdogozzák javaslataikat és benyújtsák projektjeiket a többségében ősszel kiírandó pályázatokon, vagy későbbi akcióterv meghirdetésekor.


Projektlista
az országos jelentőségű döntésekről


Az alábbiakban felsoroljuk a mai kormánydöntéssel támogatásra javasolt kiemelt projektek azon csoportját, amelyek országos jelentőségűek avagy szimbolikusan fontosak. Ezeken túl számos regionálisan fontos kiemelt projektről született ma döntés, ezek részletes ismertetése – a kormánydöntés után – a hét folyamán történik meg.

A Budavári Palota kulturális-turisztikai fejlesztése
Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Közhasznú Társaság
Budapest

A Budavári Palota műemléki épületeinek, területeinek felújítása, megtöltése újszerű kulturális tartalommal azt a célt szolgálja, hogy az értékes szellemi és történelmi örökséget Magyarország és Budapest egyik elsődleges, ilyen jellegű turisztikai célpontjává fejlessze. A Budavári Palota ingatlanegyüttesének újjáélesztése magában foglalja egyes világörökségi védelem alatt álló épületek és környezetük összehangolt műemléki rekonstrukcióját, a helyszínek fizikai infrastrukturális feltételeinek javítását, lehetőséget adva a hosszú távú fenntarthatósághoz, működtetéshez hozzájáruló versenyszférának.

A Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítése – látogató- és turisztikai központ létrehozása
Szépművészeti Múzeum
Budapest

A műemlék Szépművészeti Múzeum mélyföldszinti részeinek átalakításával és új, térszint alatti épületrész hozzáépítésével olyan látogatóközpont jön létre, mely elősegíti a Szépművészeti Múzeum és a Hősök tere látogatóinak nagy tömegű és igényes fogadását. A térszint alatti szárny a múzeum új főbejárataként funkcionál majd. A projekt a következő célokból áll:
- 3.800 m² új építésű terület létrehozása,
- 400 m² meglévő terület átalakítása funkcióváltással;
- jelenleg nem létező vagy csak korlátozott formában létrehozható terek, illetve szolgáltatások bevezetése (turisztikai információs és kényelmi központ, nagyméretű időszaki kiállítótér, intenzív kreatív foglalkoztató helyiségek gyermekek, iskolások és felnőttek számára, megfelelő méretű ruhatár és higiéniás helyiségek a Hősök tere prémium turistaforgalmának és a nagy tömegeket vonzó tárlatok kiszolgálásához.)

Liszt Ferenc Zeneakadémia, az európai zenei élet megújuló központja Budapesten
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Budapest

Napjainkra egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az egyetem működését nyitottabbá kell tenni, a zenei világban betöltött vezető szerep a világszínvonalú oktatási tevékenység fejlesztése és fenntartása mellett nagyobb mértékű kulturális és turisztikai szerepvállalásra ösztönöz. A fejlesztési program célja, hogy az európai és világhírű magyar zenei oktatás központját, a Zeneakadémiát látványosan fejlessze annak érdekében, hogy:
- a 100 éves, mára elhasználódott infrastruktúrát felválthassa egy korszerű, komplex oktatási tereket tartalmazó környezet;
- az egyetem növekvő feladatai mellett Európa és a világ zeneéletében betöltött küldetésének megfelelően nagyobb súllyal vehessen részt a nemzetközi életben;
- az egyetem aktív kezdeményezője és résztvevője lehessen hazai és nemzetközi zenei és interdiszciplináris kutatási-, fejlesztési és innovációs programoknak;
- aktívabb együttműködések jöhessenek létre hazai és nemzetközi felsőoktatási intézményekkel;
- a Zeneakadémia megújult tereiben maga határozhassa meg oktatási és kulturális arculatát, nagy nyilvánosság előtt, saját rendezésű hangversenyein mutathassa be hallgatóit, illetve kurzussal egybekötött hangversenyeire meghívhassa az alma materben nevelkedett, mára világhírűvé vált magyar művészeket, valamint világhírű külföldi muzsikusokat;
- a megújult infrastruktúra elősegítse a hallgatók mobilitását, az egyetem a képzési rendszerébe több külföldi hallgatót legyen képes bevonni.
A program jelenlegi szakaszában már egyértelműen látható, hogy a korszerű feltételek biztosítása érdekében a Zeneakadémia épületét fel kell újítani, illetve azt követően jelentősen csökkenteni a központi épület terhelését – a felvetett infrastrukturális kérdések csak egy új épület bevonásával oldhatók meg. Az új épület számos feladat megfelelő elhelyezésére ad lehetőséget.

Skanzen Örökség Program
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Pest megye

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (SzNM) Magyarország népi építészetét, lakáskultúráját és életmódját mutatja be eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák megjelenítésével a XVIII. század második felétől az első világháborúig terjedő időszakot leképezve. A több mint 350 építmény múzeumba telepítésével, 9 épületcsoportba, tájegységbe rendezésével világszinten egyedül álló, teljes panorámát tud bemutatni Magyarország adott korbeli képéről. A tervezett fejlesztéssel elkészül az SZNM tudományos terv szerinti következő — Észak-magyarországi falu — tájegysége és az Alföldi mezőváros tájegység is tovább bővül egy műemlék vasútállomás-épülettel. Az örökségvédelmi beruházások mellett, a közösségi infrastruktúra fejlesztéseként a belső közlekedtetést segítő, korhű ún. Skanzenvasút is épül. A korszerű Nyilvános Muzeológiai Műhely megépítésével pedig a múzeumi háttérmunka kerül bemutatásra a nagyközönség előtt, amely lehetővé teszi a nyilvános műhely, interaktív látványraktár és új oktatási színhely szinergiájának kamatoztatását.

A Balaton-part ékköve: a reformkori városközpont felvirágoztatása Balatonfüreden II. projekt
Balatonfüred Város Önkormányzata
Veszprém megye

A balatonfüredi reformkori városrész fejlesztése, a 2004. évben támogatást kapott ROP 1.1 pályázat folytatása műemléki jelentőségű területen.
 A reformkori városrészben lévő Blaha u. 3. szám alatti épület felújítása valósul meg, közösségi funkció kialakításával: a Városi Helytörténeti Gyűjtemény valamint Turisztikai Információs Központ kap helyet,
 A Jókai Mór Emlékmúzeum felújítása,
 A városrész parkjainak rekonstrukciója és "Történelmi emlékhelyek, szobrok útja"-nak kialakítása közvetlenül a Balaton partján,
 A városrészre vezető önkormányzati utak felújítása modern utcabútorokkal, új közvilágítással,
 A reformkori városközpont közepén elhelyezkedő ún. Vaszary kastély rekonstrukciója és abban kulturális funkció kialakítása a környezetében lévő közpark rendezésével.

Hajdúszoboszló gyógyhely, fürdőváros fejlesztése
Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt.
Hajdú-Bihar megye

A megvalósítással teljes körűvé válik Hajdúszoboszló egészségturisztikai kínálata. A fejlesztés célja, hogy Hajdúszoboszló egy nemzetközileg elismert gyógyhely és fürdőváros legyen. A beruházás célja egy olyan szolgáltatási kínálat létrehozása (élménymedencék, gyermekvilág, új szolgáltatások, gasztronómia), amely egy speciális vendégkör igényeit elégíti ki magas minőséggel és ebből adódóan magasabb hozzáadott értékkel. A létesítmény Európa legnagyobb fürdőkomplexumának részeként jön létre, de önálló bejárattal, a fürdő többi részétől elkülönülten is működtethető, egész éves nyitva tartással. Fedett és zárt összeköttetéssel bír a gyógyászat épületével. A Gyermekvilág – amely fizikailag elkülönül a rekreációs tértől – új kínálatot jelenít meg Magyarországon.



Az esztergomi Bazilika környezetében lévő pincerendszer megóvása és idegenforgalmi hasznosítása
Komárom-Esztergom megye

A minőségi borfogyasztáshoz kapcsolódó vendéglátási szolgáltatások és rendezvények várható bevételei nyomán a tulajdonos olyan forrásokhoz jut, amelyből képes lesz finanszírozni a felújított épületegyüttes folyamatos karbantartását, állagának megóvását, így őrizve meg nemzeti kincsünk egy darabját. Mindannyiunk épített kulturális öröksége a Bazilika, melynek közvetlen szomszédságában található pincerendszer állagmegóvása halaszthatatlan, mivel a pincerendszer évtizedek óta nedvesedik és a beázások mértéke az utóbbi időben már nemcsak a pincék statikai állapotát veszélyezteti, hanem a Bazilika alatti helyiségekben is nedvesedést okoz. A felújítási program, a ma használaton kívüli pincerendszer kulturális-idegenforgalmi célú hasznosításával egyszerre bővíti a turisztikai programkínálatot és teremti meg az ingatlan hosszú távú állagmegóvásának finanszírozási feltételeit. A pincerendszer felújításával egy olyan idegenforgalmi infrastruktúra jön létre, amely hozzájárul a magyarországi borkultúra bemutatásához.

Mechatronikai Park
Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő ZRt.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Munkahelyteremtést, vállalkozások letelepítését szolgáló beruházás. Kb. 70 hektár nagyságú zöldmezős terület, amelyen két ütemben alakítható ki megfelelő infrastruktúrával ellátott fogadófelület vállalkozások letelepülésére. A kialakuló területből a befektetők tetszőleges nagyságú ingatlanrészen valósíthatják meg beruházásaikat. Ez a terület rövid távon autópályával összefüggő közvetlen közlekedési kapcsolattal fog rendelkezni. Jelenleg zajlik az autópálya-bekötőút I. szakaszának kivitelezése, amely lehetővé teszi a terület külvárosi szakaszról történő megközelítését, városon belüli elterelő út révén. Az útépítés lehetőséget biztosít arra, hogy kiépüljenek a fejlesztési terület egyéb infrastruktúrájának csatlakozási pontjai.

Térségi Rehabilitációs Központ létesítése Sárváron
Vas megye

A projekt arra jó példa, hogyan kell átalakítani egy magas ágyszámú, aktív kórházat korszerű rehabilitációs intézménnyé. A sárvári önkormányzati kórház teljes korszerűsítésével és egy új épületszárny kialakításával regionális szerepkörű komplex rehabilitációs központ jöhet létre a jelenleg fekvőbeteg szakellátást végző gyógyintézmény területén. A rehabilitációs központban – a tervek szerint – 50 ágyon onkológiai rehabilitáció, 30 ágyon nőgyógyászati rehabilitáció és 20 ágyon reumatológiai rehabilitáció folyik majd. Az onkológiai rehabilitáció a túlélés és visszailleszkedés pszichoszomatikus zavaraiban nyújt segítséget; a nőgyógyászati rehabilitáció – mint országosan is ritkaságnak számító profil – a nők életminőségének helyreállítását segíti; a helyi gyógyfürdővel történő szakmai együttműködés pedig a térség egyik reumatológiai rehabilitációs bázisává teheti Sárvárt.

Vizek mennyiségi és minőségi védelmének fejlesztése a Duna völgyében (érinti a Duna-Tisza közi Homokhátságot)
Alsó-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Bács-Kiskun és Csongrád megye

A tervezett tározók, valamint a természetközeli vízrendezési fejlesztések egyaránt szolgálják a vízhiányos térség vízkészleteinek megőrzését és az aszályos időszakok kedvezőtlen hatásainak mérséklését. A projekt egyrészt meglévő vízgazdálkodási létesítmények rekonstrukcióját, a mai kor elvárásainak megfelelő technológiai fejlesztését irányozta elő, másrészt tározók és egyéb vízvisszatartások feltételeinek megteremtésével, valamint vízpótló létesítmények építésével megtartják, illetve növelik a térség vízkészleteit. A fejlesztés eredményeként a létesítmények jobban tudnak alkalmazkodni a szélsőséges időjárási helyzetekhez. A három szivattyútelep korszerűsítése kapacitásfejlesztést, az energiatakarékosabb és biztonságosabb működést biztosító fejlesztéseket, valamint a vízminőséget javító uszadékeltávolító beépítését jelenti. A solti árapasztó-rendszer megvalósítása egyaránt jelent levezetési és vízpótlási kapacitásbővítést, másrészt vízminőség-javító szerepe is van.

Kis utak – országszerte összesen 882 km, 123 helyen, 49,3 milliárd forintért
A kormány döntött a regionális operatív programokban szereplő kisút-fejlesztésekről is. Összesen 123 útépítés megvalósítását támogatja a kormány, ez 882 km-t jelent, összesen 49,3 milliárd forintért. A kisút-fejlesztési projektekre a regionális fejlesztési tanácsoknak kellett javaslatot tenniük.

Hozzászólás

E-mail címe rejtve marad. A kötelező mezők *-al vannak jelölve.

Megszakítás

Legfrissebb cikkek

Képtárak

Kategóriák