Ötven szál gyertya Lottó Ottó tortáján*
Hát bizony, őszbe csavarodott a számtáblás ruhát, hetyke kalapot viselő, vidám kópé feje is. No nem öregedett még meg, csak éppen abba a bizonyos legszebb férfikorba lépett. Megállapodott, tisztes családapa lett (gyermekei: Hatos, Skandi és Joker). Lottó Ottó úr (ifjabbaknak: Ottó bácsi) betöltötte az ötvenet. Ha visszatekint az elröppent öt évtizedre, van mire emlékeznie, van mire büszkének lennie. Sokszor, sok embernek szerzett örömet. Képes volt arra, hogy időnként lázban tartson egy egész országot. S elérte, amire csak az egészen különlegesek, a kiválasztottak képesek: reményt nyújtott hétről-hétre a hozzá fordulóknak, a legelesettebbeknek is. Kacagott a szentenciákon: méghogy a pénz nem boldogít?! Mindazonáltal realista is volt, 3,30-ra taksálta magát, pontosan tudta, hogy az ő helye a 2 forintos lecsókolbász és a 3,60-as kenyér között van, de azért közelebb a kenyérhez. Mert a kenyér az élet, a kolbász az élvezet, ő pedig (ha Fortuna is úgy akarta, mert feljebbvalója neki is volt), az élvezetes élet letéteményese.
Lottó Ottó tehát március 7-én betölti az ötvenet. Ünnepeljük, köszöntsük őt úgy, ahogy megérdemli: vidáman és reménykedve. Állítólag e jeles napon (és ezt készpénznek lehet venni) Fortuna nagyasszony, a szeszélyes istennő a szokottnál is bőkezűbb lesz hűséges híveihez, s újdonsült hódolóihoz. Boldog, gazdag születésnapot kedves Ötöslottó – úgy neked, mint magunknak.
Fél évszázados sikertörténet
Az első budai számsorsolást követően majd kétszáz évvel indult el hódító útjára az újabb kori magyarországi szerencsejáték-történet vitathatatlanul legsikeresebb játéka, az Ötöslottó. Pontosan ötven éve, 1957. március 7-én került sor az első lottósorsolásra.
Az eredményt másfélmilliónál is több szelvény tulajdonosa várta izgalommal. S bár a kihúzott nyerőszámokat senki nem találta el hiánytalanul, az első lottóhúzás nem okozott csalódást. A hét darab négytalálatos ugyanis egyenként 128 ezer forintot fizetett – ennyi pénzből akkor faluhelyen kulcsrakészen felhúztak egy családi házat.
Mindössze hat hétre volt szükség az első telitalálatoshoz, amelyet özvegy Ring Sándorné ért el. A 66 éves asszony 23, 26, 33 és 37 éves gyermekei, illetve saját életkorát játszotta meg – ezt Fortuna 855 ezer forinttal honorálta. Ezzel a játék árának, 3 forint 30 fillérnek a 260 ezerszeresét kasszírozta.
a Magyar Televízió A számhúzások mellett havonta tárgynyereményeket is sorsoltak. A legelső főnyereményt, egy Wartburg személygépkocsit az 1957-ben mindössze 13 éves Molnár Tibor nyerte. A tárgynyeremény sorsolás húsz éven keresztül tartott, s ez idő alatt – a kisebb nyereményeken kívül – 505 öröklakás, 224 családi ház és nyaraló tett boldoggá sok-sok embert.
A fenti nevek valódiak. Amint azt Pálffy László, a Szerencsejáték Zrt. játékfejlesztője meséli, akkoriban nyilvános volt a nyeremények átvétele, az eseményről fotók készültek. A nyertesek vállalták nevüket, arcukat, megosztották az érdeklődőkkel stratégiájukat, sőt, azt is szívesen elárulták, mire költik a pénzt. Szintén 1957-ben, az Ötöslottó bevezetése után néhány héttel indult az első hazai tévéadás, a nyeremények átvételét gyakran a televízió is közvetítette. Ma már „csak” a számok kihúzását láthatjuk a képernyőn, de ne feledjük: az Ötöslottó sorsolás ma is legnézettebb műsora.
1991 tavaszán jelentős változás történt a nyereményalap-felosztás rendjében. Ettől kezdve, ha nem volt öttalálatos, a pénz halmozódott (korábban felosztották a „négyesek” között), s az így gyarapodó nyereményt a következő első telitalálatot elérő játékos vihette el. A változtatás ösztönzőleg hatott: a rendszeresen fogadók úgy érezték, nem szabad abbahagyniuk a játékot, az időnkénti extra nagy nyeremények pedig a korábban ritkábban ikszelők kedvét is meghozták. Szóval: nem lehet kimaradni, muszáj játszani!
1993-ig csak hagyományos, kézi feldolgozású szelvénnyel lehetett nevezni. Az év őszén azonban kitört a „lottótechnikai forradalom”, megkezdődött a gépesítés, amely gyorsabbá és biztonságosabbá tette a fogadásokat. A fejlődés azóta is töretlen: ma már telefonon, interneten és SMS-ben is lehet játszani.
Az első félmilliárdot meghaladó főnyeremény 1995. október 10-én talált gazdára, a szerencsés nyertes kereken 579 millió forinttal lett gazdagabb. A milliárdos határt 1999. szeptemberében törték át, 21 heti halmozódás után a nyertes 1 milliárd 59 milliót tehetett „zsebre”. Az eddigi abszolút csúcsot – 5 milliárd 92 millió forintot (!) – 2003 novemberében egy Vas megyében, Sárváron feladott szelvénnyel érték el.
Vajon miért van, hogy ötven év elteltével is még mindig az Ötöslottó a legnépszerűbb szerencsejáték? Hivatkozhatunk hagyományokra, megszokásra, sok más egyéb okra, de a kérdés magyarázata valószínűleg a hétköznapi ember számára szinte felfoghatatlan nagyságú, időnként gigantikus nyereményekben rejlik.
Az első lottóhúzás
Az első lottóhúzást 1770. szeptember 2-án rendezték Budán, a (mostani) Batthyány téren; az akkori játékot Mária Terézia engedélyezte. A következő nagyobb állomás a II. világháború után a Totó 1947-es megjelenése volt. Majd tíz évvel később indult az Ötöslottó: az 1957-es bevezetésekor talán nem is sejtették a felette bábáskodók, hogy legalább ötven évre szóló sikertörténet lesz belőle. És még nincs vége, hiszen a játék megy tovább…
Egy kis lottótörténelem
• Az 5/90-es (öt a kilencvenből) lottójáték története közel félezer évre nyúlik vissza. Az évente egy sorsolásból mára heti sorsolásúvá vált a játék. A telitalálatért járó főnyeremény 50 esztendő alatt 529 ezer forintról 5 milliárd forint fölé nőtt.
• Az Ötöslottó játék szabályairól először 1957. február 13-án, a Sportfogadás című lapban jelentek meg részletek: "A lottószelvényeken 90 szám közül 5 számot kell a fogadóknak megjelölniük. Ha ezek közül 2 vagy annál több megegyezik a kisorsolt számokkal, akkor nyernek." A mai játékszabály szerinti nyerőosztályokhoz a következő elméleti esélyek tartoznak: az öttalálatos elméleti esélye 1: 43 949 268, a négytalálatosé 1: 103 410, a hármasé 1: 1 231, a kettesé pedig 1: 44.
• Egy lottósorsjegy ára 3 forint 30 fillér volt, ugyanannyi, mint a totó fogadásban a minimális fogadás ára.
• A lottósorsjegyeket 1957. február 13-án kezdték árusítani. 1957. február 20.-án már több mint százezer szelvény érkezett be. Eldöntötték, hogy a nyertes számokat szerencsegömbben fogják sorsolni minden hét csütörtökén. 1957. február 27-én már szervezett módon, a budapesti központba érkeztek a kitöltött szelvények, melyek rendezési munkálatait megkezdték. Az első sorsolás 1957. március 7-én, éppen 50 évvel ezelőtt rendben lezajlott. Erre a sorsolásra 1 505 546 darab szelvény érkezett be. Telitalálat nem volt, heten értek el négy találatot. A bűvös öt találat azonban nem váratott sokáig magára: már a hatodik sorsoláson, 1957. április 11-én megszületett az első „fődíj” nyertes.
• Az eltelt idők alatt sok minden megváltozott: modernizálódtak a játék körülményei, megjelent a gépi sorsolás, hetente jelentkezik televíziós sorsolás. A játék szeretete azonban mit sem változott. A lottójáték 50 éve alatt 405 szerencsés játékos örülhetett öt találatának, összesen több mint nettó 30 milliárd forintnak. A kevésbé szerencsések pedig rendületlenül hétről hétre megjátsszák nyerőszámaikat, bízva abban, hogy a várva várt ötös találat megváltoztatja az életüket.
Ötvenmillió forint vár gazdára
A lottótársaság zászlóshajója, az Ötöslottó jubileuma alkalmából sokan várják már az ehhez kapcsolódó akciót. Az ötvenedik születésnapon, 2007. március 7-én, szerdán minden órában ötmillió forintot nyerhetnek a szerencsés fogadók.
Milyen feltételekkel vehetünk részt a jubileumi játékban?
Mindazok, akik e napon 8 és 18 óra között egy szelvényen legalább 700 forintért játszanak, automatikusan részt vesznek a befizetést követő órában tartandó sorsoláson. Óránként egy szerencsés játékos ötmillió forintot nyer, az akció keretében tehát 10x5, azaz 50 millió forint vár gazdára.
Hogyan értesülhet a szerencséjéről az, akit Fortuna a kegyeibe fogad?
A kisorsolt szelvények azonosító számát óránként bemondják a Sláger Rádióban, emellett az érdeklődők elolvashatják a lottózókban kifüggesztett nyereményjegyzékeken, illetve a Szerencsemix március 8-i és a Sportfogadás március 14-i számaiban.
Telitalálatosok ötven év alatt
Az eltelt évtizedek során 331 alkalommal volt telitalálatos, szám szerint 405. Az öttalálatosok nettó összértéke az ötven év alatt mintegy harmincmilliárd forint volt. Ennek nagyobb része természetesen a halmozódás 1991-ben történő bevezetése után képződött.
Öttalálatosok száma évtizedenként
1957 – 1959 11 db
1960 – 1969 73 db
1970 – 1979 97 db
1980 – 1989 92 db
1990 – 1999 90 db
2000 – 2006 42 db
Az első öttalálatos, amely…
Egymillió forintnál többet ért:
1959. hatodik játékhét: 1 445 015 Ft
A nyertes számok: 7, 34, 42, 45, 52
Ötmilliónál többet ért:
1986. 36 játékhete: 5 902 719 Ft
A nyertes számok: 3, 19, 32, 59, 69
Tízmilliónál többet ért:
1989. 25. játékhete: 25 031 387 Ft
A nyertes számok: 10, 16, 22, 25, 61
Százmilliónál többet ért:
1992. 14. játékhete: 130 887 161 Ft
A nyertes számok: 11, 47, 56, 64, 73
Ötszázmilliónál többet ért:
1995. 40. játékhete: 578 940 053 Ft
A nyertes számok: 27, 33, 52, 72, 73
Egymilliárdnál többet ért:
1999. 37. játékhete: 1 059 498 762 Ft
A nyertes számok: 22, 25, 48, 70, 73
Ötmilliárdnál többet ért:
2003. 48. játékhete: 5 092 890 758 Ft
A nyertes számok: 4, 15, 46, 49, 59
Az Ötöslottó főnyeremények toplistája
a játékba küldés
helye ideje a nyeremény halmozódó alapjáték
kerekítve hetek száma ára x nyeremény
Vas 2003. november 5 092 millió Ft 38 150 Ft (34 milliószoros)
Zala 2002. december 2 971 millió Ft 27 130 Ft (23 milliószoros)
Budapest 2004. október 1 720 millió Ft 17 150 Ft (11,5 milliószoros)
Somogy 2006. november 1 546 millió Ft 15 175 Ft ( 8, 8 milliószoros)
Budapest 2005. január 1 369 millió Ft 13 150 Ft ( 9, 1 milliószoros)
Budapest 2001. november 1 152 millió Ft 18 130 Ft ( 8, 9 milliószoros)
Somogy 2006. március 1 073 millió Ft 9 175 Ft ( 6, 1 milliószoros)
Budapest 1999. szeptember 1 059 millió Ft 21 100 Ft (10, 6 milliószoros)
Hajdú és Veszprém 2006. július 911 millió Ft 17 175 Ft ( 5, 2 milliószoros)
Komárom-Esztergom 2001. január 858 millió Ft 21 100 Ft ( 8, 6 milliószoros)
Budapest 2001. május 798 millió Ft 16 130 Ft ( 6, 1 milliószoros)
Budapest 1997. június 778 millió Ft 26 70 Ft (11, 1 milliószoros)
Zala 1999. április 722 millió Ft 18 100 Ft ( 7, 2 milliószoros)
Borsod-Abaúj-Zemp. 2002. június 667 millió Ft 10 130 Ft ( 5, 1 milliószoros)
Pest 2000. január 657 millió F 16 100 Ft (6,6 milliószoros)
Szab.-Szatm.-Bereg 1995. október 578 millió Ft 21 60 Ft ( 9, 6 milliószoros)
Bács-Kiskun 2002. március 525 millió Ft 15 130 Ft ( 4 milliószoros)
Békés 2002. március 525 millió Ft 15 130 Ft ( 4 milliószoros)
Budapest 1996. június 503 millió Ft 17 70 Ft ( 7, 2 milliószoros)
Hát bizony, őszbe csavarodott a számtáblás ruhát, hetyke kalapot viselő, vidám kópé feje is. No nem öregedett még meg, csak éppen abba a bizonyos legszebb férfikorba lépett. Megállapodott, tisztes családapa lett (gyermekei: Hatos, Skandi és Joker). Lottó Ottó úr (ifjabbaknak: Ottó bácsi) betöltötte az ötvenet. Ha visszatekint az elröppent öt évtizedre, van mire emlékeznie, van mire büszkének lennie. Sokszor, sok embernek szerzett örömet. Képes volt arra, hogy időnként lázban tartson egy egész országot. S elérte, amire csak az egészen különlegesek, a kiválasztottak képesek: reményt nyújtott hétről-hétre a hozzá fordulóknak, a legelesettebbeknek is. Kacagott a szentenciákon: méghogy a pénz nem boldogít?! Mindazonáltal realista is volt, 3,30-ra taksálta magát, pontosan tudta, hogy az ő helye a 2 forintos lecsókolbász és a 3,60-as kenyér között van, de azért közelebb a kenyérhez. Mert a kenyér az élet, a kolbász az élvezet, ő pedig (ha Fortuna is úgy akarta, mert feljebbvalója neki is volt), az élvezetes élet letéteményese.
Lottó Ottó tehát március 7-én betölti az ötvenet. Ünnepeljük, köszöntsük őt úgy, ahogy megérdemli: vidáman és reménykedve. Állítólag e jeles napon (és ezt készpénznek lehet venni) Fortuna nagyasszony, a szeszélyes istennő a szokottnál is bőkezűbb lesz hűséges híveihez, s újdonsült hódolóihoz. Boldog, gazdag születésnapot kedves Ötöslottó – úgy neked, mint magunknak.
Fél évszázados sikertörténet
Az első budai számsorsolást követően majd kétszáz évvel indult el hódító útjára az újabb kori magyarországi szerencsejáték-történet vitathatatlanul legsikeresebb játéka, az Ötöslottó. Pontosan ötven éve, 1957. március 7-én került sor az első lottósorsolásra.
Az eredményt másfélmilliónál is több szelvény tulajdonosa várta izgalommal. S bár a kihúzott nyerőszámokat senki nem találta el hiánytalanul, az első lottóhúzás nem okozott csalódást. A hét darab négytalálatos ugyanis egyenként 128 ezer forintot fizetett – ennyi pénzből akkor faluhelyen kulcsrakészen felhúztak egy családi házat.
Mindössze hat hétre volt szükség az első telitalálatoshoz, amelyet özvegy Ring Sándorné ért el. A 66 éves asszony 23, 26, 33 és 37 éves gyermekei, illetve saját életkorát játszotta meg – ezt Fortuna 855 ezer forinttal honorálta. Ezzel a játék árának, 3 forint 30 fillérnek a 260 ezerszeresét kasszírozta.
a Magyar Televízió A számhúzások mellett havonta tárgynyereményeket is sorsoltak. A legelső főnyereményt, egy Wartburg személygépkocsit az 1957-ben mindössze 13 éves Molnár Tibor nyerte. A tárgynyeremény sorsolás húsz éven keresztül tartott, s ez idő alatt – a kisebb nyereményeken kívül – 505 öröklakás, 224 családi ház és nyaraló tett boldoggá sok-sok embert.
A fenti nevek valódiak. Amint azt Pálffy László, a Szerencsejáték Zrt. játékfejlesztője meséli, akkoriban nyilvános volt a nyeremények átvétele, az eseményről fotók készültek. A nyertesek vállalták nevüket, arcukat, megosztották az érdeklődőkkel stratégiájukat, sőt, azt is szívesen elárulták, mire költik a pénzt. Szintén 1957-ben, az Ötöslottó bevezetése után néhány héttel indult az első hazai tévéadás, a nyeremények átvételét gyakran a televízió is közvetítette. Ma már „csak” a számok kihúzását láthatjuk a képernyőn, de ne feledjük: az Ötöslottó sorsolás ma is legnézettebb műsora.
1991 tavaszán jelentős változás történt a nyereményalap-felosztás rendjében. Ettől kezdve, ha nem volt öttalálatos, a pénz halmozódott (korábban felosztották a „négyesek” között), s az így gyarapodó nyereményt a következő első telitalálatot elérő játékos vihette el. A változtatás ösztönzőleg hatott: a rendszeresen fogadók úgy érezték, nem szabad abbahagyniuk a játékot, az időnkénti extra nagy nyeremények pedig a korábban ritkábban ikszelők kedvét is meghozták. Szóval: nem lehet kimaradni, muszáj játszani!
1993-ig csak hagyományos, kézi feldolgozású szelvénnyel lehetett nevezni. Az év őszén azonban kitört a „lottótechnikai forradalom”, megkezdődött a gépesítés, amely gyorsabbá és biztonságosabbá tette a fogadásokat. A fejlődés azóta is töretlen: ma már telefonon, interneten és SMS-ben is lehet játszani.
Az első félmilliárdot meghaladó főnyeremény 1995. október 10-én talált gazdára, a szerencsés nyertes kereken 579 millió forinttal lett gazdagabb. A milliárdos határt 1999. szeptemberében törték át, 21 heti halmozódás után a nyertes 1 milliárd 59 milliót tehetett „zsebre”. Az eddigi abszolút csúcsot – 5 milliárd 92 millió forintot (!) – 2003 novemberében egy Vas megyében, Sárváron feladott szelvénnyel érték el.
Vajon miért van, hogy ötven év elteltével is még mindig az Ötöslottó a legnépszerűbb szerencsejáték? Hivatkozhatunk hagyományokra, megszokásra, sok más egyéb okra, de a kérdés magyarázata valószínűleg a hétköznapi ember számára szinte felfoghatatlan nagyságú, időnként gigantikus nyereményekben rejlik.
Az első lottóhúzás
Az első lottóhúzást 1770. szeptember 2-án rendezték Budán, a (mostani) Batthyány téren; az akkori játékot Mária Terézia engedélyezte. A következő nagyobb állomás a II. világháború után a Totó 1947-es megjelenése volt. Majd tíz évvel később indult az Ötöslottó: az 1957-es bevezetésekor talán nem is sejtették a felette bábáskodók, hogy legalább ötven évre szóló sikertörténet lesz belőle. És még nincs vége, hiszen a játék megy tovább…
Egy kis lottótörténelem
• Az 5/90-es (öt a kilencvenből) lottójáték története közel félezer évre nyúlik vissza. Az évente egy sorsolásból mára heti sorsolásúvá vált a játék. A telitalálatért járó főnyeremény 50 esztendő alatt 529 ezer forintról 5 milliárd forint fölé nőtt.
• Az Ötöslottó játék szabályairól először 1957. február 13-án, a Sportfogadás című lapban jelentek meg részletek: "A lottószelvényeken 90 szám közül 5 számot kell a fogadóknak megjelölniük. Ha ezek közül 2 vagy annál több megegyezik a kisorsolt számokkal, akkor nyernek." A mai játékszabály szerinti nyerőosztályokhoz a következő elméleti esélyek tartoznak: az öttalálatos elméleti esélye 1: 43 949 268, a négytalálatosé 1: 103 410, a hármasé 1: 1 231, a kettesé pedig 1: 44.
• Egy lottósorsjegy ára 3 forint 30 fillér volt, ugyanannyi, mint a totó fogadásban a minimális fogadás ára.
• A lottósorsjegyeket 1957. február 13-án kezdték árusítani. 1957. február 20.-án már több mint százezer szelvény érkezett be. Eldöntötték, hogy a nyertes számokat szerencsegömbben fogják sorsolni minden hét csütörtökén. 1957. február 27-én már szervezett módon, a budapesti központba érkeztek a kitöltött szelvények, melyek rendezési munkálatait megkezdték. Az első sorsolás 1957. március 7-én, éppen 50 évvel ezelőtt rendben lezajlott. Erre a sorsolásra 1 505 546 darab szelvény érkezett be. Telitalálat nem volt, heten értek el négy találatot. A bűvös öt találat azonban nem váratott sokáig magára: már a hatodik sorsoláson, 1957. április 11-én megszületett az első „fődíj” nyertes.
• Az eltelt idők alatt sok minden megváltozott: modernizálódtak a játék körülményei, megjelent a gépi sorsolás, hetente jelentkezik televíziós sorsolás. A játék szeretete azonban mit sem változott. A lottójáték 50 éve alatt 405 szerencsés játékos örülhetett öt találatának, összesen több mint nettó 30 milliárd forintnak. A kevésbé szerencsések pedig rendületlenül hétről hétre megjátsszák nyerőszámaikat, bízva abban, hogy a várva várt ötös találat megváltoztatja az életüket.
Ötvenmillió forint vár gazdára
A lottótársaság zászlóshajója, az Ötöslottó jubileuma alkalmából sokan várják már az ehhez kapcsolódó akciót. Az ötvenedik születésnapon, 2007. március 7-én, szerdán minden órában ötmillió forintot nyerhetnek a szerencsés fogadók.
Milyen feltételekkel vehetünk részt a jubileumi játékban?
Mindazok, akik e napon 8 és 18 óra között egy szelvényen legalább 700 forintért játszanak, automatikusan részt vesznek a befizetést követő órában tartandó sorsoláson. Óránként egy szerencsés játékos ötmillió forintot nyer, az akció keretében tehát 10x5, azaz 50 millió forint vár gazdára.
Hogyan értesülhet a szerencséjéről az, akit Fortuna a kegyeibe fogad?
A kisorsolt szelvények azonosító számát óránként bemondják a Sláger Rádióban, emellett az érdeklődők elolvashatják a lottózókban kifüggesztett nyereményjegyzékeken, illetve a Szerencsemix március 8-i és a Sportfogadás március 14-i számaiban.
Telitalálatosok ötven év alatt
Az eltelt évtizedek során 331 alkalommal volt telitalálatos, szám szerint 405. Az öttalálatosok nettó összértéke az ötven év alatt mintegy harmincmilliárd forint volt. Ennek nagyobb része természetesen a halmozódás 1991-ben történő bevezetése után képződött.
Öttalálatosok száma évtizedenként
1957 – 1959 11 db
1960 – 1969 73 db
1970 – 1979 97 db
1980 – 1989 92 db
1990 – 1999 90 db
2000 – 2006 42 db
Az első öttalálatos, amely…
Egymillió forintnál többet ért:
1959. hatodik játékhét: 1 445 015 Ft
A nyertes számok: 7, 34, 42, 45, 52
Ötmilliónál többet ért:
1986. 36 játékhete: 5 902 719 Ft
A nyertes számok: 3, 19, 32, 59, 69
Tízmilliónál többet ért:
1989. 25. játékhete: 25 031 387 Ft
A nyertes számok: 10, 16, 22, 25, 61
Százmilliónál többet ért:
1992. 14. játékhete: 130 887 161 Ft
A nyertes számok: 11, 47, 56, 64, 73
Ötszázmilliónál többet ért:
1995. 40. játékhete: 578 940 053 Ft
A nyertes számok: 27, 33, 52, 72, 73
Egymilliárdnál többet ért:
1999. 37. játékhete: 1 059 498 762 Ft
A nyertes számok: 22, 25, 48, 70, 73
Ötmilliárdnál többet ért:
2003. 48. játékhete: 5 092 890 758 Ft
A nyertes számok: 4, 15, 46, 49, 59
Az Ötöslottó főnyeremények toplistája
a játékba küldés
helye ideje a nyeremény halmozódó alapjáték
kerekítve hetek száma ára x nyeremény
Vas 2003. november 5 092 millió Ft 38 150 Ft (34 milliószoros)
Zala 2002. december 2 971 millió Ft 27 130 Ft (23 milliószoros)
Budapest 2004. október 1 720 millió Ft 17 150 Ft (11,5 milliószoros)
Somogy 2006. november 1 546 millió Ft 15 175 Ft ( 8, 8 milliószoros)
Budapest 2005. január 1 369 millió Ft 13 150 Ft ( 9, 1 milliószoros)
Budapest 2001. november 1 152 millió Ft 18 130 Ft ( 8, 9 milliószoros)
Somogy 2006. március 1 073 millió Ft 9 175 Ft ( 6, 1 milliószoros)
Budapest 1999. szeptember 1 059 millió Ft 21 100 Ft (10, 6 milliószoros)
Hajdú és Veszprém 2006. július 911 millió Ft 17 175 Ft ( 5, 2 milliószoros)
Komárom-Esztergom 2001. január 858 millió Ft 21 100 Ft ( 8, 6 milliószoros)
Budapest 2001. május 798 millió Ft 16 130 Ft ( 6, 1 milliószoros)
Budapest 1997. június 778 millió Ft 26 70 Ft (11, 1 milliószoros)
Zala 1999. április 722 millió Ft 18 100 Ft ( 7, 2 milliószoros)
Borsod-Abaúj-Zemp. 2002. június 667 millió Ft 10 130 Ft ( 5, 1 milliószoros)
Pest 2000. január 657 millió F 16 100 Ft (6,6 milliószoros)
Szab.-Szatm.-Bereg 1995. október 578 millió Ft 21 60 Ft ( 9, 6 milliószoros)
Bács-Kiskun 2002. március 525 millió Ft 15 130 Ft ( 4 milliószoros)
Békés 2002. március 525 millió Ft 15 130 Ft ( 4 milliószoros)
Budapest 1996. június 503 millió Ft 17 70 Ft ( 7, 2 milliószoros)
