Konferenciát rendeztek a Budaörsi Kistérség önkormányzati vezetőinek, a polgármesteri hivatalok illetékeseinek, az intézményvezetőknek és a civil szervezetek képviselőinek a Pártok Háza dísztermében január 19-én. Az egész napos rendezvényen nyolc előadást hallgathattak meg a résztvevők a II. Nemzeti Fejlesztési Tervről (NFT), Közép-Magyarország Regionális Operatív Programjáról (KMOP), kistérségünk fejlesztésének prioritásairól és a civil szervezetek pályázati lehetőségeiről.
A konferenciát dr. Fazekas István alpolgármester nyitotta meg, aki az operatív programok összehangolásának szükségességét hangsúlyozta. Kleinheinz Ferenc, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkatársa részletesen bemutatta az NFT ágazati és a Regionális Operatív programok összefüggéseit. Fogarasi Gyula, a Pro Régió Ügynökség munkatársa a KMOP készülő akciótervéről szólva régiónk sajátos helyzetéről beszélt. Országunk hét régiója közül hat nem éri el az egy főre eső hazai bruttó össztermék (GDP) 75%-os EU-s átlagát, így azokat kettes célterületbe sorolta az unió. Egyedül a Közép-Magyarországi Régiót sorolták az első célterületbe, itt mindössze 1,86 milliárd eurót fordíthatnak az elkövetkező hét esztendőben fejlesztésekre és egyéb célokra. Elmondta, hogy Budapest és néhány Pest megyei város az átlagnál lényegesen fejlettebb. A feladat az, hogy a kevésbé fejlett, vagy éppenséggel leszakadó településeket is felzárkóztassák.
Dr. Sivák József egyetemi docens a KMOP egyik prioritásának, a humán közszolgáltatások fejlesztéséről beszélt, Kléger Ádám, az MTA kutatója pedig a magyar érdekek védelméről, az Európai Unión belüli lobbizás fontosságáról beszélt.
Érdekes, és kistérségünk számára fontos előadást tartott Horváth Mihály, a Pro Régió és az NFT tanácsadója. Összevetette a Budaörsi kistérség és a KMOP fejlesztésének prioritásait és fejlesztési intézkedéseit. Kifejtette, hogy kistérségünk jövőképe pozitív, állandó növekedést mutat, nagy jövedelemtermelő képességgel, fejlődő gazdasággal bír, és megvalósulóban van a terület belső harmóniája. A KMOP és a kistérség huszonnyolc intézkedési tervét összevetve tizennyolc közvetlen kapcsolatban áll a kistérségével. A kistérség belső elérhetőségében, az intézményi közszolgáltatások terén és a természetvédelem koncepciójában mutatkoznak hiányosságok, amik egyébként pótolhatók.
Szigetvári József, a Százhalombattai Civil Tanács elnöke beszédében elmondta, hogy húsz éve eszi a civilek keserű kenyerét. Valamikor egy alapítványban és egy néptánc együttesben tevékenykedett, néhány évvel később az önkormányzattal kötött szerződést, az utóbbi időben pedig már oktatási, állami feladatokat lát el szervezete. Elmondta, a regionális és kistérségi szerveknek nem sikerült igazán megszólítaniuk a civil csoportosulásukat. Több fórumot, kerekasztal-beszélgetést kellene kezdeményezni, mert fontosnak tartja a civil szervezetek felkészítését a bonyolultabb feladatok megoldására, a pályázatok elkészítésére.
Nem aratott osztatlan sikert dr. Szabóné Müller Tímea országgyűlési képviselő, aki a Társadalmi Megújulás valamint a Társadalmi Infrastrukturális Operatív Program bemutatásakor – egyebek mellett – a foglalkoztathatóságról, az oktatásról, a társadalmi befogadásról, a kultúráról és az egészségügy kérdéséről beszélt. A roma tanulók esélyeiről és az interkulturális nevelés kérdéséről több résztvevő is megfogalmazta álláspontját, illetve ellenvetését. A tanácskozást Bánfi József Környezet és energia operatív program című előadása zárta.



