Közgyűlési határozat a Volán-vagyonról

A Volán társaságok jogelődjét a Magyar Államvasutak hozta létre 1927-ben. A személyszállítást és árufuvarozást alaptevékenységként folytató társaság 1990-ig trösztként, illetve vállalatként működött. 1989-ben az új társasági törvény megjelenése után a vállalatok vezetői aláírták a Volán Egyesülés alapító okiratát. A 90-es évek elején egyre több válságjelenség nehezítette a társaság tevékenységét, lehetetlenné vált a keresztfinanszírozás. Sok helyütt az eddig gazdaságos áruszállítás veszteséges lett és így nem volt forrás a személyszállítás finanszírozására. Szükségessé vált a profiltisztítás: a vállalatok áruszállítói és egyéb kiszolgáló részlegei önálló gazdasági társaságokká alakultak, nagy részüket később privatizálták. A Volán Autóbusz Közlekedési Vállalatok a gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében részvénytársaságokká alakultak. 1995-ben a többségi állami tulajdonú Volán társaságok az ÁPV Zrt.-hez, mint tulajdonosi jogkör gyakorlójához kerültek, a szakmai irányítás továbbra is a közlekedési tárcánál maradt. Két helyi tömegközlekedést ellátó részvénytáraság működött részben köztulajdonosi irányítás alatt (Pécs, Kaposvár). A Volán egyesülés 58 társaságot foglal magában. A menetrend szerinti helyközi és helyi tömegközlekedést 28 társaság bonyolítja le. Naponta 77.693 járattal több, mint 3,9 millió utast szállít. A helyközi járatok 3128 települést érintenek. A lakosság 2/3-a csak és kizárólag Volán buszokkal érheti el a munkahelyét, a másik települést, az orvost, stb. 109 településen van menetrend szerinti helyi közlekedés. A Volánbusz Zrt. Pest megyében napi 6500 járattal 170 települést érintően van jelen, valamint a megye 14 településén napi 1000 járattal végez városon belüli, helyi járati közlekedést, Gödöllőn, Vácott, Szentendrén, Érden több vonalon is