A Magyar Lakás-innovációs Kht. február 6-án értesítette Százhalombatta Város Önkormányzatát, hogy a társasházak pályázatát – hiánypótlás után – befogadta. Március 29-én újabb értesítést kapott az önkormányzat, ezúttal a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli minisztertől, hogy a pályázatokban szereplő felújítási értékek 1/3-áig megadta a támogatást. Április 6-án dr. Benedek László polgármester lakossági fórumon tájékoztatta a tulajdonosokat egyebek között arról, hogy a felújítás várható kezdési időpontja július eleje. Április 24-én a Polgármesteri Hivatal hivatalosan is kiértesítette a felújításban résztvevő társasházak közös képviselőit, hogy a támogatást a társasház megkapta.

Két társasház közbeszerzési felhívása június 14-én, a másik haté június 19-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben. Az eredményhirdetésre augusztus 21-én került sor. Mindkét eljárást eredménytelennek nyilvánította a bíráló bizottság. A közbeszereztetéssel megbízott cég, a HAB 749 Mérnöki Tanácsadó Kft tájékoztatása szerint azóta hét társasház ajánlati felhívását újból megküldték a Közbeszerzési Értesítőnek, a nyolcadiknál (Ifjúság útja) további egyeztetésekre van szükség, a lakók egy része ugyanis vitatja a tervezett fűtéskorszerűsítést.

A közös képviselők abban látják a kudarc egyik okát, hogy a terveket, dokumentációkat csak a közbeszerzési eljárás meghirdetése után kapták kézhez, ezért azokban változtatni nem állt módjukban. Emiatt több társasháznál nem megfelelő műszaki tartalommal került kiírásra a közbeszerzési pályázat, ezért kellett érvényteleníteni. Nem értik azt sem, miért csak júniusban történt meg a közbeszerzési kiírás, amikor az önkormányzat már februárban értesült a pályázatok befogadásáról. Nehezményezik, hogy nem hallgatták meg érdemben kéréseiket és javaslataikat, csak hosszas vita után engedték be őket a közbeszerzési bíráló bizottság üléseire, ahol egyharmados pénzügyi hozzájárulásuk ellenére csak egyhatod szavazati joguk volt. Azt sem értik, miért csak az eredményhirdetéskor vett részt a bizottság munkájában Pogány Gyula, a Városfejlesztési, Kommunális és Környezetvédelmi Bizottság elnöke, annak ellenére, hogy más elfoglaltsága esetén joga lett volna delegálni maga helyett valakit a szakbizottságból. Ki fizeti meg az idő múlását, vagyis a két év alatt bekövetkező áremelkedések miatti különbözetet – kérdezik -, mert a tulajdonosok nagyobb anyagi terhet már nem tudnak felvállalni. Ki a felelős azért – kérdezik -, hogy az érintett nyolc társasház Főnix program keretében benyújtott pályázatait - egy kivételével - az állami beruházásra történő hivatkozással nem fogadták be, az önkormányzati lakások jelentős részében azonban kicserélték az ablakokat. Olyan városokról is beszámolnak, amelyekben az 1/3-os pályázatokon nyert felújítások a százhalombattainál sokkal gyorsabban és eredményesebben folynak. Székesfehérváron 183 társasházból 60 átadás előtt áll, a többinél folyamatban van a szerződéskötés a kivitelezőkkel. Ajkán 40 társasházban folyik a felújítás, az átadást szeptember 30-ra tervezik, Miskolcon 31 társasházban folynak a munkálatok, Kiskunfélegyházán 3 társasházban szeptember-októberre tervezik az átadást, Budapest XIII. kerületében egy társasházban befejeződött a felújítás. Kinek fontos a panelprogram Százhalombattán? – kérdezik levelük végén.

Nem a hibás műszaki tartalom miatt kellett eredménytelennek nyilvánítani a közbeszerzési eljárásokat – írja válaszlevelében Pogány Gyula, az önkormányzati szakbizottság és a közbeszerzési bíráló bizottság elnöke, és állítását megerősíti a HAB 749 Kft nyilatkozata is. A valódi ok az volt, hogy a beérkezett ajánlatokból egyik sem felelt meg a törvény és a pályázati kiírás szigorú jogi, pénzügyi és szakmai alkalmassági feltételeinek. Volt olyan ajánlat, amely „csak” a kötelező 5 %-os tartalék keretet felejtette el az árába beépíteni, de olyan is, amelynek a hiánylistája 11 pontból állt. A műszaki tartalommal a hiányosságok egyike sem függött össze, ilyen érvénytelenségi feltételt nem is ismer a közbeszerzési törvény. Az érvénytelenség ugyanakkor elkerülhető lett volna, hiszen a vállalkozóknak két hét állt rendelkezésükre a teljes körű hiánypótlásra, amit nem, vagy csak részben tettek meg.

Pogány Gyula szerint nem vádolható időhúzással az önkormányzat, hiszen csak április 4-én érkezett meg a szakminiszter levele a pályázatok kedvező elbírálásáról. Ezt követően a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája több cégtől kért ajánlatokat a közbeszerzés lebonyolítására és a műszaki dokumentáció elkészítésére. Ezek a tárgyalások május 24-én szerződéskötéssel zárultak. Előzőleg, május 18-án és 23-án a közös képviselők részvételével megbeszélés volt a közbeszerzés előkészítéséről és ütemezéséről, észrevételeiket - a közbeszerzési törvénybe ütköző javaslat kivételével - a bonyolító figyelembe vette. Nem felel meg tehát a valóságnak, hogy a közös képviselők kéréseit, javaslatait csak az eredménytelen közbeszerzési eljárás után hallgatták meg. Végig, a teljes előkészítési és pályáztatási folyamatban részt vettek, és arról folyamatosan információt kaptak – állítja Pogány Gyula. Azt azonban maga is hibának tartja, hogy nem kapták meg véleményezésre a közbeszerzési pályázat ajánlattételi dokumentációját és műszaki leírását még a megjelentetés előtt. A társasházak egyfős képviseletéről a bíráló bizottságban a képviselőtestület döntött. A törvény szerint egyébként a bizottságban jogi, pénzügyi és közbeszerzési szakemberek részvételét kötelező biztosítani, nincs különösebb jelentősége a résztvevő önkormányzati és társasházi képviselők számának, mert a döntéseket a bizottság tagjai csakis a jogszabályok és a pályázati kiírás betartásával hozhatják, és közös érdekük, hogy minél rövidebb idő alatt és a költségkereten belül eredményes legyen a közbeszerzési eljárás. Hogy a bizottság elnöke vagy megbízottja hányszor vesz részt az üléseken, nem befolyásolja az eljárás sikerét.

Súlyosan tévednek a közös képviselők – írja Pogány Gyula -, amikor úgy vélik, a „nyílt” közbeszerzési eljárás azt jelenti, hogy abba bárki bekapcsolódhat, a bíráló bizottság ülésein bárki részt vehet. A bizottság tagjaira szigorú jogszabályi előírások vonatkoznak, összeférhetetlenségi, titoktartási és felelősségvállalási nyilatkozatot kell tenniük. Aki ilyen nyilatkozatokat nem tett, nem vonható be az eljárásba. A tagokon kívül más személy nem vehet részt a bíráló bizottság ülésein, és az ott elhangzottakról az eljárás lezárásáig nem is kaphat tájékoztatást. Természetesen, amikor megszületik az eredmény, arról minden érintettet tájékoztatni kell.

A szakbizottság elnöke jogos kérdésnek tartja, hogy ki fizeti meg a beruházások késése miatti árkülönbözetet. Úgy véli, a kivitelezés a jelenlegi nehézségek ellenére sem fog két évet csúszni, többletköltségek jelentkezésére pedig volt már példa néhány évvel ezelőtt az eddigi egyetlen befejeződött 1/3-os battai felújítás esetében. Akkor a többletköltségeket részben az önkormányzat, részben az érintett társasház lakói fizették.

Pogány Gyula szerint minden résztvevőnek le kell vonnia a tanulságokat. A pályázatok nagy számára és a jelentős beruházási összegekre való tekintettel az önkormányzatnak meg kell fontolnia egy panelrekonstrukciót támogató szakértői csoport létrehozását, amely pályázatírási, jogi és műszaki segítséget nyújtana a társasházaknak. A közbeszerzési eljárások kiírásakor meg kell keresni azokat a helyi vállalkozókat és komoly építőipari cégeket, amelyek részvétele a pályázatokban nagyobb esélyt ad a közbeszerzés eredményességének. Rugalmasabbá és gyorsabbá kell tenni a Polgármesteri Hivatal ügyintézését a panelpályázatokkal kapcsolatban, és a közös képviselőknek is fel „kell nőniük” az állami pályázattal járó fokozott követelményekhez: továbbképzéssel, illetve a jogszabályok alaposabb megismerésével. Hozzáteszi, őszintén sajnálja hogy a közös örömöt beárnyékolta az eredménytelen közbeszerzés miatti késedelem, de bízik a következő forduló sikerében és abban, hogy 2007-ben, határidőn belül elkészülnek a felújítások. Ehhez véleménye szerint partneri együttműködésre van szükség a panelprogram valamennyi szereplője részéről.