Hónapok óta tartó eredménytelen tárgyalások után mégsem nyúlt a munkaharc végső eszközéhez a MOL Rt Olajipari Szakszervezete. Május 23-ától a cég százhalombattai és tiszaújvárosi telephelyein meghirdette ugyan a munkabeszüntetést, mégis felfüggesztették a sztrájkot. Hajzer Barnabás, a szakszervezet sztrájkbizottságának elnöke azt nyilatkozta a nemzeti hírügynökségnek, hogy nem kívánják szükségtelen kockázatnak kitenni a dolgozókat, ezért folytatják a tárgyalásokat, emellett sérelmeik orvoslására jogi úton keresnek megoldást.
Mit is követelnek az olajipari dolgozók? Hét százalékos alapbérfejlesztést, továbbá azt, hogy a cég minden évben az előző évi nyereségének legalább egy százalékát fordítsa a munkavállalók bérének felzárkóztatására. Kérik a munkavállalók számára is bevezetni a nyereségérdekeltségi rendszert, továbbá azt, hogy a dolgozót illesse meg hűségjutalom, amennyiben munkaviszonya nem a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Emellett a követelések listáján szerepel, hogy a MOL vállaljon kötelezettséget arra, hogy a juttatások és a foglalkoztatás területén rövid időn belül eléri az uniós tagállamokban lévő szintet.
A sztrájk a munkavállalók számára fontos érdekérvényesítő eszköz. A termelés kiesése miatti veszteség érzékenyen érinti a munkáltatót, ezért – ezt felmérve – általában igyekszik elkerülni, hogy sor kerüljön a munkabeszüntetésre. A dolgozók a munkabeszüntetés idejére nem kapnak bért, ezért ezt a módszert csak a legvégső esetben választják.
Magyarországon évente nyolc-tíz alkalommal kerül sor sztrájkra. Ennek a szakemberek szerint több oka is van: egyrészt jók az esélyek a nézeteltérések más módon való rendezésére, másrészt alacsony szinten áll a társadalmi szolidaritás. Az ágazati szakszervezetek például ezúttal nem álltak az Olajipari Szakszervezet mellé.
Győri Gábor, a MOL Vegyész Szakszervezet elnöke elmondta: a sztrájkkal kapcsolatban nem kezdeményezett velük tárgyalásokat az Olajipari Szakszervezet, csupán egy tájékoztatót kaptak tőlük, az azonban nem tartalmazta a fontos részleteket.
- Szakmai véleményem az – mondta -, hogy egy olajfinomítóban nem lehet hazardírozni. Veszélyes üzem, a normál működés felborítása azonnali katasztrófához vezethet.
- Ezek szerint a Vegyész Szakszervezet nem szolidáris az Olajipari Szakszervezettel?
- A jogos követeléseiért sztrájkoló munkavállalóval szolidárisak vagyunk. Ebben az esetben azonban úgy döntött a MOL csoport hat reprezentatív szakszervezetének vezető testülete, hogy a sztrájkban sem tevékenyen, sem a szervezésben nem veszünk részt.
- Mi indokolja ezt?
- A követeléseket nem tartjuk reálisaknak. Nagyon nehéz összehasonlítani az unió többi finomítójával a mieinket, hiszen más a múlt, más a technika, a biztonság, a munkakultúra, ennek ellenére ha lassan is, de közeledünk az EU-s színvonalhoz. A társadalom tűréshatárát is figyelembe kell venni, ugyanis a magyar viszonyok között, a versenyszférában a MOL-os dolgozók a legjobban keresők közé tartoznak. Tény, hogy sok feszültség gyűlt fel a munkavállalói oldalon, de ezt nem munkabeszüntetéssel kell megoldani. A szakszervezet dolga az egyeztetés.
Győri Gábor hozzátette: a reprezentatív szakszervezetek és a munkáltató között van megállapodás arról, hogy a következő 3-5 évben megvalósul az úgynevezett EU-program, ami a cég uniós felzárkóztatását eredményezi.
A sztrájk a dolgozók alkotmányos joga, ha érdekeiket csak ezen a módon tudják érvényesíteni. Az érdekképviseletek számára erőpróba, amelynek során kiderül, képesek-e legalább a követelések egy részében eredményeket elérni. Természetesen mindkét fél, sőt, a kívülállók számára is az a legkedvezőbb, ha nem kerül sor a munkabeszüntetésre, különösen, ha fokozottan veszélyes üzemek is szerepelnek a történetben. Hajzer Barnabás, az Olajipari Szakszervezet elnöke elmondta: nem az a cél, hogy ártsanak a MOL-nak, hanem hogy felhívják a figyelmet a problémákra, amelyek megoldását nem szabad elodázni, éppen ezért további tárgyalásokat kezdeményeztek a munkáltatóval. A sztrájk ezúttal elmaradt, de nem mondtak le róla véglegesen: ha más lehetőséget nem látnak az egyezségre, ez az ütőkártya is az asztalra kerül.
A sztrájk a munkavállalók számára fontos érdekérvényesítő eszköz. A termelés kiesése miatti veszteség érzékenyen érinti a munkáltatót, ezért – ezt felmérve – általában igyekszik elkerülni, hogy sor kerüljön a munkabeszüntetésre. A dolgozók a munkabeszüntetés idejére nem kapnak bért, ezért ezt a módszert csak a legvégső esetben választják.
Magyarországon évente nyolc-tíz alkalommal kerül sor sztrájkra. Ennek a szakemberek szerint több oka is van: egyrészt jók az esélyek a nézeteltérések más módon való rendezésére, másrészt alacsony szinten áll a társadalmi szolidaritás. Az ágazati szakszervezetek például ezúttal nem álltak az Olajipari Szakszervezet mellé.
Győri Gábor, a MOL Vegyész Szakszervezet elnöke elmondta: a sztrájkkal kapcsolatban nem kezdeményezett velük tárgyalásokat az Olajipari Szakszervezet, csupán egy tájékoztatót kaptak tőlük, az azonban nem tartalmazta a fontos részleteket.
- Szakmai véleményem az – mondta -, hogy egy olajfinomítóban nem lehet hazardírozni. Veszélyes üzem, a normál működés felborítása azonnali katasztrófához vezethet.
- Ezek szerint a Vegyész Szakszervezet nem szolidáris az Olajipari Szakszervezettel?
- A jogos követeléseiért sztrájkoló munkavállalóval szolidárisak vagyunk. Ebben az esetben azonban úgy döntött a MOL csoport hat reprezentatív szakszervezetének vezető testülete, hogy a sztrájkban sem tevékenyen, sem a szervezésben nem veszünk részt.
- Mi indokolja ezt?
- A követeléseket nem tartjuk reálisaknak. Nagyon nehéz összehasonlítani az unió többi finomítójával a mieinket, hiszen más a múlt, más a technika, a biztonság, a munkakultúra, ennek ellenére ha lassan is, de közeledünk az EU-s színvonalhoz. A társadalom tűréshatárát is figyelembe kell venni, ugyanis a magyar viszonyok között, a versenyszférában a MOL-os dolgozók a legjobban keresők közé tartoznak. Tény, hogy sok feszültség gyűlt fel a munkavállalói oldalon, de ezt nem munkabeszüntetéssel kell megoldani. A szakszervezet dolga az egyeztetés.
Győri Gábor hozzátette: a reprezentatív szakszervezetek és a munkáltató között van megállapodás arról, hogy a következő 3-5 évben megvalósul az úgynevezett EU-program, ami a cég uniós felzárkóztatását eredményezi.
A sztrájk a dolgozók alkotmányos joga, ha érdekeiket csak ezen a módon tudják érvényesíteni. Az érdekképviseletek számára erőpróba, amelynek során kiderül, képesek-e legalább a követelések egy részében eredményeket elérni. Természetesen mindkét fél, sőt, a kívülállók számára is az a legkedvezőbb, ha nem kerül sor a munkabeszüntetésre, különösen, ha fokozottan veszélyes üzemek is szerepelnek a történetben. Hajzer Barnabás, az Olajipari Szakszervezet elnöke elmondta: nem az a cél, hogy ártsanak a MOL-nak, hanem hogy felhívják a figyelmet a problémákra, amelyek megoldását nem szabad elodázni, éppen ezért további tárgyalásokat kezdeményeztek a munkáltatóval. A sztrájk ezúttal elmaradt, de nem mondtak le róla véglegesen: ha más lehetőséget nem látnak az egyezségre, ez az ütőkártya is az asztalra kerül.
