Hogy milyen lehet és milyen legyen egy város épített környezete, a mindenkori képviselő-testület joga és kötelessége meghatározni. A különféle rendezési tervek nemcsak a társadalmi együttélést szabályozzák, hanem a település jövőjét is alakítják. Fontos, hogy ezzel a jövőképpel azonosulni tudjanak a településen élők, és vonzónak találják azok is – befektetők, képzett szakemberek, turisták, fizetőképes vendégek – akiket a település magához akar vonzani. A perspektíva egyet jelent az életképességgel – emlékeztet dr. Oláh M. Zoltán. Ahol nincs jövőkép, onnan előbb-utóbb megindul az elvándorlás.

Egy tavalyi közvélemény-kutatás szerint a százhalombattaiak leginkább a jelenlegi életminőségük megtartását várják a várostól, valamint azt, hogy legyen munkahelyük. A már itt nevelkedett fiatalok többsége szintén elkötelezett a város mellett és szívesen maradna a diploma megszerzése után is, amennyiben megélhetést talál.

Probléma azonban, hogy a globális technológiaváltás miatt a két nagyvállalat a foglalkoztatásban már nem tudja betölteni eddigi szerepét. Új vállalkozások betelepítésére és a vonzáskörzet növelésére van szükség.

Mindebben sokat segít a külső környezet – hangsúlyozza a szakember -, mert Százhalombatta szerencsére – vagy inkább a nagyiparra építő tudatos városalapításnak köszönhetően – nagyon jó helyen fekszik.

A városfejlesztési koncepció szerint perspektívát nyit az elővárosi vasútfejlesztés, amely már Nagytétény-Érd vonalában, a "kertek alatt" jár. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) két új vágánypárt épít a Budapest – Pusztaszabolcs vonalon, amelyeken nagy sebességgel közlekednek majd a vonatok. A szintbeli kereszteződéseket felül- és aluljárókkal váltják ki. A Batta Ipari Parkba vezető lámpás vasúti átjáró helyett az autók felüljárón, a gyalogosok pedig aluljárón közlekedhetnek majd.

A hatalmas projekt részeként teljesen átalakul a vasútállomás. A terület jelenleg nem tartozik a város büszkeségei közé, de a NIF tervei szerint a közeli jövőben korszerű és komfortos átmeneti zónává válik, amely integrálja a gyalogos, gépkocsis, busz- és vonatközlekedést.

Miközben gyorsabb és kényelmesebb lesz az észak-dél irányú közlekedés, az országos településrendezési tervek szerint új közlekedési útvonal is nyílik kelet-nyugati irányban. Híd épül a Csepel-sziget és Százhalombatta között, és a város érintésével halad tovább az M11-es főút Esztergom felé. Ha elkészül, megszűnik Százhalombatta "zsáktelepülés" jellege, amely a gazdasági vérkeringés felélénkülését eredményezheti.

Jelentős gazdaságélénkítő hatása lehet annak is, hogy városunk abba az 50-60 kilométeres zónába tartozik, amelyet Budapesttől délre kiemelt fejlesztési területként jelölt ki az Európai Unió és a magyar kormány.

A külső környezet várható átalakulása óriási lehetőségeket jelent számunkra, amelyekkel azonban csak akkor tudunk élni, ha felkészülünk a változásra. A városfejlesztési koncepció mind a külső környezet várható fejlődésére, mind pedig a településszerkezet fejlődést akadályozó belső problémáira megoldásokat kínál, méghozzá úgy, hogy meghatároz bizonyos konkrét fejlesztési irányokat. Ezek nagyobb részben a gazdaság élénkítését, bővítését célozzák, kisebb részben pedig a lakosságnak kínálnak további perspektívát beépíthető lakóterületek és fejleszthető közterületek formájában.

Utóbbihoz sorolható az egyre komfortosabb városközpont az alközpontokkal és a főutcákkal, valamint az eddig kevésbé kihasznált zöldterületek ligetesítése is. Az életminőség javítása mellett a társadalmi kohéziót is erősítik ezek a fejlesztések. Építkezésre alkalmas új lakóterületek nyitását a Fogoly utcában, Óvárosban és Újtelep sűrűbb beépítésével látja megoldhatónak a koncepció.

A gazdasági fellendülés, a foglalkoztatás növelése elsősorban a Batta Ipari park déli területének hasznosulásától várható, de sok a lehetőség a MOL és a Dunamenti Erőmű körüli "barakkvárosokban" is. Megfelelő szabályozással, a nagyvállalatok fejlesztési törekvéseinek támogatásával elsőrangú ipari-kereskedelmi zónává válhat a "MOL-park" és az "Erőmű-park". A közelmúltban a Dunamenti igazgatója is úgy nyilatkozott: jelentős gazdasági potenciált látnak a hatalmas üzemi területben, amely infrastruktúrájának köszönhetően sokféle iparág befogadására alkalmas.

Egy másik potenciális fejlesztési terület a Városkapu út átmeneti zónája, amely megélénkülhet a közlekedés javulásával. A koncepció szerint a szolgáltatások fejlesztésére kínál lehetőségeket. A Az idegenforgalom területén képvisel komoly potenciált a "Szent László" projekt a Téglagyári-völggyel és a Szent László úttal, amelyet gyalogos, biciklis híddal lehetne összekötni a Városi Szabadidő Központtal, a Csónakázó-tóval és a meleg-, illetve hideg vizű csatornákkal. A híd emellett a városszerkezeten is javítana. Összekötné a három városrészt, amelyeket jelenleg üzemi csatornák és termékvezetékek választanak szét.

Az idegenforgalmi fejlesztésre kijelölt zónában hotel épülhet, amely vonzóbbá teheti a korszerű és elegáns konferenciaközpontunkat. Ha pedig lesz szállodánk, a vendégeknek érdemes lenne megmutatni a vaskori halomsírmezőt, a Sánchegy 4500 éves települését, a "Matrica" erődöt a római fürdővel és a középkori templom maradványait. További lendületet adhat az idegenforgalmi fejlesztéseknek, ha a már elindult nemzetközi összefogás eredményeként a római Limes a világörökség részévé válik. Az ókori birodalmat határoló katonai-kereskedelmi útvonal ugyanis Százhalombattán, vagyis az akkori Matricán is keresztülhaladt. A koncepció további fejlesztési potenciálként számol a Dunával és a vízi turizmus lehetőségeivel.

Ezek azok a kulcsfontosságú területek, amelyekre a Városfejlesztési Koncepció épül, és amelyek mentén kibontakozhat az Integrált Településfejlesztési Stratégia. Utóbbi az a terv, amely alapján az összes többi terv működik – mondta Oláh M. Zoltán. Véleménye szerint olyan koncepciót sikerült alkotni, amelyben mindenki megtalálhatja a számítását, és amely mindenki számára vonzóvá teheti a várost. Ha megvalósult a "piszkos tizenkettőből" való felemelkedés, az egyszerű dunántúli kisváros imidzsén is sikerülhet túllendülni a modern kori iparváros lehetőségei és ígéretei felé.

Dr. Oláh M. Zoltán szerint ezeket az elképzeléseket nem elég megfogalmazni és hivatalosan elfogadni, mert csak akkor válhatnak valósággá, ha folyamatosan szem előtt tartjuk, aktualizáljuk őket, és minél többen azonosulhatnak velük. A fejlesztési stratégiába fontos becsatornázni a városlakók, vállalkozók, befektetők és egyéb – akár potenciális - partnerek igényeit, terveit, javaslatait is.