Fodor Attila 1983-ban, Sándor Imre öt évvel később ismerkedett meg a karatéval a tárnoki klubban. Ez volt a sportág hazai hőskora, a kisfiúk Bruce Lee filmeken nőttek fel, kettejük lelkesedése azonban a felnőtté éréssel, a munkába állással és családalapítással sem múlt el. A karate életük részévé vált, és valószínűleg az is marad.

Színes övvizsgáikat dr. Gulyás Péter (2. Dan) és Hönig Miran Buda (6. Dan) mesterek előtt tették le. 2000-ben Sensei Asai 9. danos nagymesternél 1. dant szereztek, majd egy két éves nemzetközi instruktorképző iskola keretében 2. és 3. Dan fokozatot és L. B. Sáfár 8. danos mesternél a világon mindenhol elismert instruktori diplomát szereztek. A testnevelési egyetemmel közös szervezésű AJKA instruktori program keretében OKJ-s karate- és sportoktatói vizsgát tettek. 4. Dan fokozatukat három éve szerezték meg Ausztriában a Norio Kawasoe 8., Rikuta Koga 8. és Toshio Yamada 8. danos mesterek alkotta Dan-kollégium előtt.

2002-ben vették át a Százhalombattán bejegyzett, de akkor ténylegesen nem működő egyesületet, amely irányításuk alatt az elmúlt tíz évben hétszer vívta ki az ország legeredményesebb karate egyesülete címet kétféle nemzetközi szövetségtől. Tagjaik között a négy évestől az ötven felettiig minden korosztály megtalálható. Sok korábbi karatéka beíratja a gyerekét, de az is gyakori, hogy éppen a gyerekektől kapnak kedvet a sportághoz a szülők. Az 1-es iskolában a legkisebbeket, a SZISZKI-ben a haladókat oktatják.

Fodor Attila szerint akár negyven felett is el lehet kezdeni a karatét, a felső korhatár pedig "150 év". Nem viccel, de azt hozzá teszi, aki korábban semmit sem sportolt, annak biztosan tovább tart elérni a maga elé tűzött célt. Ez lehet övvizsga, versenyzés, önvédelem, mozgás, egészségmegőrzés vagy ismerkedés a keleti kultúrával. Mindenki maga dönti el, mi a fontos számára.

Arról is faggatom az edzőket, vajon tényleg képes lesz-e megvédeni magát az utcán, aki keleti harcművészetet tanul. Nyilván nem minden esetben, de az esélyeit növeli, hogy a teste felkészült az esetleges találatok elviselésére, illetve megtanult néhány olyan technikát, amelyekkel kivédheti a támadásokat és harcképtelenné teheti ellenfeleit. A leglényegesebb azonban, hogy mentálisan milyen állapotban van. "Találkoztunk az edzőtáborokban olyan hetven feletti mesterekkel, akikkel akkor sem szívesen csaptunk volna össze, ha tízen lettünk volna feketeövesek. Ezt a tartást, kisugárzást több évtizedes kemény munkával lehet csak elsajátítani."

Egy igazi karatékában a belső tartás rugalmassággal és testi-lelki egyensúllyal párosul. A mozgásforma a test mindkét felét egyformán igénybe veszi. Emellett hatékonyan fejleszti a koordinációt, az izom-ideg kapcsolatot, a négy-hat órás edzésekkel kitartásra nevel, a szív és a tüdő rapszodikus, de erőteljes terhelésével pedig fiatalon tart. A legjobb példa erre az SKI világszövetség 10. Danos elnöke, Kanazawa mester, aki jóval a nyolcvan felett az egyik edzőtáborban elnézést kért tanítványaitól, mert nem tudta száz százalékosan bemutatni a gyakorlatokat, ugyanis síbalesetben több törést szenvedett, műtéten esett át, és éppen gyógyulófélben volt.

Az ilyen emberek számára azonban nem sport, hanem életmód a karate, folyamatos fejlődés, amely szó szerint az élet végéig tart. Nem véletlen, hogy a 10. Dant, amely elméletileg a legmagasabb szint, általában csak posztumusz nyerik el, illetve, ha új stílust, világszövetséget alapít valaki.

Ma már Magyarországon is látványos fejlődést érhet el bárki, aki jól képzett edzők keze közé, jól működő egyesületbe kerül. A százhalombattai ilyen. Mindenkinek jut partner, akivel edzeni, gyakorolni lehet, a város anyagi támogatása pedig lehetővé teszi a rendszeres versenyzést, a színvonalas edzőtáborok és versenyek megszervezését, valamint azt is, hogy időről időre a legkiválóbb nemzetközi mestereket hívják meg.

Az egyesület a Shotokan Karate International (SKI) Magyarországi Szövetségének tagja és szoros kapcsolatot ápol a környező országok SKI szövetségeivel. Fodor Attila harmadik éve az Országos Szövetség alelnöke, Sándor Imre pedig a felügyelő bizottság tagja. Ennek is köszönhető, hogy az utóbbi években rendszeresen ők szervezték a sportág éves edzőtáborát, Székesfehérváron Európa-bajnokságot, Százhalombattán pedig diákolimpiát és OB-t rendeztek több száz résztvevővel.

Tanítványaik többszörös Európa-bajnokok, EK-győztesek, és hat világbajnoki ezüstéremmel is büszkélkednek.

Aki öt-hat évet eltölt az egyesületben, annak már jó esélye van az országos bajnoki címre, sokan azonban a felnőtt kor kapujában "kirepülnek a fészekből", férjhez mennek, családot alapítanak, külföldi egyetemre kerülnek, vagy egyszerűen csak el a városból. Fodor Attila és Sándor Imre ennek ellenére bizonyosak abban, hogy előbb utóbb egy világbajnokot is sikerül kinevelniük. Addig is azonban legalább ilyen fontosnak tartják az utánpótlással való foglalkozást, a sportág megismertetését, megszerettetését a gyerekekkel. Mindenkiből igyekeznek a lehető legjobbat kihozni, és a legtöbbet átadni három évtizedes tapasztalataikból.

Fontosnak tartják a karatéhoz tartozó szemlélet, a pozitív gondolkodás és értéktisztelet közvetítését, miként azt is, hogy az egyesület valódi közösségként működjön. Az edzőtáborokban a szigorú követelményeket családias hangulattal, sok játékkal igyekeznek ellensúlyozni, de olyan programokat – lovaglást, mozit, kirándulást, fagyizást – is szerveznek a tanítványoknak, amelyek nem a karatéról szólnak.

Sikereikhez együttműködésük is nagyban hozzájárul. Megosztják a feladatokat, kiegészítik egymást, de a másik helyett is helyt állnak, ha attól nagyobb figyelmet, több időt követel a munka vagy a család.

Míg Attila inkább a szervezésben van otthon, Imre a versenyzésben motiváltabb. Többszörös országos bajnok, Európa-bajnok, és küzdelemben, azaz kumitéban kis világbajnoki címmel is rendelkezik.

Mindkét edző hírhedten szigorú vizsgáztató, tanítványaikat arra nevelik, hogy ne a könnyű sikereket hajszolják. Azt mondják, aki náluk szerez övfokozatot, az a világon bárhol megállja a helyét.