Bognár Barbara már nagyon várja a találkozót, bízik benne, egységes lesz a csapat.

- Mire számítasz a Vác ellen?

- Szeretnénk visszaszerezni azokat a pontokat, amelyeket elvesztegettünk a bajnokság elején, az a vereség mély nyomokat hagyott bennünk. Bízom benne, hogy tanultunk a hibáinkból, sokat beszélgettünk a találkozóról. Taktikailag nagyon felkészültünk, igyekszünk a lehető legtöbbet kihozni magunkból.

- A teljesítményedre milyen hatással van, hogy lassan két hete nem játszottatok tétmeccset?

- Kétféle játékos létezik ebben a kérdésben is: van, akinek jól jön egy kis pihenő, hogy kikerüljön rövid időre a teljesítménykényszerből, már ami a meccseket illeti. A másik szívesebben játszana minden héten. Én előbbibe tartozom, de már nagy a "meccséhségem". Jót tett az elmúlt néhány nap.

- Egyébként is azt látom, jól érzed magad Érden.

- Valóban így van, örülök, hogy két éve ide szerződtem. Ráadásul a párom is akkoriban igazolt a fővárosba, így azóta ismét együtt élünk Érden.

- A párod szintén kézilabdázó: nem mentek egymás idegeire, hogy mind a ketten élvonalbeli játékosok vagytok?

- Nekem az a természetes, hogy kézilabdaközegben mozgó emberek vesznek körbe. A családomban és a baráti társaságomban is többen kötődnek ehhez a sporthoz. Megbeszéljük a legfontosabb történéseket, de nagyjából már tudjuk, mikor, mennyi tanácsot szabad adni a másiknak.

- Egymás meccseire azért kijártok?

- Én az övéire ritkábban, mert általában ezt a program nem teszi lehetővé, ő eddig inkább meg tudta oldani. Pedig nagyon szeretem, ha kijön és a lelátón nézi végig a meccsünket. Biztonságérzetet ad.

- Akkor ott a helye Vácon pénteken!

- Jó lenne!