A korábban vázolt kedvezőtlen munkaerő-piaci változások – növekszik a munkanélküliek száma, gazdasági helyzetre való hivatkozással alacsonyabb a munkáltatók foglalkoztatási képessége, nő a segélyezettek száma – indokolják azt az igényt, hogy elengedhetetlen a munkaerőpiac szereplői között a munkaügyi kapcsolatok kiépítése, fenntartása.
"A munkaügyi kapcsolatok a munkavállaló(k), a munkáltató(k), illetve képviseleti, érdekképviseleti szervezeteik egymás közötti, valamint az állammal (kormányzati szervekkel) való intézményes kapcsolatainak rendszerét értjük. A munkaügyi kapcsolatok alapvető célja a szereplők közötti együttműködés és a munkabéke fenntartása, a konfliktusok megelőzése és a kialakult konfliktusok megoldása.
A munkaügyi kapcsolatok intézményrendszere magában foglalja a kollektív tárgyalások és megállapodások rendszerét, beleértve a mikro- és makroszintű tárgyalásokat és konzultációkat"
Azért fontos fogalom ismerete, mivel a munkaerőpiac a valóságban nem "átlátható", vagyis a szereplői nincsenek teljes és tökéletes információ birtokában, ezért döntéseik véletlenszerűek, rutinjellegűek, esetlegesek lesznek. Így előfordulhat, hogy egyszerre lehetnek betöltetlen munkahelyek és állást kereső munkanélküliek. Ezek hiába felelnének meg egymásnak, nem tudnak egymásról, nem fognak találkozni. Erre megoldást nyújthat a munkaügyi szervezet, amely többek között az álláskereső munkanélküli részére az álláskeresési ellátás folyósítása mellett, a találkozás létrejöttét is hivatott segíteni mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalról.
A segítség a munkáltatói oldal részéről az igények, üres álláshelyek, a munkavállalói oldalról pedig a munkanélkülivé válás, meglévő végzettség, képesség, betölteni kívánt állás megismerésével, kezelésével történik. Mindehhez szükséges a munkáltatók részéről az üres álláshelyek bejelentése, illetve a munkanélkülivé vált álláskereső megjelenése a munkaügyi szervezet kirendeltségén.
- A munkáltató előnye, amennyiben bejelenti munkaerőigényét, hogy az álláshely betöltésére a legmegfelelőbb álláskereső kerül közvetítésre, valamint jogszabályi feltételek megléte esetén a közvetített álláskereső foglalkoztatására munkaerő-piaci támogatás (bér+járulék, utazási költségek) is megállapítható, mely csökkentheti a foglalkoztatási költségeket. Nem elhanyagolható, hogy az állásbejelentés a munkáltató részére költségmentes.
- Az álláskereső tekintetében felajánlható álláshely hiányában a vonatkozó jogszabályi feltételek fennállása esetén, álláskeresési ellátás kerülhet megállapításra. A megállapított ellátásból személyi jövedelemadó mellett, nyugdíj- és TB-járulék is levonásra kerül, mely alapján álláskeresési ellátásban töltött idő az öregségi nyugdíjszámítás idejébe, mint szolgálati idő számít, illetve az ellátás ideje alatt az álláskereső "biztosított", jogosult az orvosi ellátásokra.
- Az ellátás kimerítését követően jogosulttá válik a szociális törvényben megfogalmazott, önkormányzat által megállapítható segély típusú ellátásokra, melynek legtöbb esetben feltétele a munkaügyi szervezettel való további együttműködés.
Az együttműködésben jelentős szerepet vállalhatnak az érdekképviseleti szervezetek, segítve az érdekek feltárását, képviseletét, védelmet nyújtva. Ők azok akik legelőször értesülnek a munkaerőpiac változásairól, a létszámleépítésről, még akkor is nélkülözhetetlen a szerepük, ha jogorvoslati segítségnyújtás kivételével más eszközzel nem rendelkeznek. Azonban hírvivők lehetnek azon szervezetek számára – munkaügyi szervezet, önkormányzat - amelyek rendelkeznek "orvoslási" jogosultsággal.
dr. Hegedüs Róbert
köszönjük az Érdi Kormányhivatal segítségét
.jpg)
