Ha elolvad a hó, napvilágra kerül az emberi igénytelenség és felelőtlenség szezonális termése: szemét és kutyaürülék borítja el a várost. Felháborodott dunafüredi olvasónk erre hívta fel a figyelmünket a napokban. Mint mondta, egyetlen egyszer sem látott olyat, hogy egy gazdi eltakarította volna az egészségügyi séta "eredményét", holott erre helyi rendelet kötelezi az ebtartókat. Az utcákat és a Duna-partot szennyező állati ürülék nemcsak visszataszító, hanem az egészségre is veszélyes - mondta. Súlyos gondnak érzi azt is, hogy sokan póráz nélkül sétáltatják kedvencüket, de gyakran találkozni az utcákon szabadon kóborló állatokkal is.
Egyszer megharapta egy kutya, ezt a szörnyű élményt nem kívánja senkinek. Jó ötletnek tartja, hogy a gazdák chippel azonítsák állataikat. Úgy véli, aki kutyát tart, annak fel kell vállalnia az ezzel kapcsolatos felelősséget és költségeket is.
A Népszavában február elején megjelent írás szerint a kutyaürülékben található láthatatlan paraziták évekig életképesek, akár a mínusz 30 fokos hideget is túlélik, és a levegővel is bekerülhetnek az emberi szervezetbe. Ott elsősorban a májat és a tüdőt támadják meg, az általuk okozott rejtett féregfertőzés egyebek mellett köhögést, légúti panaszokat, asztmát, súlyosabb esetben vakságot okozhat. Míg Angliában kettő-, nálunk harminckilenc százalékos a lakosság fertőzöttsége. A kutyákat évente egyszer kötelező féregteleníti, de szakorvosok szerint eredményesebb lenne negyedévente. Emellett naponta-kétnaponta fertőtleníteni kellene a kutyafuttatókat is.
Százhalombattán mintegy 2000 regisztrált kutya él – mondta Kálmán László városgazda. Ha közülük csak száz gazdája nem tartja be az állattartásra vonatkozó szabályokat, az már igen látványos „eredmény” a városkép és a komfortérzetünk szempontjából. A kutyapiszok nem mai és nem is csak battai probléma, sajnos az sem valószínű, hogy egy-két éven belül általánossá válnának a kulturált állattartási szokások – véli a szakember.
Az önkormányzat az elmúlt években speciális zacskókat vásárolt, és a SZÁK (Százhalombattai Állatvédők Köre), valamint a közös képviselők közvetítésével juttatta el azokat az ebtartókhoz. Ezen felül speciális gyűjtőedényekkel látta el a futtatók környékét. Az eredmény? Nem sok. Legalább is nem ott, ahol kellene.
A kutyaürülék eltakarításához persze nincs szükség speciális eszközökre. Akármilyen nejlonzacskó megfelel erre a célra.
A közterület-felügyelők havonta négyszer-ötször intézkednek kutyát tiltott helyen – parkokban, játszótéren – sétáltató városlakókkal szemben. Többnyire figyelmeztetik őket, súlyosabb esetben – ha például a homokozóban találják az ebet – bírságolnak, vagy feljelentést tesznek. A helyszíni bírság maximális összege tíz, a szabálysértési eljárás keretében kiszabott bírságé harmincezer forint. Mivel az egészségügyi sétákra rendszerint kora reggel, illetve este kerül sor, a közterület-felügyelők nem érik tetten a környezetünket szennyező ebtartókat, és nem ellenőrzik, hogy van-e náluk „célszerszám” – mondta Majerszki János, a csoport vezetője.
A tél végére erősen szennyezetté vált zöldterületek az első fűnyíráskor szabadulnak meg a kutyapiszoktól, amikor a nyesedékkel együtt ezt is elszállítják a parkfenntartók.
Addig azonban jobb, ha a lábunk elé nézünk, és nem lépünk le a járdáról.
A Népszavában február elején megjelent írás szerint a kutyaürülékben található láthatatlan paraziták évekig életképesek, akár a mínusz 30 fokos hideget is túlélik, és a levegővel is bekerülhetnek az emberi szervezetbe. Ott elsősorban a májat és a tüdőt támadják meg, az általuk okozott rejtett féregfertőzés egyebek mellett köhögést, légúti panaszokat, asztmát, súlyosabb esetben vakságot okozhat. Míg Angliában kettő-, nálunk harminckilenc százalékos a lakosság fertőzöttsége. A kutyákat évente egyszer kötelező féregteleníti, de szakorvosok szerint eredményesebb lenne negyedévente. Emellett naponta-kétnaponta fertőtleníteni kellene a kutyafuttatókat is.
Százhalombattán mintegy 2000 regisztrált kutya él – mondta Kálmán László városgazda. Ha közülük csak száz gazdája nem tartja be az állattartásra vonatkozó szabályokat, az már igen látványos „eredmény” a városkép és a komfortérzetünk szempontjából. A kutyapiszok nem mai és nem is csak battai probléma, sajnos az sem valószínű, hogy egy-két éven belül általánossá válnának a kulturált állattartási szokások – véli a szakember.
Az önkormányzat az elmúlt években speciális zacskókat vásárolt, és a SZÁK (Százhalombattai Állatvédők Köre), valamint a közös képviselők közvetítésével juttatta el azokat az ebtartókhoz. Ezen felül speciális gyűjtőedényekkel látta el a futtatók környékét. Az eredmény? Nem sok. Legalább is nem ott, ahol kellene.
A kutyaürülék eltakarításához persze nincs szükség speciális eszközökre. Akármilyen nejlonzacskó megfelel erre a célra.
A közterület-felügyelők havonta négyszer-ötször intézkednek kutyát tiltott helyen – parkokban, játszótéren – sétáltató városlakókkal szemben. Többnyire figyelmeztetik őket, súlyosabb esetben – ha például a homokozóban találják az ebet – bírságolnak, vagy feljelentést tesznek. A helyszíni bírság maximális összege tíz, a szabálysértési eljárás keretében kiszabott bírságé harmincezer forint. Mivel az egészségügyi sétákra rendszerint kora reggel, illetve este kerül sor, a közterület-felügyelők nem érik tetten a környezetünket szennyező ebtartókat, és nem ellenőrzik, hogy van-e náluk „célszerszám” – mondta Majerszki János, a csoport vezetője.
A tél végére erősen szennyezetté vált zöldterületek az első fűnyíráskor szabadulnak meg a kutyapiszoktól, amikor a nyesedékkel együtt ezt is elszállítják a parkfenntartók.
Addig azonban jobb, ha a lábunk elé nézünk, és nem lépünk le a járdáról.
