- Sugárzik az örömtől. Mióta álmodott erről?
- Régóta. A szakosztály 2003 őszén alakult meg, azóta fáradozom azon, hogy a sportolóink minél gyakrabban vehessenek részt ilyesfajta erőfelmérőkön. Mert az edzések ugye edzések, de egy tétre menő futás, kerékpározás, úszás egész más. A gyerekek fejlődése érdekében az egészséges vetélkedés elengedhetetlen.

- Mennyiben más egy saját rendezésű verseny, mint mondjuk egy kistarcsai?
- Ha be akarunk kerülni az országos vérkeringésbe, nélkülözhetetlenek a saját versenyek. Akkor hívnak minket, ha mi is visszahívunk más egyesületeket a mi versenyünkre. Ráadásul minél többször méretik meg magukat a mieink komoly riválisok ellen, annál több rutinra tesznek szert. Ez visszaköszön az eredményekben és a nagyobb intenzitású-edzésekben egyaránt. A hazai pálya az pedig olyan előny, amit mindenkinek éreznie kell olykor-olykor. Nézzen csak rá a battai gyerekekre, mennyire igyekeznek bizonyítani!

- Hogyan sikerült megszervezniük ezt a maga nemében úttörő eseményt?
- Ezer köszönet az önkormányzatnak és minden további támogatónak, aki önzetlenül segített a rendezésben. Elmondhatatlan, milyen hálásak vagyunk a szülők és barátok, önkéntesek munkájáért. Nélkülük ez a verseny nem jöhetett volna létre. Köszönjük szépen a Szalai János Tanuszoda vendégszeretetét, a sportlétesítmény előtti sétány járókelőinek, hogy nem morgolódtak a futók miatt, hanem inkább buzdították őket, szurkoltak nekik.

- A medence szélén összefutottam Drommer Gyulával, a Magyar Triatlon Szövetség elnökségi tagjával, aki is elárulta, hogy március 26-án újabb versenyre kerülhet sor városunkban. Szerinte a battai triatlon akár újra régiós központ lehetne. Ön hogy látja ezt?
- A napokban jártam egy megbeszélésen, ahol a Batta-Invest Kft. felajánlotta, hogy a helyi triatlon ügye mellé áll. Március 26-án az Ipari Parkban és annak környékén valóban lesz egy nagy duatlon (kerékpározás és futás) derbi, amely bekerül a sportág országos versenynaptárába. Ez fantasztikus lökést adhat ahhoz, hogy megpezsdüljön Battán a triatlonélet.

- Városunk egy többszörös világbajnokot már adott ennek az embert próbáló sportágnak, de Csomor Erika ma budaörsi színekben indul. Nem tart attól, hogy a tehetségeinket hamar elcsábítják majd, és a pénztelenség kiüresíti a kezdeti lelkesedést?
- Nem. Erikát tisztelem és becsülöm, örülök, hogy egy ilyen példakép itt él és edz Battán. Persze, sokat hallottam arról, hogy korábban milyen élénk triatlonélet volt, de ennek sajnos vége lett, és nekünk a nulláról kellett építkeznünk. Sohasem csak az élsport érdekelt, és a szakosztályba nem is erre helyezzük a hangsúlyt. Az egészséges életmód, a masszív állóképesség a cél, és mindenkit szeretettel várunk továbbra is, aki mozogni szeretne egy jó csapatban. Ha pedig valaki egy jó közösségbe kerül (a mienk szerintem ilyen), azt nem könnyű elcsábítani. Ez nem pénz kérdése.

- Hány kis Vuk állt most rajthoz, és hogyan szerepeltek a tanítványai?
- Több kategóriában mérkőztünk a dabasiakkal, az oroszlányiakkal, a kistarcsaiakkal, a veresegyháziakkal, valamint a budafokiakkal, és nem bőgtünk le. Büszkék lehetünk Kalló Patríciára, aki a mini lány kategóriában megnyerte a versenyt, és Hamberger Ramónára is, aki mögötte ért célba. Ugyancsak második lett a 96-os születésű Szalay Levente az újonc kategóriában, valamint az öt évvel idősebb Verebi Richárd a serdülők között. Dicséret illeti Szabó Tamást is, aki az úszás után még csak a nyolcadik helyen szerénykedett, ám remek futását követően felállhatott a dobogó legalsó fokára.

- No, és Kelemen Viktort meg a fiát, Bencét.
- Való igaz, mindenki derekasan helytállt. Én viszont nem indultam a felnőtt versenyen.

- Ennek ellenére mégis nyert!
- Ha a tapasztalatszerzésre gondolt, akkor igen.