Az idei télre nem lehet panaszunk, hiszen kemény fagyokat hozott a január. Nemcsak Magyarországon, hanem másutt is zordabb az időjárás a szokásosnál, ezzel magyarázzák, hogy északról olyan madarak menekültek hozzánk, amelyeket ritkán látunk, az idén azonban annyira alacsonyra süllyedt élőhelyükön a hőmérséklet, hogy kénytelenek voltak átmenetileg nálunk tanyát verni.

A vizek nagy része befagyott, a ráckevei Duna-ágon is egybefüggő jégtakaró alakult ki, január végén tűzoltók vágtak jókora léket rajta, láncfűrésszel szabadítottak meg a jégtől egy hatvanszor tizenöt méteres vízterületet Schirilla György kedvéért, aki éppen akkor és éppen ott szállt vízbe.
A jég másutt is problémákat okozott. A Duna alsó szakaszára megérkeztek a jégtörő hajók, hogy szükség esetén megakadályozzák a folyó felszínének beállását. Dunaföldvár és a határ között vetik be a jégtörőket, közülük kettő a határt is átlépi, hogy egészen Vukovárig feltörje a jeget.
Mohácsnál leállt a komp, egy ideig kishajó szállította az utasokat a két part között – érdekesség, hogy bár jégtörő biztosította az útját, emellett a hajó bordázatát megerősítették, hogy a jeges vízben is közlekedhessen, oldalát mégis beszakította a jég.

Százhalombatta és Tököl között február másodikán leállt az átkelőhajó. Lerner János, a komp üzemeltetője elmondta, hogy nincs értelme kockáztatni. Főleg a tököli oldalon erős a zajlás. Hogy mikor indul újra az átkelés? Ez attól függ, hogyan alakul az időjárás. Ha elhúzódik a hideg, egyre jegesebb lesz a folyó, és amíg meg nem kezdődik az olvadás, veszélyes lenne nekivágni a vizi útnak.

A felmelegedés újabb veszélyeket rejt, ugyanis ha hirtelen emelkedik a hőmérséklet, ráadásul csapadékosra is fordul az idő, az árvízveszélyt idézhet elő. Az lenne az ideális, ha fokozatosan, szinte észrevétlenül változna át a tél tavasszá.