Miután kiosztottak számtalan aláírást, az Öttusa Játszóparkban a bemutatták sportág főbb elemeit, és a gyerekek kipróbálhatták a lézeres lövészetet a különleges versenypisztolyokkal, arról érdeklődtünk a sportolóktól, milyen élményekkel indulnak tovább városunkból.

Tóth Adrienn, aki 7. helyezést ért el a százhalombattai fordulón, kimondottan szeret Magyarországon versenyezni, de nem Budapesten, ahol már ismer mindent. "Ad valami pluszt, hogy itthon vagyok, de mégis idegen környezetben – mondta. A hazai közönség nagy segítség. Amíg nem tapasztaltam, nem is hittem, hogy ez tényleg működik."

Tibolya Pétert azonban eddig feszélyezte a hazai pálya. Mint mondta, meg kell érni a versenyhelyzetre, és most úgy érzi, kezd felnőni, jobban tud koncentrálni. Ez megmutatkozott az eredményén is: a dobogó harmadik fokára állhatott. Hozzátette, vívóedzőt és ezáltal technikát is váltott, ami szintén meglátszott a teljesítményén.

Az öttusa összetettségéből következik, hogy nagyon sok változóval kell számolni. A Kiss László Sportuszodával és az ott elért eredményeikkel mindketten nagyon elégedettek voltak. A legnehezebb talán a lovaglás, ahol a lovakat sorsolás útján kapják maguk alá, és mindössze húsz percük van a futam előtt az ismerkedésre. Ahogy az emberre, a lovakra is érvényes, hogy másképp viselkednek a bemelegítő szakaszban, és habitusuktól függően máshogy viselik a versenykörülményeket. Míg Pétert átsegítette a lova, Adriennek nem sikerült összedolgoznia a sajátjával. Számukra egyébként természetes, hogy idegen lovakat kell megülniük, erre is edzenek, különböző természetű állatokon gyakorolnak. "Az lenne a furcsa, ha vinnünk kellene a saját lovainkat mindenhova" – jegyezte meg Adrienn.

A világkupának még két fordulója van hátra. Rostockban az utánpótlás B csapat képviseli hazánkat, de a kínai döntőre valószínűleg nem utaznak el, mert ahhoz képest, hogy egynapos a verseny, aránytalanul messze van.

A battai találkozóról elmondták, annak ellenére, hogy még csak második alkalommal rendezték itt, máris sokkal flottabbul ment minden, a rendezők, szervezők sokat tanultak tavaly óta. Nagyon jó ötletnek tartják, hogy eljött a világkupa Budapestről, mert egy kisvárost sokkal könnyebb megszólítani, és nagyon örültek, hogy olyan sokan ott voltak és szurkoltak a Csónakázó-tó partján a vasárnapi döntőn.

Adrienn már rendelkezik a londoni olimpiához szükséges kvótával, Péter még gyűjti a pontokat, de ő is bízik benne, hogy képviselheti hazánkat a különleges sporteseményen. "Egyelőre minden képlékeny, még rágjuk a körmünket" – fogalmazott Adrienn. "Az eredmények objektív figyelembevételével, szubjektív döntés fog születni" – idézték fel Pálvölgyi Miklós szövetségi kapitányt.

Korábban még egyikük sem szerepelt olimpián. Kijutni nehéz, de a világversenyek után már nem tartanak az ellenfelektől – tették hozzá. Bíznak benne, hogy a legjobb eredményeket fogják elérni az ötkarikás játékokon is, de addig még vár rájuk egy világbajnokság, amit május második hetében vívnak meg Rómában. (A képet Ba Norbert készítette a 2011-es Futabattán.)