Hogy pontosan mikor fejeződik be végleg a munka a battai kenyérgyárban, még nem lehet tudni. Az üzem felszámolása része annak a racionalizálási folyamatnak, amely az ország legnagyobb szakipari társaságánál, az Interbach csoportnál zajlik, és számos hazai üzemet érint. A Dunakenyér Rt tavaly nyáron csatlakozott ehhez a cégcsoporthoz – tudtuk meg dr. Králik Béla vezérigazgatótól.

A Dunakenyérnek másfél-két éve még húsz üzeme működött, közülük a legtöbb 20-30%-os kihasználtság mellett. De a részvénytársaság veszteséges termelésének nemcsak ez volt az oka, hanem az egyes pékségek – így például a battai - technológiai lemaradása, berendezéseik elavulása is. A racionalizálás célja a kihasználatlan kapacitások felszámolása mellett, az, hogy a megmaradó termelés megfeleljen a hatósági előírásoknak. Dr. Králik Béla tájékoztatása szerint a battai dolgozókat ugyanabban a munkakörben foglalkoztatják tovább Érden, ahol mind a telekadottságok, mind a technológia felkészültség, felszereltség jobb, és ahol egyébként a meglévő üzemcsarnok bővítését is tervezik. A battai üzem épületét eladják.

A százhalombattai kenyérgyárban 1980 decemberében indult el a termelés. Az üzem idén ünnepelhetné fennállásának huszonötödik évfordulóját, amire valószínűleg már nem kerül sor. Fénykorát a ’80-as években élte. Ebben az időben szinte megszámlálhatatlanul sokféle termék készült itt, köztük olyan újdonságok, mint az ételallergiában szenvedők számára kikísérletezett gluténmentes kenyér, vagy a Battai buci, amit a fővárosi nagyáruházakban is ezen a néven árultak. A különféle kenyerek és péksütemények az ország számos részébe eljutottak, igen népszerű volt a battai kenyér a helyben és a környéken élők körében is. Hajnali fél öttől hármasával- négyesével álltak sorban a vevők a kenyérgyári bolt előtt. Mindez mára a múlté, elszállt, ahogy a friss kenyér semmivel össze nem hasonlítható illata.