Január közepe óta nem sütnek kenyeret a Dunakenyér Rt százhalombattai üzemében. A nagy múltú pékséget rövid időn belül felszámolják, a negyvenhét dolgozót a társaság érdi kenyérgyárában foglalkoztatják tovább.
A Dunakenyérnek másfél-két éve még húsz üzeme működött, közülük a legtöbb 20-30%-os kihasználtság mellett. De a részvénytársaság veszteséges termelésének nemcsak ez volt az oka, hanem az egyes pékségek – így például a battai - technológiai lemaradása, berendezéseik elavulása is. A racionalizálás célja a kihasználatlan kapacitások felszámolása mellett, az, hogy a megmaradó termelés megfeleljen a hatósági előírásoknak. Dr. Králik Béla tájékoztatása szerint a battai dolgozókat ugyanabban a munkakörben foglalkoztatják tovább Érden, ahol mind a telekadottságok, mind a technológia felkészültség, felszereltség jobb, és ahol egyébként a meglévő üzemcsarnok bővítését is tervezik. A battai üzem épületét eladják.
A százhalombattai kenyérgyárban 1980 decemberében indult el a termelés. Az üzem idén ünnepelhetné fennállásának huszonötödik évfordulóját, amire valószínűleg már nem kerül sor. Fénykorát a ’80-as években élte. Ebben az időben szinte megszámlálhatatlanul sokféle termék készült itt, köztük olyan újdonságok, mint az ételallergiában szenvedők számára kikísérletezett gluténmentes kenyér, vagy a Battai buci, amit a fővárosi nagyáruházakban is ezen a néven árultak. A különféle kenyerek és péksütemények az ország számos részébe eljutottak, igen népszerű volt a battai kenyér a helyben és a környéken élők körében is. Hajnali fél öttől hármasával- négyesével álltak sorban a vevők a kenyérgyári bolt előtt. Mindez mára a múlté, elszállt, ahogy a friss kenyér semmivel össze nem hasonlítható illata.









