A nyelvészeti gondok az egész magyar nemzetre komoly veszélyt jelentenek. Megszűnőben a tiszta magyar nyelv, amely nemzetmegtartó erejű lenne. Az írott és az elektronikus sajtó, a szóbeli tájékoztatás ellenállhatatlanul zúdítja ránk az idegen szavak tömegét. Miért divatos ma az idegen, főleg az angol a magyar ellenében? A televízió az egyik főbűnös, mert közvetlen hatással van arra, ahogyan beszélünk. Az írott sajtónál pedig teljesen háttérbe szorul az az alapvető követelmény, hogy a szöveg azonnal érthető legyen, hiszen az írás világossága a gondolat világosságát tükrözi. Ajánlatos végig gondolni, hogy mit akarunk mondani és aztán olyan egyszerűen leírni, ahogyan csak lehetséges. Ne felejtsük George Orwell hat alapszabályát:
1./ Sohase használj olyan metaforát, hasonlatot, vagy más szóképet, amit már megszoktál nyomtatásban.
2./ Soha ne használj hosszú szót, ha rövid is megteszi.
3./ Ha ki lehet hagyni egy szót, hagyd ki.
4./ Ne használj általános alanyt, ha tudod, kiről beszélsz.
5./ Sohase használj idegen szót, tudományos kifejezést, vagy zsargont, ha mindennapi szóval is helyettesítheted.
6./ Inkább szegd meg ezeket a szabályokat, de árnyaltan fejezd ki magad.
Végül, elrettentő példaként idézem egy szegedi úr, Farkas Ferenc jegyzetét, amely így szól: Nonszensz, hogy a lokális populáció aktuális generációja szkeptikusan asszociál a monetáris stratégiára, mert a kommunikáció tendenciája nem motiválja még pszichológiailag sem az akut problémák pragmatikus optimalizálására. Lehet, hogy pár év múlva egy ilyen szöveg már nem lesz mellbevágó, és akkor talán már nem fogunk szkeptikusan asszociálni a monetáris stratégiára.
Balla Károly
