Az érintettek - Fonyódi Ottó, az EFO Nyomda, Gabelics Tamás, az Ebatta és Kolozár György, az ALK Holding tulajdonosai - személyében delegációt bíztak meg, hogy írásban megfogalmazott véleményüket adja át Vezér Mihály polgármesternek, és kezdeményezzen egyeztetést a témában a város vezetésével.

Gabelics Tamás és Fonyódi Ottó lapunknak úgy nyilatkozott, megértik, hogy az önkormányzat nehéz helyzetbe került a kötelezően ellátandó feladatok – egyebek mellett az oktatás, okmányiroda, építésügyi hatóság működtetése - állami csökkentése és az emiatti állami finanszírozás átalakítása miatt. Több helyi cég azonban egyszerűen nem fogja túlélni a másfél-kétszeres tehernövekedést. A változás különösen érzékenyen érinti a nagyobb telken, az ipari parkban működő vállalkozásokat, míg azoknak, amelyek az ERBE telepen, az egykori barakképületekben üzemelnek, azt jelentheti, hogy nyolc-tíz év alatt építményadóként befizetik az ingatlanjaik teljes értékét.

A Batta Ipari Parkba annak idején néhány éves adómentességgel "csalogatták" a beruházókat, amit aztán senki sem tudott érvényesíteni az EU-s jogszabály-harmonizáció miatt. Az akkori helyi szabályozás csupán 30 százalékos beépítést tett lehetővé, így aki mondjuk 1500 négyzetméteres csarnokot szeretett volna építeni, annak 5000 négyzetméter telekingatlant kellett vásárolnia. Egészen mostanáig azonban többféle mentességet is érvényesíthetett a telekadóból, amit az idei évtől azonban a teljes területre meg kell fizetni. Mindez drasztikus – akár havi 3-400 ezer forintos - költségemelkedést jelent az itteni vállalkozásoknak, amelyek közül sok még be sem fejezte a beruházást, amely érdekében betelepült a parkba. A telekadó maximális kivetése a BIP területének további értékesítését is megnehezítheti, a környező településeken ugyanis mindenhol kisebb ez a költség.

A kkv szektor legnagyobb gondja azonban a recesszió. A legtöbb vállalkozás számára már az is óriási siker, ha tartani tudja a forgalmi volument, de ki kellene termelnie az ÁFA-emelés, a bérnövekmény és a rezsi többletköltségeit is.

Az EFO Nyomdának éves szinten 1,8 millió forinttal emelkedett a helyi adókötelezettsége. A tulajdonos szerint 30 százalékkal kellene megnövelnie a forgalmát, hogy ezt kitermelje, de erre nagyon kevés az esély, inkább csökkenésre van kilátás. A BIP területén működő építőipari cégek 30-40 százalékos piacszűküléssel számolhatnak az idei évben.

A vállalkozók szerint a döntéshozók nem gondoltak bele, hogy amikor minden helyi adót a maximális mértékre emelik, csökkentik a helyi cégek versenyképességét, hiszen más településeken működő versenytársaik jóval kedvezőbb feltételek mellett üzemelhetnek. Aki pedig esetleg nem tudja fizetni a közterheket, leépít, nem fejleszt, nem ruház be a jövőbe, elindul a szakadék, a megszűnés felé, és minél többet veszít a versenyképességéből, annál gyorsabban halad.

Gabelics Tamás azt mondja, tisztelik az önkormányzat szándékát, hogy nem kívánja növelni a magánszemélyek terheit, de hagyják élni a vállalkozókat is! A vállalkozói szektor is hozzájárul a lakosság által jellemzően természetesnek tartott magas színvonalú közszolgáltatásokhoz. Ráadásul többségében helyi munkaerőt foglalkoztatnak. A mostani adóemelés sok cég számára az utolsó szög lehet a koporsóban.

Az önkormányzathoz forduló helyi vállalkozók azt szeretnék, ha olyan szabályozást alkalmazna a város, amely különbséget tesz a cégek adóereje között. Mint mondják, tudomásuk szerint az EU jogszabályrendszerében is létezik kkv kategória, és számos hazai település is differenciál például a bevétel alapján. Azt tartanák a legdemokratikusabbnak, ha a megállapított adóengedményből minden helyi kis- és középvállalkozó alanyi jogon, egyformán részesülne, és már a bevalláskor érvényesíteni lehetne. A pályázati úton elnyerhető kompenzáció elbírálása szerintük mindig tartalmazhat szubjektív elemeket. Bíznak a mielőbbi megegyezésben, hiszen a megemelt helyi adók első félévi részletét március 15-ig kellene befizetniük. Hozzátették: lehet részletfizetést kérni az önkormányzattól, és tapasztalatuk szerint azoknak, akik betartják a határidőket, ezt lehetővé is szokták tenni.

Fonyódi Ottó hangsúlyozta, szeretnék, ha minél több vállalkozó és városlakó kifejtené véleményét az általuk felvetett témában. A facebookon Százhalombattai Vállalkozók című oldalukon, emailben pedig a battaivallalkozok@gmail.com címen várják a hozzászólásokat.

Takács Zoltán a százhalombattai vállalkozókat tömörítő Batta Busines Class (BBC) vezetője elmondta, hogy szolidárisak a tiltakozó cégekkel és ellenvetéseiket reálisnak érzik. Úgy vélik, ekkora adóemelés esetében elvárható lenne az önkormányzattól, hogy a döntés előtt egyeztessen az érintettekkel, illetve tájékoztassa őket, miért van szükség ekkora emelésre, mire és hogyan fogják elkölteni a többletbevételt, illetve hogyan fogják esetleg támogatni a helyi cégeket a befolyt összegből.

A BBC inflációkövető adóemelést tartott volna reálisnak, vagy – ha mindenképp szükség van többletbevételre – és szerintük is meg kellene vizsgálni az adóterhek létszám-, illetve árbevétel-arányos differenciálását. Szívesen részt vennének a konzultációban és egy reális, elfogadható megoldás kialakításában.

Vezér Mihály polgármester arról tájékoztatott, hogy január 17-én egyeztetett a helyi vállalkozókkal, és rövid időn belül – január 24-én - újabb megbeszélésre kerül sor, emellett kijelölte azokat az önkormányzati szakembereket, akik feladatul kapták a téma koordinálását.

Mint mondta, a múlt év végén nagyon kevés idejük volt az önkormányzatoknak a helyi adórendeletek megalkotására, az ezek alapjául szolgáló adótörvényt ugyanis november 30-án hirdette ki a kormány, nekik viszont december 31-ig kellett kihirdetniük a helyi rendeletet, ha azt 2012-ben érvényesíteni akarták. Emiatt nem volt elegendő idő az új helyi szabályozás megfelelő előkészítésére, a kkv szektorra gyakorolt hatásainak felmérésére, illetve egyeztetésre sem.

Azt azonban látni lehetett, hogy az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatinak emelkedő költségeihez nem biztosít az állam arányosan emelkedő normatívát. Ahhoz, hogy meg tudjuk őrizni a városüzemeltetés színvonalát, növelni kellett a bevételeinket – hangsúlyozta a polgármester. Ennek pedig az a módja, hogy megemeljük a helyi adókat. Sajnos, a törvények nem teszik lehetővé, hogy az önkormányzat eltérő szabályokat érvényesítsen a kis- és közepes vállalkozások és a multinacionális cégek esetében. Egyforma közterheket kell kiszabnia, és nem tehet engedményeket.

A város számára több százmilliós plusz bevételt jelent a helyi adók megemelése, amelyről a jelenlegi helyzetben nem mondhat le – hangsúlyozta a városvezető. Mivel azonban nem szeretnének tönkre tenni egyetlen helyi vállalkozást sem, a legrövidebb határidőn belül hatástanulmányt készítenek, amelyben felmérik, milyen mértékű terhet jelent a kis- és középvállalkozások számára az adóemelés. Azokat, amelyek esetében ellehetetlenüléshez vezetne, pályázati rendszerrel kívánják kompenzálni, hogy senkinek ne kelljen lehúznia a rolót.

A polgármester azt javasolta, aki tudja, fizesse be határidőre az adót, a maga részéről minden erejével azon lesz, hogy még az első félévben megegyezés szülessen, és kompenzálni tudják a vállalkozásokat. Akik nem tudja befizetni a megemelt közterhet, forduljon segítségért a Kincstár, Adó- és Vagyonkezelési Irodához.

Hozzátette: a város gazdálkodásában a működési kiadások évek óta meghaladják az ilyen célú bevételeket, az önkormányzatnak egyensúlyt kell teremtenie, növelnie kell a bevételeket és csökkenteni a kiadásokat. Az ezzel járó terhekből pedig a civil szférának és a vállalkozóknak is ki kell venniük a részüket.