A tanulók és családjaik kötelességtudatának erősítését hangsúlyozta a 2010-ben módosított gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban Kádas Hajnalka, a Városi Családsegítő és Gondozási Központ Gyermekjóléti Szolgálatának vezetője. Vele és munkatársával, Polgárné Varga Erzsébettel az igazolatlan órákról és a százhalombattai tapasztalatokról beszélgettünk.
A törvény értelmében, amennyiben egy tanuló akár csak egyetlen tanórát is igazolatlanul hiányzik, az iskolának kötelessége értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot, akik felveszik a kapcsolatot az érintett szülővel, gondviselővel. Egy óra könnyen összegyűlhet pár perces késésekből is, ezért nem járható az a gyakorlat, hogy ha már úgyis elkésett az első óráról, inkább be sem megy a diák. Előfordul, hogy nem a maga hibájából, hanem külső tényező, például a közlekedési helyzet miatt késik el. Ezt iskolánként különbözőképpen ítélik meg, de hivatalosan azt kell javasolniuk, induljon egy korábbi járattal.
A mulasztott órák igazolásának módja és határideje iskolánként különbözhet, de mindenhol a házirend szabályozza, amit ismerniük kell a diákoknak és a szülőknek is.
Az igazolatlan mulasztás jelzését követően a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának első lépése az okok, a háttér feltérképezése, valamint a család tájékoztatása a lehetséges jogkövetkezményekről. Amennyiben a körülmények indokolják, a szolgálatlépéseket tehet a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, illetve megszűntetése érdekében. Mindez önkéntes együttműködést feltételez a családtól.
A tízedik igazolatlan óra után az iskola jelzi az esetet a jegyzőnek, a szabálysértési hatóságnak és a gyermekjóléti szolgálatnak. A százhalombattai szolgálat munkatársai – az iskolák munkájának megkönnyítése érdekében – formanyomtatványt rendszeresítettek ezekhez a bejelentésekhez.
Ezután a gyermekjóléti szolgálat családgondozója, az iskola gyermekvédelmi felelősével és a családdal közösen intézkedési tervet állít össze. Ez már a családtól is aktív részvételt kíván, ami általában önkéntes, de ha az együttműködés nem megfelelő, vagy a háttérben olyan súlyosságú problémák állnak, a szolgálat kezdeményezheti a gyermek védelembe vételét. Ez a közhiedelemmel ellentétben nem gyámságot vagy intézeti elhelyezést jelent, hanem egy összetettebb hatósági intézkedést, amely viszont már kötelező a családra nézve.
A következő lépcsőfok harminc óra igazolatlan hiányzás, amikor a családgondozó és az iskola gyermekvédelmi felelőse a családdal közösen felülvizsgálja és, ha szükséges, módosítja az intézkedési tervet. Amennyiben mindez továbbra sem vezet eredményre, és a diák igazolatlan hiányzásai elérik az 50 órát – ez szűk két hét alatt összegyűlhet, ha egyáltalán nem megy be az iskolába – a következő fokozat az I. fokú gyámhatóság határozata, ami automatikusan elrendeli a gyermek védelembe vételét, ezzel egy időben felfüggeszti a családi pótlék, illetve ez esetben iskoláztatási támogatás folyósítását.
"Az iskolakerülésnek természetesen számtalan oka lehet, de a társadalomnak tanult szakemberekre van szüksége. A rendelkezések célja, hogy erősítse a családok és a tanulók felelősség- és kötelességtudatát – hangsúlyozzák a gyermekjóléti szolgálat munkatársai."
A körülmények feltérképezése után egyéni gondozási nevelési terv készül, amelynek része a diák környezetét széleskörűen és kötelezően érintő intézkedési terv. Ez a szülőknek életviteli változtatásokat írhat elő, a családi szabályok módosítását, pszichológus és/vagy családterapeuta felkeresését. Ezen felül meghatározza a gyermekjóléti szolgálat, az iskola és a tanuló feladatait, kötelezettségeit. Ezzel együtt szabálysértési eljárás indul a szülők ellen, ami már nem csak a támogatás megvonását, hanem figyelmeztetést vagy pénzbírságot is elrendelhet.
Amennyiben a helyzet rendeződik, az addig külön számlán gyűlő iskoláztatási támogatást újra megkaphatja a család, de csak a kijelölt eseti gondnok közreműködésével, pénzfelhasználási terv alapján, a gyermek valós szükségleteire.
Százhalombattán jellemzően a már eleve figyelemmel kísért gyermekek, illetve a "bejárós" középiskolások kerülnek a gyermekjóléti szolgálat látókörébe igazolatlan órák miatt. Városunkban számszerűen nem, arányaiban mégis sok tanuló "feledkezik meg" kötelességéről. Az elmúlt tanévben közel ötven gyermek iskolai mulasztásáról érkezett jelentés, és tizenegy esetben került sor védelembe vételre.
Attól a naptól, amikor a fiatal betölti a 18. életévét, a gyermekjóléti szolgálatnak véget ér a kompetenciája, meg kell szüntetnie a védelembe vételt. A diák azonban a már megkezdett tanév végéig tanköteles. A gyermekvédelmi szakemberek szeretnék, ha a törvény úgy módosulna, hogy a védelembe vétel is a legalább a megkezdett tanév végéig kiterjedjen.



