Szinte észre sem vesszük, de napjaink nagy részét muzsika kíséri. Sokan zenére kelnek, zenére mennek az utcán, zene mellett tanulnak vagy dolgoznak (egyesek szerint, ez hasznos, mások szerint épp ellenkezőleg), zenél az áruház, a vonat, a gyárban a gépek. Egyeseket felpörget, másokat kikapcsol, és akad, akit idegesít, hát kikapcsolja. Október 1 – a muzsika világnapja. Ezúttal erről beszélgettünk.
Renner Péter, zenész (Nameless City): A zene természetesen abszolút a mindennapjaim része, szeretete bennem van kicsi korom óta, és nem lehet kitörölni a fejemből. Zenével kelek és azzal is fekszem. Mivel alapvetően Ambient-Industrial zenéket írok és szeretek, sokszor egy-egy környezeti zaj, egy gép monoton kattogása, a vonat zakatolása is lehet számomra "zene". Sokszor ezekből a zörejekből merítem az ihletet. Sajnos, mostanában nincs sok időm arra, hogy csak úgy leüljek és zenét hallgassak, de azért minden lehetőséget megragadok, hogy megszüntessem a csendnek nevezett űrt körülöttem.
Renner Péter, zenész (Nameless City)
Csóka László, festő: Talán 14 voltam, amikor kölcsönkaptam egy Dinamit lemezt. 1980-ban az együttes Zilahon is fellépett, igaz, előzenekarként, mert Szűcs Judit volt a sztárvendég. Addig nem érdekelt a zene, de az a hardrock, amit ők játszottak, nagyon megfogott. Azután sorra vásároltam és kölcsönöztem ismerőseimtől a lemezeket. Így ismertem meg a '70-80-as évek magyar és nemzetközi rockbandáit. Miután átkerültem Magyarországra, nagyon sokat jártam koncertekre, sőt még nyugatabbra is képes voltam elzarándokolni egy-egy nagy koncertre, természetesen rockra. Amikor a régi zenekarok kezdtek eltűnni, egyre ritkábban mentem, de közben a fiam tinédzser és fanatikus rockzene rajongó lett, a koncertekre még el kell, kísérjem. Igaz, már a mostani heavy metal nem érint meg annyira, de van, amikor koncert közben fellobban a "láng".
Csóka László, festő
Gedei Anikó, gyógypedagógus: A zenéről pontosan azt gondolom, amit Kodály Zoltán röviden így fogalmazott: "Zene nélkül lehet élni, de nem érdemes." Gyermekeimnek, tanítványaimnak nagyon sokat énekelek, furulyázok, csütörtök esténként pedig a Canticum Novum Kamarakórusban dalolok. Sokat hallgatok zenét, mert tudom, érzem, megtapasztaltam, hogy a "jó" muzsika gyógyít, megnyugtat, felszabadít, jókedvre derít. Örömöt jelent annak is, aki csinálja és annak is, aki csak hallgatja. Remélem, sokan megtapasztalhatták mindezt a hétvégén, a X. kórusfesztiválon, amikor énekeltünk a kulturális központban és városszerte több helyen is.
Gedei Anikó, gyógypedagógus
Csörgő Gábor, folyamatfejlesztési szakértő: Nincs olyan, hogy valamilyen stílusú zenét nem szeretek. Az olyan lenne, mintha valaki azt mondaná, hogy a grafikát nem szereti, csak a festészetet. Az unalmas, gondolattalan zenét stílustól függetlenül nem szeretem, és van, amit bármikor tudok hallgatni, pl. Jethro Tull vagy ColorStar. Van olyan, amihez hangulat kell. Valami jó kis punk, amikor fel akarom pörgetni magam. Aztán ott vannak az energizáló zenék, mint Lajkó Félix és a nyugtatók, mint a Kaláka. "Háttérhallgatni" nem szoktam, mert akkor egy idő után azt veszem észre, hogy vagy csak a zenére figyelek, vagy csak a zenére nem. Szeretek zenélgetni is, azaz hangkeltő eszközökkel - sípok, furulyák, doromb - játszani. Tavaly szülinapomra kaptam egy basszusgitárt. Időm nincs sok rá, de az egyik legjobb időtöltés még akkor is, ha csak magának játszik az ember. Remek önkifejezés. Kár, hogy ami természetes a gyerekeknél - kántálás, mondókázás -, azt a felnőttek már nem csinálják, vagy nem olyan felszabadultan.
Csörgő Gábor, folyamatfejlesztési szakértő
Komáromi Dániel, negyedikes tanuló: Második osztályos korom óta muzsikálok. Kürtözni tanulok. Anyukám vitt el először, nagyon szeretem. Ha lehetőségem lesz, szeretnék fúvós zenekarban játszani. Sokféle zenét hallgatok, mert nem tudom, melyik tetszik igazán.
Komáromi Dániel, negyedikes tanuló
Fábián Fanni, tanuló: A zene sokat jelent számomra. Elvégeztem a battai zeneiskolában a hegedű szakon hat évet, most Budafokra járok az ottani népzene-iskolába. Néptánc közben szerettem meg a népzenét és a hegedűt. A városban elég sok lehetőség van koncertekre, zenei eseményekre, ez elősegíti, hogy többféle stílust megismerjek. Nagy többségben népzenét hallgatok, de nyitott vagyok mindenfélére.
Fábián Fanni, tanuló
