Több mint százan kérték a kettős állampolgárságot

- Aki igazolni tudja, hogy felmenői magyarok, mert például olyan területen született, amely valamikor Magyarországhoz tartozott, jogosult egyszerűsített honosítási eljárást kérni. Az adatlapok kitöltésén túl csatolni kell a születési, házassági, esetleg halotti anyakönyvi kivonatok hiteles fordításait, ha ezek nincsenek meg, akkor például egyházi okiratot, katonakönyvet, vagy egyéb igazoló iratot kell hozni, ami igazolja a magyar felmenőket. Ha valaki a nevét is szeretné megváltoztatni, illetve a magyar megfelelőjét használni, ahhoz további iratokra lehet szükség. Előfordulhat, hogy igazolni kell azt is, jelenlegi hazájában és Magyarországon büntetlen előéletű az illető. Az új törvény értelmében az egyszerűsített eljárás során nem kell vizsgát tenni magyar alkotmányos alapismeretekből, és nem feltétel a magyarországi lakóhely sem. A kérelmet személyesen kell benyújtani bármelyik anyakönyvvezetőnél, a külképviseleten vagy a Bevándorlási Hivatal Kirendeltségein. Ilyenkor derül ki a másik alapvető feltétel, hogy a kérelmező beszéli-e, érti-e a magyar nyelvet.

Az eljárás illetékmentes, de minden külföldi okiratot hiteles fordításban kell benyújtani, ami – mennyiségtől függően - komoly összeg is lehet. Határon túl például közjegyzőnél 2000-2500 forintba kerül egy anyakönyvi kivonat lefordítása, itthon kizárólag az Országos Fordító és Hitelesítő Iroda által készített fordítások az elfogadhatóak, ami többe kerülhet.

Az ügyintézési határidő három hónap, de ebbe nem számít bele az esetleges hiánypótlási időszak, így általában a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap után várható a válasz.

A törvény szerint a Magyar Köztársaság elnöke írja alá a honosítási kérelmeket. A magyar állampolgárságot azzal a nappal szerzi meg a kérelmező, amikor az állampolgári esküt letette az illetékes polgármester, illetve határon túl a külképviselet kijelölt tisztviselője előtt.

Hogy a magyar állampolgárság megszerzésével megtarthatja-e eredeti állampolgárságát a kérelmező, az mindig az adott ország törvényeitől függ. Vannak, akik inkább nem mondják el otthon, hogy kérelmezték a magyar állampolgárságot, mivel egyes országok jogrendje és közhangulata a kettős állampolgárságot különbözőképpen kezeli. Éppen ezért az anyakönyvi hivatalban bizalmasan kezelik, kik kérték a honosítást. Az adott államban hatályban lévő szabályokról a saját illetékes szervei adhatnak hivatalos tájékoztatást.

Arról is megkérdeztük a százhalombattai anyakönyvvezetőt, általában kik és milyen motivációkkal kezdeményezik honosítást. Balla Gyöngyi elmondta, az idősebbek többnyire úgy nyilatkoznak, érzelmi okokból fontos, hogy hivatalosan is magyar állampolgárok legyenek, egyébként mindent ugyanúgy fognak ezután is tenni, ugyanott fognak élni. A fiatalokra jellemző inkább, hogy át is települnek, hogy itt vagy más uniós tagállamban tanuljanak, illetve dolgozzanak.

A vonatkozó törvény értelmében a kettős állampolgároknak a gyerekei is kettős állampolgárok lesznek. A magyarországi lakóhellyel rendelkezők személyi igazolványt kapnak, a külföldön élők magyar útlevelet igényelhetnek. Ezután kinek-kinek saját döntése, hogy hol, melyiket használja. Ha kettős állampolgár egy harmadik országban bajba kerül, mindkét állam konzulátusától kérhet védelmet. Aki megszerzi a magyar állampolgárságot, vásárolhat például földet, vagy vállalhat munkát, de a keresete után – akkor is, ha csak egy napot dolgozott – adóznia is kell. A sürgősségi ellátáson kívül nem jár számára automatikusan egészségügyi szolgáltatás, ehhez ugyanis itt kellene fizetnie társadalombiztosítási járulékot. Magyarországon is van olyan jog, ami lakóhelyhez kötődik, és nem állampolgársághoz. A jelenlegi szabályok szerint választójoga annak van, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. Aki valamelyik uniós tagállam polgára, egyúttal az EU polgárává is válik. Ez számos joggal jár, egyebek mellett szabad átjárást és munkavállalást tesz lehetővé az unió területén.