Naponta olvashatunk, hallhatunk híreket az egészségügy csőd közeli helyzetéről. Mégis óriási összegeket költ az állam a kötelező védőoltások finanszírozására. Megéri? Támadnak vagy védenek a vakcinák? Oltásügyi helyzetkép Százhalombattán.
Javában tart a nyári vakáció, messze van még a szeptemberi iskolakezdés, de a leendő első osztályos diákok szüleinek már van egy apró házi feladatuk. Igazolniuk kell, hogy gyermekük minden kötelező védőoltáson átesett, mert a kicsik csak így mehetnek közösségbe. Vajon sikerül-e megoldaniuk ezt a feladatot, vagy az oltást megtagadók számát növelik? Mennyire terjed az a nézet, hogy a gyermekek inkább természetes immunitást szerezzenek?
Szikszai-Gál Éva, a százhalombattai iskolavédőnő elmondta, hogy a városunkban élő gyermekek átoltottsága száz százalékos. Sokan jelentkeznek azokra a nem kötelező oltásokra is, amelyeket több éve az önkormányzat finanszíroz. A helyi szülők oltási fegyelme példás, nem is alakultak ki a városban járványos megbetegedések. Az oltóanyagok egyre kiválóbb minőségűek, és az emlékeztető oltásokkal együtt életre szóló védettséget biztosítanak.
Európa más országaiban – Németországban, Ausztriában, Svájcban, Nagy-Britanniában – a védőoltások nem kötelezőek. A szülők és a gyermekorvosok együtt mérlegelnek, döntenek a beadásukról. Az utóbbi években több tanulmányt olvashattak az érdeklődők az oltóanyagok mellékhatásairól. A vakcináció ellenzői úgy vélik, az arra hajlamos gyermekeknél magatartási zavarokat, idegrendszeri rendellenességeket, agykárosodást, allergiát vagy akár bölcsőhalál-szindrómát is okozhatnak a szérumok fehérje-, baktérium- és vírusrészecskéi valamint tartósító-, közömbösítő-anyagai.
A WHO (egészségügyi világszervezet) tanulmányában kanyarójárvánnyal küzdő Európáról olvashattunk. A jelentés szerint a kontinens 33 országában tízezres nagyságrendű megbetegedéseket észleltek, amelyek közül több halálesettel végződött. Ennek a növekvő számadatnak az okát a szakemberek egyértelműen a védőoltások elmaradásának tulajdonítják. Ütköznek az érvek, ellenérvek. A kérdés azonban marad: öl vagy életet ment a védőoltás? Hogyan döntenek ebben az ügyben a százhalombattai kisgyermekes szülők?
Mielőtt bejutottam volna dr. Benedek László gyermekorvos rendelőjébe, már szinte választ is kaptam a kérdésemre. A csecsemő tanácsadás ideje alatt a váró megtelt, több babát oltásra hoztak a szülők. Szabó Martin, egy gyönyörű kéthónapos kisfiú anyukája elmondta, nem volt kérdés számára, hogy gyermeke megkapja-e védőoltásokat. Sokkal jobban tart a betegségektől és azok lehetséges szövődményeitől, mint az oltások mellékhatásaitól.
Dr. Benedek Lászlónak, aki a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnökségi tagja, több évtizedes tapasztalata van a védőoltások hatásaival, mellékhatásaival kapcsolatban. "Magyar kincs"-nek nevezte azt a tényt, hogy az országban a lakosság 99 százaléka átoltott. Ennek tulajdonította azt, hogy elkerülnek bennünket azok a járványok, amelyek több, az oltások beadásával kapcsolatban liberálisabb államban már felütötték a fejüket. Egy betegség szövődménye sokkal veszélyesebb, mint amit a védőoltás mellékhatása okozhat. Sok-sok év óta, amióta praktizál, nem találkozott még olyan esettel, amikor jelentési kötelezettsége lett volna olyan szövődményről, amelyet védőoltás mellékhatásaként diagnosztizált. Az ellenvéleményekkel, külföldi oltásellenes publikációkkal kapcsolatban elmondta: kevéssé létjogosultak ezek az érvelések, mert a lakosság nagyon nagy százaléka ezekben az országokban is megkapta az oltásokat. Azoknak a szülőknek tehát, akik nem oltatják be gyermeküket, kevésbé kell tartaniuk a fertőzésveszélytől, hiszen az oltott gyermekek bizonyos mértékig őket is védik a fertőző betegségek ellen.
A majdnem százszázalékos átoltottságot irigylik a tőlünk nyugatabbra és keletebbre dolgozó szakemberek. De irigylik-e az ezzel járó állami kiadásokat is? Tudni kell azonban, hogy nagyságrendekkel kisebb a védőoltások összköltsége, mint egy beteg egynapi(!) kórházi ellátásának költsége. Ha pedig járvány alakul ki, mert a szülők vállalva a fertőzések veszélyét, nem adatják be a védőoltásokat, ezeknek a költségeknek a nagyságát megbecsülni sem lehet.
Az anyagiaktól azonban a gyerekorvos gyorsan visszaterel a hivatás fele: "Nem pénzről, hanem emberéletekről van szó! Több száz kórokozóról, amelyek már egyhónapos csecsemők szervezetében kimutathatók védőoltások hiányában is. Súlyos betegségek szövődményeiről, amelyek elkerülhetőek egy-egy vakcinával. A legújabb oltóanyagok pedig, egyre biztonságosabbak is."
A védőoltás tehát nem a legtermészetesebb védekezési mód, de még mindig sokkal hatásosabb, kíméletesebb, mint átesni egy súlyos, bizonytalan kimenetelű fertőző betegségen.











