A védekezésnek újszerű módja az allergén immunterápia, amit tavasszal kell elkezdeni, ahogy ezt dr. Radeczky Éva allergológus korábban már jelezte. A kezelés során a parlagfű allergénje standardizált, mérhető mennyiségben, közvetlenül kerül a szervezetbe, serkentve a védekezőképességet.

Ez a gondolkodásmód már megjelent a népi gyógyászatban is, amikor azt javasolták, hogy a parlagfüvön legeltetett kecske tejét fogyassza az allergiás. Ennek szélsőségesebb formája, amikor konkrétan a növényt – vajas kenyérre szórva vagy teának elkészítve – eszik, isszák. Egyfelől komoly vitalizáló hatást tulajdonítanak neki, másrészt az immunrendszer "beindulását" várják tőle. Az interneten sokféle sikertörténet terjed a módszerrel kapcsolatban, sőt egyre többen veszik védelmükbe a parlagfüvet gyógynövényi tulajdonságaira hivatkozva. Az allergológus szakember azonban óvatosságra int. A kontrollálatlan kísérletezés extrém allergiás tüneteket – asztma, csalánkiütés, ájulásérzés – válthat ki. Az allergén a gyomorsavban átalakul, molekuláris részecskékre bomolva valójában már nem ugyanaz az anyag szívódik fel a szervezetben. Ezzel szemben a gyógyszerek olyan formában tartalmazzák, hogy közvetlenül éri el az immunrendszert. Amíg nem állnak rendelkezésre hatásossági és biztonsági vizsgálatok, kicsit szkeptikusnak kell lenni – fogalmazott Radeczky doktornő, hozzátéve, ha valaki mégis kipróbálná, ne tegye úgy, hogy közben minden egyéb kezelést abbahagy!

A valamikori ambrózia mostanra maga vált halhatatlanná, azaz kipusztíthatatlanná. Irtása folyamatos feladat, bár kétségtelenül sziszifuszi munkának tűnik. Az évek óta tartó küzdelemben fordulatot jelentett a 2008-as törvény, ami szerint a földhasználó köteles június 30-ig "az ingatlanon a parlagfű virágbimbó kialakulását megakadályozni, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani."

A hivatalos szervek július 1-től kezdték el ellenőrizni a kül- és belterületeken, hogy a tulajdonosok eleget tettek-e kötelezettségüknek. Az elhanyagolt földek gazdái kényszerkaszálásra, illetve pénzbírságra készülhetnek. A fertőzött területek feltérképezését a földhivatalok földvédelmi ügyintézői végzik, részben a kéthetes periódusokban megismételt bejárások során, részben lakossági bejelentések alapján. Az idei évtől helikopteres légi felderítés is segíti munkájukat. Régiónkban az Érdi Földhivatal várja a jelzéseket a 23/521-170-es vagy a 23/521-176-os telefonszámon. A fényképekkel dokumentált, tulajdonosi adatokkal ellátott jelentést a Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának továbbítják, ugyanis külterületek és zártkertek esetében ez az iroda hivatott dönteni a bírságról illetve a kényszerkaszálásról, míg belterületen ez a helyileg illetékes jegyző hatásköre. Tavaly az egész országban 5200 alkalommal rendeltek el irtást, a kiszabott bírság összege pedig a szezon végére elérte a 210 millió forintot.

Százhalombatta külterületeinek kultúrállapota megfelelő – tájékoztatott a növény- és talajvédelmi igazgatóság. 2010-ben közel 15 000 négyzetméteren rendeltek el közérdekű védekezést, és összesen 180 ezer forint növényvédelmi bírságot szabtak ki a térségben. 2009-ben ez az összeg még 220 ezer forint volt. A közelmúltban több olyan közérdekű hirdetés és kiadvány jelent meg, amely felhívja a gazdálkodók figyelmét a parlagfű elleni védekezés fontosságára. Az állampolgárok jogkövetése ezen a területen javul, de sok esetben az egyszeri kaszálás nem elegendő.

A problémás területek elsősorban a napraforgó táblák, tarlók, zártkerti ingatlanok és az építési telkek. A parlagfű magja a földben akár 40-50 évig is megőrzi csíraképességét, csak arra várva, hogy megbolygassák körülötte a talajt. Két-három év alatt megerősödnek körülötte, közötte az egyéb növényfélék és átveszik a területet, a parlagfű pedig visszahúzódik. Egészen addig, amíg újra fel nem forgatják a földet. Ezért például nem szaporodik el a mezőkön és az erdei tisztásokon, de beteríti az időnként művelt, máskor parlagon hagyott szántóföldeket.

Arra a kérdésre, hogy nincs-e valamilyen biológiai megoldás a kártékony növény visszaszorítására, a növényvédelmi hivatal munkatársa elmondta, léteznek ugyan agresszívabb gyomnövények, de minthogy a parlagfűhöz hasonlóan azok sem őshonosak, nem lehet biztosan tudni, hogy a parlagfű vagy esetleg éppen a kultúrnövények ellen fordulnának-e. Ismert egy kórokozó, ami 10-15 évente nagy pusztítást végez célirányosan a parlagfűben, ám ennek a gombafélének speciális igényei vannak, amit ritka felbukkanása is jelez. Ha ezek a körülmények nem adottak, nincs hatása, bármekkora dózisban is permeteznek vele. A világban többfelé folynak kísérletek olyan rovarokkal, amelyek Észak-Amerikában előszeretettel fogyasztják a parlagfüvet. Ezek azonban az áttelepítést követően – például Oroszországban – vagy kipusztultak, vagy a védekezés szempontjából nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

Egyelőre a legmegbízhatóbbnak a vegyszeres gyomirtás tűnik, amit például nehezen kaszálható (például vasúti töltéseken) vagy olyan helyeken alkalmaznak, ahol nem szempont más növények védelme. Léteznek olyan gyomirtók, amiknek szelektív hatóanyaga képes "megkülönböztetni" az általában egyszikű haszonnövényeket a kétszikűektől, például a parlagfűtől. Tömeges alkalmazásuknak azonban komoly akadálya az engedélyeztetés procedúrája, mivel más és más hatóságokhoz tartoznak a közterületek és a mezőgazdasági földek, így az engedélyek beszerzése bonyolult és hosszadalmas. Sok esetben a fenntartóknak nincs is információjuk ezekről a szerekről és módszerekről. Az üzletekben is kapható szelektív gyomirtószer, de csak kis kiszerelésben és igen borsos áron.

A kormányzat 2003-ban "Parlagfűmentes Magyarországért" néven tárcaközi bizottságot hozott létre. Ennek honlapján – http://nepegeszseg.net – jelenleg egy angol nyelvű reklámszöveg olvasható egy bizonyos pattanáselleni szerről. Tavasszal – amikor még volt – a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa felkérte a kormányt, hogy rendezze a tárcaközi bizottság jogi státuszát, és javasolta a parlagfű elleni küzdelem kiemelt állami feladattá nyilvánítását. Ígéretek és tervek vannak, valamint pénz is, mivel 2003 és 2006 között, amíg erre lehetőség volt "több mint egymilliárd forint gyűlt össze a lakosság adójának egy százalékos felajánlásából" – nyilatkozta a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület elnökhelyettese. A kormány a közmunkakeretből idén 400 millió forintot különített el a parlagfű elleni védekezésre.

Jordán László, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj- és Erdővédelmi elnökhelyettese arról számolt be, hogy a kérdést a Vidékfejlesztési Minisztérium koordinálja. Az intézkedési terv készen van, a tárca tavasszal el is fogadta, és a minisztérium összesen 540 millió forintot különített el a végrehajtására, amiből 50 millióra pályázhattak az önkormányzatok – olvasható a HVG online-on.

"A Vidékfejlesztési Minisztérium a kukoricatáblák letárcsázását elrendelte, ha a génmódosított egyedek száma meghaladta az egy ezreléket. Teszi mindezt a ’testi és lelki egészséghez való jog’ alkotmányos rendelkezésére hivatkozva, holott a génmódosított takarmány emberi egészségre gyakorolt káros hatása egyértelműen nem bizonyított. A parlagfüves táblák viszont annak ellenére érintetlenek maradnak, hogy a parlagfű-pollen megbetegítő hatása tény" – áll a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület közleményében. A társaság az utóbbi hetekben intenzíven szerepel a médiában, hogy 1,8 millió parlagfűpollen-allergiás nevében konkrét és gyors intézkedésre bírja a kormányzatot.