A nyugalom ára

Mint ismert, 23 százhalombattai társasházat és mintegy 1200 családot érint az a bűncselekmény, amely során a korábbi közös képviselő a tulajdonosi közösségek tudta és felhatalmazása nélkül vett fel banki kölcsönöket, vagyis közgyűlési jegyzőkönyveket, számlákat, egyéb dokumentumokat meghamisítva több százmillió forintos kárt okozott nekik, illetve a pénzintézetnek. Hogy kinek kell majd helyt állnia a rossz hitelekért, valószínűleg csak a bíróságon dől el.

A hitelbotrány tavalyi kirobbanásakor Peter Haiden a Raiffeisen Bank képviseletében tűnt fel a városban. A pénzintézet válságkezelő szakértője később tíz érintett társasházban közös képviselő lett. A megkérdezett helyi szakemberek szerint azonban valójában most sem a tulajdonosok, hanem a bank érdekeit védi.

Több tekintetben törvénysértő módon működteti a társasházakat – állítja Fazekas Csaba, a Társasházak Érdekvédelmi Egyesületének elnöke, aki tulajdonosi meghatalmazással vett részt két érintett társasház közgyűlésén. Azt mondja, három-négy hetes késéssel, szabálytalanul előkészítve hívták össze a közgyűléseket, a tulajdonosi döntések alapjául szolgáló dokumentumokat pedig helyben osztották ki. Több társasházban nem készült el a társasházi törvényben előírt határidőre a tavalyi évről szóló gazdasági beszámoló, sem pedig az idei terv. Erre a mulasztásra nem magyarázat, hogy Peter Haiden csak szeptember óta látja el az érintett társasházak képviseletét, és a megelőző időszakról nem állnak rendelkezésére hiteles adatok. Neki ugyanis a törvény szerint csak arról az időszakról kell beszámolnia, amelyben ő tevékenykedett. A 2011-es költségvetés hiányára ugyanakkor azt a magyarázatot adta, hogy "új fejlemények" miatt várt az előterjesztéssel, de ilyen "új fejlemények" minden társasház életében folyamatosan vannak, mondja Fazekas Csaba. A költségvetést az adott állapotra kell elkészíteni, mégpedig május 31-ig.

Fazekas Csaba szerint veszélyben van a Haiden által kezelt házak működése. Ezt jelzi például, hogy sok tulajdonos esetében nyolc hónapja hiányzik az előírás, vagyis annak a megállapítása, hogy mennyi közös költséget kell fizetniük. Elképzelhető, hogy nem is fizettek ez idő alatt, emellett a közös képviselő nem intézkedik a behajtások érdekében sem.

Hasonló véleményen van Gyetvai Balázs társasházkezelő is, aki úgy véli, a működési biztonságot erősen megkérdőjelezi, hogy nem régen a Tóth László utca két lépcsőházának közös helyiségeiben néhány órára kikapcsolta az áramot az ELMŰ. Gyetvai szerint Haiden minden mulasztást azzal magyaráz, hogy tárgyalásban van a bankkal, de ezt nyolc hónap után már nehéz elfogadni. A tulajdonosok egy része feltétlen bizalommal tekint rá, mert elhitette velük, hogy csakis ő mentheti meg őket a lakásuk elvesztésétől. Valójában senki sem tudja, hogyan csöppent ide, de azt igen, hogy a kft., amely alkalmazza, külföldi cégek tulajdonában van. Gyetvai Balázs arra is kíváncsi, vajon személyesen ő, vagy ez kft. képviseli a tíz százhalombattai társasházat.

Egy neve elhallgatását kérő tulajdonos azt mondta, az ő társasházukat üres kasszával és összesen 24 millió forintos banki tartozással vette át Peter Haiden. Ezután 450 ezer forintot fizetett be a kasszába, mivel a lépcsőházban már kikapcsolták a villanyt, nem takarítottak, egyszóval működésképtelenné vált a társasház. Amikor megkérdezték tőle, mi az üzlet ebben az ő számára, azt válaszolta, kihívásnak tekinti, már nem egy társasházat húzott ki a bajból. Június 20-án egy olyan szerződésmódosítást terjesztett a tulajdonosi közösség elé, amely alapján egy év moratóriumot kapnak a banktól a tőketartozás törlesztésére, emellett ez idő alatt kamatkedvezményt is igénybe vehetnek. A számvizsgáló bizottság több ügyvédnek is megmutatta ezt a szerződéstervezetet, és valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy semmi hátrányos következményt nem tartalmaz a lakókra nézve.

Az önkormányzat képviselői szerint jó lenne tudni, kik ezek az ügyvédek, ki bízta meg és ki fizeti őket? Ha a társasház, akkor milyen forrásból? Emellett aggályosnak tartják, hogy a több társasházban is tulajdonostárs önkormányzat többszöri írásbeli kérés ellenére sem tekinthetett bele ezekbe a szerződésmódosításokba, és ezt a közös képviselő a bank tiltására hivatkozva tagadta meg.

Az önkormányzat álláspontja az, hogy a tulajdonosok ne ismerjék el azokat a hiteleket, amelyeket a tudtuk nélkül, a megtévesztésükkel vett fel az előző közös képviselő. Ha ugyanis befejeződik a büntetőeljárás és ítélet születik a bűncselekmények ügyében, a bíróságnak kell majd eldöntenie, kinek kell helyt állnia az okozott kárért.

Bár az önkormányzat nem ismerhette meg a kérdéses szerződéstervezetet, a Polgármesteri Hivatal által kezdeményezett megbeszélésen a megkérdezett számvizsgáló bizottsági tagok azt a tájékoztatást adták a Közgazdasági Iroda vezetőjének, hogy az eredeti szerződés csak a moratórium és a kamatkedvezmények tekintetében változott. Ha ez így van, akkor a szerződésmódosítás aláírásával a tulajdonosok azokat a kölcsönöket is elismerik, amelyekről korábban azt állították, hogy nem tudtak a létezésükről. Vagyis – ha egy évi haladékkal is – az általuk sosem látott, hamis okiratokkal kicsalt pénz kamatos visszafizetését is vállalják.

További aggodalomra ad okot a Haiden kezelte társasházakkal kapcsolatban, hogy nem lehet tudni, mi történt ezekben a házakban az elmúlt nyolc hónapban, az a gazdasági beszámoló ugyanis, amit a közös képviselő eljuttatott az önkormányzati lakásokat kezelő SZÁKOM Kft-hez, a legnagyobb jóindulattal is legfeljebb főkönyvi könyvelési bizonylatnak nevezhető. Aláírás nélküli adathalmaz, amelyből nem derül ki, hogy mérlegképes könyvelő véleményezte-e. Érthetetlen, hogy amíg a Raiffeisen Bank a többi társasház esetében – akik nem ismerték el a rossz hiteleket – az összes óvadékot bevonta és felmondta a hitelszerződéseket, addig a Haiden kezelésében levő tíz társasház esetében csupán néhány százezer forintnyi óvadékot vont be. Ezek szerint mindegyik folyamatosan fizette a törlesztő részleteket? Miből, ha állítólag egy fillérjük sem volt?

Az önkormányzat szerint valószínűleg nemcsak a gazdasági beszámolók állapota tragikus, hanem az érintett társasházak gazdasági helyzete is az. Az előző közös képviselő, Hart Andrea ugyanis évekig nem emelt közös költséget, amit Peter Haiden sem tett meg az elmúlt nyolc hónapban. Ez a tény kizárja, hogy a törlesztési kötelezettséget teljesítették volna.

A megkérdezett szakemberek szerint a magát válságmenedzsernek tituláló férfit, akit közös képviselőként először 2010 októberében, tehát a százhalombattai hitelbotrány kirobbanásakor jegyeztek be a főváros II. kerületében, valójában a bank bízta meg. A tulajdonosokat arra biztatja, hogy ne fogadjanak jogi képviselőt, mivel az sokba kerül, hanem várják meg, milyen döntés születik a többi társasház ügyében. Ha pozitív, akkor majd ők is visszakövetelhetik a rossz hiteleket. De nincs garancia arra, hogy - akár két társasház esetében is - ugyanazt a döntést hozza a bíróság. Pláne, ha a már említett szerződésmódosítás aláírásával elismerik a rossz hiteleket.

Peter Haiden arról tájékoztatta lapunkat, hogy a kérdéses szerződésmódosítást még a tavalyi év végén elfogadták az általa kezelt társasházak tulajdonosai, a bank befogadó nyilatkozata viszont csak mostanra érkezett meg, ezért kellett várni a közgyűlések összehívásával. Megmutatta a pénzintézet levelét, amelyben az elfogadja, hogy a tulajdonosi közösségek fenntartják maguknak a jogot arra, hogy amennyiben a későbbiekben megállapítják a bank felelősségét, jogi úton is visszakövetelhetik az ebből származó kárukat. Az önkormányzat szakemberei szerint azonban a tulajdonosok által jóvá nem hagyott szerződések utólagos jóváhagyása kizárja ennek a lehetőségét.

A közös képviselő szerint a megegyezésből számos előnyük származik a tulajdonosoknak. A kamatkedvezménynek köszönhetően a teljes futamidőre számítva is jelentős megtakarítást érnek el. Nem pereskednek, vagyis eljárási és ügyvédi költséget takarítanak meg, de a moratóriumnak köszönhetően nem fizetik a rossz hiteleket sem, sőt, a felhasznált kölcsönök kamatait is kedvezményesen törleszthetik. Mindeközben nem csökkent az ingatlanok értéke, ami azokról a házakról, ahol a bank felmondta a hitelszerződéseket, nem mondható el. Ilyen eredmények mellett miért kellett volna kétes kimenetelű perekbe sodornia a társasházait mindenféle pénzügy tartalék nélkül? – kérdezi.

Hangsúlyozta, a szerződéseket, mivel azok banktitkot képeznek, csak a tulajdonosoknak mutathatja be. Ezt egyébként a közgyűléseken, amelyeken a SZÁKOM, az önkormányzati lakások kezelőjének képviselője minden alkalommal jelen volt, állítása szerint meg is tette.

Azt mondja, azért nem mondták fel a társasházai hitelszerződéseit, és nem vonták be a teljes óvadékot, mert teljesítették a törlesztési kötelezettséget, emellett olyan pénzügyi tervet terjesztett a bank elé, amelyet az elfogadhatónak talált. Mindeközben nem volt szükség drasztikus a közös költség emelésre sem, és társasházak pénzügyi helyzete is konszolidálódott. Tízből nyolcnak már pozitív a szaldója a banknál, és erről a tulajdonostársak is meggyőződhettek a közgyűléseken. A kérdésre, hogy mégis miként sikerült ezt elérnie a közös költség jelentős emelése nélkül, azt válaszolta, hogy arra költötte a tulajdonosok pénzét, amire azok befizették.

Szerinte egyértelmű, hogy azért támadják őt a helyi közös képviselők, mert nehezen dolgozzák fel, hogy a társasházai nem őket, hanem inkább egy "idegent" bíztak meg, de a tulajdonosok nyilván tudják, hogy miért. Míg az őt támadó társasházkezelők semmilyen használható tervet nem tudtak felmutatni a kialakult súlyos helyzet kezelésére, ő időhatárokhoz kötött megoldási ütemtervet vázolt fel. Azon házak esetében, amelyekben képviselőnek választották, másnap benyújtotta a banki akkreditációról való lemondását, hogy az összeférhetetlenségnek még a gyanúja sem merülhessen fel.

Nincsenek veszélyben a házai, sikerült kifizetni a közüzemi tartozásokat és egyéb elmaradásokat. A tízből kettőnél van mínuszban a számlakimutatás, de negatívumuk jelentősen csökkent az elmúlt hónapokban. A házak képviseletét az a cég, a CEE Trade Kft. látja el, amelynek alkalmazottja, de több ház esetében biztosított kölcsönt a működési biztonság helyreállításához a saját adózott jövedelméből. Ezt nem tartja kockázatos befektetésnek, ugyanis meggyőződése, hogy pénzügyi egyensúlyuk helyre fog állni, és vissza fogja kapni a pénzét.

A számvizsgáló bizottságok közreműködésével lakásról lakásra haladva mérik fel, kinek mekkora közös költséget kell fizetnie, az előző képviselő ugyanis ezen a téren is óriási káoszt hagyott maga után. Azt mondja, csak akkor lehet megkezdeni az elmaradások behajtását, ha tisztázódott a helyzet, és semmi sem indokolja a sietséget.

Úgy véli, a százhalombattai hitelbotrány Magyarországon még példa nélküli, rendkívül bonyolult ügy, aminek senki sem tudhatja a jogi kimenetelét. A maga részéről olyan bírósági döntést valószínűsít, aminek a felelősség, illetve a kár valamilyen arányú megosztása lesz a lényege.

Szerinte alaptalan lejárató hadjárat folyik ellene, amely máris a visszájára fordult, mivel az emberek nem értik, ilyen eredmények ellenére miért akarják eltávolítani a városból.

Az önkormányzat képviselői úgy összegeztek, nyilvánvaló, hogy a tulajdonosokat sokkolták az elmúlt hónapokban történtek, és nem akarnak folyamatos feszültségben élni a fizetési felszólítások, a jelzálogbejegyzéssel történő fenyegetések miatt. Ha viszont józanul mérlegelik a lehetőségeket, belátják, hogy valójában nem vállalnak kockázatot a rossz hitelek visszautasításával, hiszen ekkora tömegű lakást lehetetlen értékesíteni a városban, ez a banknak sem lehet megoldás a pénze visszaszerzésére. Peter Haiden ajánlata valójában az, hogy valamennyi kölcsön törlesztéséről egyezzenek meg a bankkal, vagyis fizessék meg a nyugalmuk árát. (Batta Online)