Az utóbbi hetekben úton-útfélen egyre több szó esett iskoláról, tanulásról. Egyeseknél azért, mert év végi javító dolgozatokra és feleletekre készültek, érettségi és vizsgaidőszakban vannak, másoknál azért, mert türelmetlenül számolják vissza a napokat a vakációig, amikor végre hátat fordíthatnak a sulinak. A bizonyítványosztás előtti napokban arra kértük a battaiakat, értékeljék a tanévet.
Aradán Barbara, minőségirányítási vezető: Elsős és harmadikos kislányaim jól tanulnak és élvezik az iskolát. Elsőben persze nem meglepő, akkor még én is kitűnő voltam. Most a Zsigmond Király Főiskola szabadbölcsész szakára járok. Azért kezdtem tanulni, mert markáns véleményem van társadalmi kérdésekről, szeretném ezt tudással is megtámogatni. De ismerem magam, ha nem iskolai keretek között tanulok, ellankad a figyelmem. Azt is érzem, jó példát mutatok a gyerekeknek, ugyanúgy izgulnak értem a vizsgák előtt, mint én értük a dolgozatok előtt.
Aradán Barbara, minőségirányítási vezető
Matusz Richárd, érettségiző: A szüleim, a nagybátyámék és az unokatestvérem is tavaly érettségiztek, én pedig az idén. Kitalálták maguknak, és megcsinálták. Nekem a 12. volt a legjobb évem. Mostanra jöttem rá, hogy tanulni kell, és így simán teljesíthető a suli. Csak a klikkesedés zavart. Egyikhez sem akartam csatlakozni, inkább mindenkivel jóban voltam.
Matusz Richárd, érettségiző
Kovács Lilla, elsős gimnazista: Eddig is az Arany János iskolába jártam, itt kezdtem az idei tanévben a gimnáziumot is. Nehéz volt. Kedvelem az osztálytársaimat, nagyon intelligensek, kedvesek, de hiányzik a régi osztályom, a régi tanáraim. A suli mellett a művészeti iskolába is járok hegedülni, magántanárhoz zongorázni és a SZIKE-be rajzolni. Eléggé forgalmasak a napjaim. Még rátesz egy lapáttal, hogy az iskolában is többet várnak el tőlem. Ráadásul én keményebb vagyok magammal szemben, mint a szüleim. Ha rossz jegyet kapok, anyukám próbál vigasztalni.
Kovács Lilla, elsős gimnazista
Just Péter, első osztályos: Nem szidtak és nem is dicsértek. Fekete pontom nincs, piros a legtöbb, és van kilenc csillagom. Szeretem a matematikát, a természetet és az anyanyelvet. Természetből tanultunk a közlekedésről: papírból csináltunk autóbuszt, kisfiút és apukát. Egy lapon volt út és körforgalom is, azon játszottunk. Vagyis nem játék volt, hanem játékos tanulás.
Just Péter, első osztályos
Ignácz Krisztina, végzős tanítóképző főiskolás: Ha visszatekintek, négy év alatt sokat változtak a gyerekek, és a pedagógiai módszerek követik ezeket a változásokat. Ám, ami soha nem fog bennem megváltozni, az az, hogy minden kisgyermekben felfedezzem a benne rejlő értékeket és kiemeljem, mert érték nélküli gyerek nincs. Emellett fontosnak tartom a szoros gyerek-tanító, tanító-szülő és főleg gyerek-szülő kapcsolatot.
Ignácz Krisztina, végzős tanítóképző főiskolás
Miákits-Timár Zsuzsanna, tanár: Az országos oktatásügy elégtelent kap tőlem. Nem a változásokért, mert arra végtelenül nagy szükségünk van, hanem az egyeztetés megtagadásáért, a kapkodásért, a bizonytalanságban tartásért. A gyerekek ötöst kapnak, mint mindig, mert megérdemlik, ahogyan minden végigtanult év után, az eredményeiktől függetlenül. Az év vége, mint entitás hármast kap, mert ilyenkor a szokásosnál is több adminisztratív feladatunk van. Személy szerint nekem erősen hiányzik egy elektronikus napló, amely nagyon megkönnyítené a dolgunkat.
Miákits-Timár Zsuzsanna, tanár
