A Duna nyugati partján, Budapesttől Szekszárdig évről évre egyre több feladatot adnak a katasztrófavédelemnek és az illetékes önkormányzatoknak a löszfalak. 1964-ben Dunaújvárosban, azaz akkor még Sztálinvárosban az újonnan épített kikötőt vitte el mindenestül egy földcsuszamlás. Az emberi felelősség kérdése akkor merül fel, amikor úgy építkezik valaki löszfalra vagy közvetlenül mellé, hogy tisztában van a veszéllyel.
A százhalombattai képviselő-testület márciusban megtárgyalta a város geotechnikai állapotvizsgálatáról készült jelentést, és úgy döntött, hogy a legveszélyesebbnek minősített területekre komplex stabilitási programot készíttet, amely alapján dönt majd arról is, hogy milyen konkrét beavatkozásokat végeztet el. Arról is határoztak, hogy módosítják a veszélyeztetett területekre vonatkozó beépítési szabályokat.
Pátkai Zsolt, a leginkább érintett terület képviselője elmondta, a Műszaki Egyetem szakemberei pince- és partfalfelmérést végeztek Óvárosban, ahol háromféle viszonyban állnak a házak a lösszel: aláépültek, mint a Szent László utcában, ráépültek, mint például a Hun utcában, vagy egészen a tetejére, mint a Matta-kertben. A Gyorma és a Hun utca környékén sok pince kialakítása nem felel meg a mai előírásoknak, hiszen akad köztük akár 100 éves is. Nincsenek kifalazva, még csak nem is boltívesek. Igaz az is, hogy az időjárás sem volt korábban ennyire szélsőséges, csapadékos, mint az utóbbi években. Sok pince esetében az egyetlen járható megoldás a betemetés lenne.
A partfalak megerősítése támfallal vagy más szerkezeti megoldással – a fal meredekségének csökkentésével, lépcsőzetes kialakításával - lehetséges. A műszaki megoldások csökkentik az omlásveszélyt, növelik a fal ellenállását, de igen költségesek és nem is mindenhol lehet őket alkalmazni. Pátkai Zsolt ötéves pince- és partfal-programot szorgalmaz, mert szerinte ennyi idő alatt el lehetne elvégezni a szükséges munkát a fontossági sorrendet figyelembe véve. Sürgetően megoldást kell találni a Hun utca feletti és alatti részre, kérdéses, mi lesz a Turul utcában és a Kocsánykertben kialakított, teljes közműves önkormányzati telkekkel.
Az állami vis maior kerettől csak a már bekövetkezett baj esetén lehet segítséget kérni, megelőzésre nem. Azt az önkormányzatnak, illetve a tulajdonosoknak kell megoldaniuk saját erejükből. Amennyiben a tulajdonos önerőből nem képes az életveszélyes helyzet elhárítására, azt az önkormányzat elvégeztetheti, a költségeket pedig jelzálogként bevezettetheti a tulajdoni lapra, de határozhat akár a kiköltöztetésről és bontásról is. Ezt tették például Dunaújvárosban vagy Kulcson.



