Közel egy évtizedes folyamat ért véget november elején: az országgyűlés csaknem egyhangú igennel megyei jogot adományozott Érd városának. Szomszédunk első alkalommal 1996-ban pályázta meg a címet, de akkor és a következő alkalommal is visszautasították a kérését. A negatív döntések indoklása szerint Érd elérte, sőt, meghaladta a törvényben előírt ötvenezres lakosságszámot, de más tekintetben nem alkalmas arra, hogy megyei joggal rendelkezzen.
Időközben megváltozott a helyzet: az utóbbi évek dinamikus fejlődést hoztak a város életébe. A központban elkészült egy bevásárlóközpont, ezzel együtt új autóbusz-pályaudvar kezdte meg a működését. Az elővárosi vasúti programnak köszönhetően tavasszal kezdetét veszi az a 3,5 milliárd forintos beruházás, amely révén a MÁV korszerűsíti a városközpont két vasútállomását, és ezáltal megszűnnek a közlekedési fennakadások is.
Befejeződött a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola teljes felújítása, előkészületben a Gárdonyi iskola rekonstrukciója, hamarosan új épületet kap a rendőrkapitányság.
“Büszke vagyok és meghatott, hogy mindezt sikerült elérni” – mondta dr. Döcsakovszky Béla polgármester a megyei jogú városi cím elnyerése alkalmából rendezett sajtótájékoztatón. Hozzátette: a város vezetőinek és lakóinak ez az eredmény ad erőt ahhoz az intenzív munkához, ami az érdiekre vár a következő évtizedekben. A város beépített területe több mint harminc négyzetkilométer. Négyszáz kilométer hosszúságú út és háromszázharminc kilométer csatorna vár megépítésre, a számítások szerint ehhez mintegy ötven milliárd forintra lenne szükség.
Dr. Csőzik László alpolgármester szerint meg kell teremteni Érd arcát, hogy olyan fiatal, dinamikus településnek lássák az itt élők, ahol mindent megtalálnak, amire szükségük lehet. A fejlődéshez minden lehetőséget meg kell ragadni, megtalálni a kitörési pontokat, amelyek – mint mondta – az M7-es és az M6-os autópályák mellett akár a Duna is lehet.
A megyei jog 2006 nyarától lép hatályba. A helyhatósági választásokon Érd már nem jelölhet képviselőket a megyei közgyűlésbe, a helyi testület neve pedig attól kezdve közgyűlés lesz. A város bevételei két-háromszáz millió forinttal növekednek, cserébe viszont területén a megyei feladatokat is el kell látnia. A célok között szerepel a bíróság megteremtése, valamint – és ezt a polgármester kiemelkedően fontosnak tartja – az oktatás fejlesztése. Mint mondta, a következő ciklus egyik fő feladata lesz egy új középiskola létesítése.
Száz évvel ezelőtt háromezren éltek Érden. Jelenleg közel hatvanegyezer a lélekszáma, és további növekedés várható. A számítások szerint néhány évtizeden belül nyolcvanezerre nőhet az érdiek száma. A megyei jog lerövidíti azt az utat, amelyen a település a fejlett, gazdagodó nagyvárosok sorába léphet. Az ott élők azonban arra is törekszenek, hogy ne vesszen el a számukra nagyon fontos, speciális “érdi” jelleg. Kényelmes, kertvárosias települést szeretnének, amely fejlett gazdasággal, sokoldalú szolgáltatásokkal, emellett sok zölddel és tiszta levegővel rendelkezik.
Befejeződött a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola teljes felújítása, előkészületben a Gárdonyi iskola rekonstrukciója, hamarosan új épületet kap a rendőrkapitányság.
“Büszke vagyok és meghatott, hogy mindezt sikerült elérni” – mondta dr. Döcsakovszky Béla polgármester a megyei jogú városi cím elnyerése alkalmából rendezett sajtótájékoztatón. Hozzátette: a város vezetőinek és lakóinak ez az eredmény ad erőt ahhoz az intenzív munkához, ami az érdiekre vár a következő évtizedekben. A város beépített területe több mint harminc négyzetkilométer. Négyszáz kilométer hosszúságú út és háromszázharminc kilométer csatorna vár megépítésre, a számítások szerint ehhez mintegy ötven milliárd forintra lenne szükség.
Dr. Csőzik László alpolgármester szerint meg kell teremteni Érd arcát, hogy olyan fiatal, dinamikus településnek lássák az itt élők, ahol mindent megtalálnak, amire szükségük lehet. A fejlődéshez minden lehetőséget meg kell ragadni, megtalálni a kitörési pontokat, amelyek – mint mondta – az M7-es és az M6-os autópályák mellett akár a Duna is lehet.
A megyei jog 2006 nyarától lép hatályba. A helyhatósági választásokon Érd már nem jelölhet képviselőket a megyei közgyűlésbe, a helyi testület neve pedig attól kezdve közgyűlés lesz. A város bevételei két-háromszáz millió forinttal növekednek, cserébe viszont területén a megyei feladatokat is el kell látnia. A célok között szerepel a bíróság megteremtése, valamint – és ezt a polgármester kiemelkedően fontosnak tartja – az oktatás fejlesztése. Mint mondta, a következő ciklus egyik fő feladata lesz egy új középiskola létesítése.
Száz évvel ezelőtt háromezren éltek Érden. Jelenleg közel hatvanegyezer a lélekszáma, és további növekedés várható. A számítások szerint néhány évtizeden belül nyolcvanezerre nőhet az érdiek száma. A megyei jog lerövidíti azt az utat, amelyen a település a fejlett, gazdagodó nagyvárosok sorába léphet. Az ott élők azonban arra is törekszenek, hogy ne vesszen el a számukra nagyon fontos, speciális “érdi” jelleg. Kényelmes, kertvárosias települést szeretnének, amely fejlett gazdasággal, sokoldalú szolgáltatásokkal, emellett sok zölddel és tiszta levegővel rendelkezik.
