- Miért kockáztatja valaki az otthonszülés veszélyeit?- kérdeztük az édesanyát.
- Mert kevésbé tartja kockázatosnak, mint a kórházi szülést. Esetleg olyan a viszonya az egészségügyhöz, vagy a saját életéhez, testéhez. Vagy azt gondolja, nem beteg, nem szeretne kórházi körülmények közé, beteg-státuszba kerülni. Vagy, mert tudja, hogy a szülészeten előbb alkalmaznak bizonyos eszközös vagy gyógyszeres beavatkozásokat, amik befolyással vannak a szülés kimenetelére. Kisebbek lennének az otthonszülés kockázatai, ha rendezettebb lenne a törvényi háttér. Sokkal kevesebben gondolnának otthonszülésre, ha a kórházakban mások lennének a körülmények, a módszerek. Ha az anyák kapnának információt, hogy mennyire indokolt egy-egy beavatkozás. Akiknek viszont a műszerek és a fehér köpenyek jelentik a biztonságot, azoknak jobb kórházban szülni. Jelenleg az a helyzet, hogy minden anyának alkotmányos joga otthon szülni, de ebben senki sem segíthet, mert az már bűncselekménynek számít.

Magyarországon évente körülbelül ötszázan választják az otthon, illetve a kórházon kívüli szülést. Ez nem olyan nagy szám, ami felborítaná az egészségügyet, de annak az ötszáz édesanyának élete egyik legfontosabb döntése. Ha egy otthonszülés körül komplikációk adódnak, a hír címlapra kerül, a felelősöket bilincsben viszik el. Ha egy kórházi szülészeten történik ugyanez, az érintetteteken kívül senki sem tudja meg. A nyugat-európai példák alapján akkor sem akarna mindenki otthon szülni, ha a törvények végre szabályoznák a feltételeket. Csörgő Andi négy kórházi szülés után döntött úgy, hogy ötödik alkalommal otthon marad.

- Nem voltak traumatikus szüléseim, nem ért semmi rossz élmény a kórházakban, de mostanra sokkal többet tudok a szülésről, mint élettani folyamatról, és nőtt a bizalmam a saját testemben. Tudom, hogy képes vagyok úgy szülni, hogy ahhoz nem kell senkinek a segítsége, pláne nem szükségesek azok a beavatkozások, amiket a kórházakban már rutinból alkalmaznak, mint például a burokrepesztés vagy a gátmetszés. A magyarországi szülések körülbelül 30 százaléka császármetszés, de van kórház, ahol 40 százalék feletti az arány!

- Nyilván az említett módszerekkel segíteni akarnak a vajúdó anyának és gyorsítják a folyamatokat.
- A sebesség nem mértékadó, a szülésnek nemcsak testi, hanem lelki vonatkozásai is vannak. A beavatkozásoknak csak egy kis része az, ami valóban hasznos, némelyikről nem bizonyított, hogy szükséges-e egyáltalán, és nagy részük ténylegesen hátrányos.

- Budapesten - például a Szent Imre kórházban - nyitottak az anya- és babaközpontú, nem orvos által irányított szülésre.
- Ez orvostól is függ. De az ország legtöbb kórházában a régi, rossz gyakorlat működik: háton fekvés, kengyel, orvosok hada.

- Mi történt az után, amikor eldöntötted, hogy itthon fogsz szülni?
- A család először sokkot kapott, utána kezdtünk tájékozódni, mérlegelni a férjemmel. Az előző szüléskor úgy éreztem, ezt az egész tortúrát, hogy ki legyen a többi gyerekkel, amíg apuka a kórházba szaladgál, meg lehetne úszni. Geréb Ágnesnél elvégeztünk egy egyhetes tanfolyamot - amin nem csak otthonszülők vesznek részt - a várandósságról, a szülésről és a szülés utáni tudnivalókról. Hogy milyen vizsgálatok vannak, és mire valók, hogy mit jelent a bábai gondoskodás. Nem az otthonszülésről, hanem általában a szülésről beszélgettünk, kaptunk információt. A tanfolyamnak része két nap pszichoterápia, amikor előjönnek a félelmek, fájdalmak, gondolatok. Ági folyamatosan kéri mindenkitől, hogy mérlegeljen, ha pedig bármi kockázatot lát, nem javasolja az otthonszülést.

- Hogyan élted meg a szülés napját?
- Reggel a nagyfiúk már elmentek, a legkisebbel voltam itthon, amikor éreztem, hogy Bori elindult. A szüleim hazahozták a férjemet, elvitték Boldizsárt. Telefonáltam az úgynevezett szülésszámra, hogy bábát hívjak, de mivel mindannyian épp egy tárgyaláson ültek Geréb Ágival, csak egy távolabb lakó bába tudott elindulni hozzám. A bábák alapfelszereléssel érkeznek: oxigén, infúzió, újraélesztő készülék, magzati szívhang-hallgató. Na, ez nem ért ide, csak a lepényi szakra. A férjem és egy barátnőm voltak velem, Bori pedig másfél óra alatt megszületett, egészségesen, minden komplikáció nélkül. Nagyon érdekes volt például, hogy a szüleimnek nem volt még újszülöttbaba-élményük. Ők - ahogy a legtöbb kívülálló családtag - csak lemosdatott, felöltöztetett csecsemőket láttak eddig. Kíváncsisággal, csodálkozással és kicsit ijedten nézték a pár órás, meztelen babát.

- Szerinted hatással lesznek a szülés körülményei a jövőbeni kapcsolatotokra Borival?
- A későbbi viszony sokkal több összetevőtől függ, mint a születés. Hogy az anyában milyen lelki nyomot hagy a szülés, az kihathat a későbbi kapcsolatra, illetve sokkal inkább a saját magával való viszonyára. Magabiztosabbnak, kompetensebbnek érzi magát az anyaságban, ha nem kell senkinek a hozzájárulása, közbenjárása.

- Hogyan lesznek az otthon született babának papírjai?
- A közigazgatás igyekszik alkalmazkodni, megoldott az otthon születetett babák anyakönyvezése. Az orvosi papírokkal nehezebb, mivel, ugye, otthon szülni lehet, de abban bármi módon részt venni nem. Elég nehéz volt szakembert találni, aki kijött és kimondta, hogy minden rendben.

- Hogyan zajlott a gyermekágyas időszak?
- Ennek a hathetes időszaknak a testi rendeződés és a pszichés megérkezés a feladata. Szokás, hogy ilyenkor odaköltözik a mama - de sok esetben, bár ne tenné! Példaértékű és nagy öröm volt számomra, hogy a battai Anyatej Klub tagjai és barátaik heteken át az egész családomra főztek. Nagyon hálás vagyok nekik, mert mindezt mindenféle ideológiától függetlenül, pusztán női-anyai támogatásképpen tették. Ez óriási segítség, amire biztatnék más baráti társaságokat, rokonokat is.

Elsősorban a leendő anyáknak kellene megérteniük, hogy a szülés nem valami félelmetes misztikum, hanem átélni való, hétköznapi csoda. Amíg sok nő úgy gondol a szülésre, mint szükséges rosszra, addig az orvosok felhatalmazva érezhetik magukat a különböző egyszerűsítő eljárások, beavatkozások alkalmazására. Amíg az anyák minden beavatkozást megilletődötten tűrnek, anélkül, hogy tudnák, mit tesznek velük, és az mennyire indokolt, addig a kórházak nem fogják szükségét érezni, hogy oldottabb, melegebb, biztonságosabb környezetet biztosítsanak a szülészeteken.