Gátszakadás

Csak kapkodjuk a fejünket. A kormányzat október közepén új adójogszabályokat terjesztett be az Országgyűlés elé, amelyek vagy összhangban állnak az alkotmánnyal és az EU joggal, vagy nem; jönnek a "válságadók"; a költségvetés elveszi a munkavállalók magánnyugdíj-pénztári befizetéseit; egyes közgazdászok a Kánaánt és a rendszerszintű megújulást vizionálják, míg mások a végítéletet. Ideje tehát leülni és kiszámolni, amit lehet, és elgondolkodni azon, hogy mi is történik itt.

Emlékezzünk, hogy ez év május 15-e körül vette át a jelenlegi kormány az államkasszát; ezt a napot nevezzük el viszonyítási pontnak (VP). A VP pillanatában biztosan tartható volt a 3,8 %-os költségvetési hiány (kb. 950 milliárd forint) és a rendkívüli eseményekre el volt különítve kb. 200 milliárd nagyságú kormányzati tartalék. Ezen adatok végül megállták a helyüket, ugyanis a Varga Mihály által vezetett bizottság összesen egy olyan 100 milliárdos tételt talált, amit ténylegesen már tavaly kifizettünk és elszámoltunk, viszont Brüsszel kérésére az elszámolást idénre kell áttennünk; ez egy technikai korrekció, nem érinti a tényleges pénzügyi folyamatokat.

Májusban megalakult az új kormányzati struktúra. Tudni kell, hogy minden államban a miniszterelnök vagy az elnök után a legfontosabb poszt a pénzügyminiszteré. A pénzügyminiszter – és a Pénzügyminisztérium – a költségvetés ura, és feladatköre azonos azzal, amit a háziasszony képvisel a családi gazdálkodáson belül. A Pénzügyminisztérium funkciói a következők: kialakítja a költségvetési politikát és a főbb célokat; előkészíti és értelmezi az állami bevételeket biztosító adó- és egyéb jogszabályokat; megtervezi, felügyeli és ellenőrzi az éves költségvetéseket; az APEH és a VPOP révén biztosítja, hogy az állami bevételek beérkezzenek, illetve az Államkincstár útján gondoskodik az állam fizetőképességének fenntartásáról; folyamatosan egyeztet a nemzetgazdaság hosszú távú érdekeit védő és a monetáris politikát irányító központi jegybankkal (MNB). Tekintettel arra, hogy az itt felsorolt funkciók három helyre kerültek szétszórva, azaz a "háziasszonyt" feldarabolták, így az a jelenlegi helyzet, hogy a költségvetést ma két-három, gyakran egymás érdekeivel is szemben álló "erős ember" uralja, minek következtében az irányítás és az ellenőrzés egységes rendszeréről nem lehet beszélni.

A VP-t követő harmadik héten kiderült, hogy valamilyen okból szükség van az "Orbáni 29" akciótervre, ami ez év végéig ("bankadó", költségvetési zárolások, rendkívüli SZJA) mintegy 300 milliárddal javítja az egyenleget. Ezt az egyenleget további 60 milliárddal növeli a munkavállalók kéthavi magánnyugdíj-pénztári megtakarításainak az "ideiglenes einstandja". Ez így összesen 360 milliárd egyenlegjavulás a VP állapotához képest, ugyanakkor 360+200= 560 milliárd pénztári készlet. Az október közepén benyújtott adójogszabályok együttes hatása az állítólagos hozzáértők szerint az, hogy a 2011-es büdzsé egyenlege – a kiadások jelenlegi szinten történő befagyasztása esetén - a VP-hez képest legalább 900 milliárddal fog javulni. Kérdés tehát, hogy mire kell egy ekkora bevételi többlet és miért ilyen hirtelen?

A fenti kérdésre elképzelhető egy rendkívül ideologikus és a közvélemény bizalmát átmenetileg fenntartó feleletet, mégpedig az, hogy a kormány be akarja tartani az adócsökkentésre irányuló ígéretét és átalakítja a gazdaság rendszerét, ami természetesen átmeneti egyensúlytalanságokat eredményez, de ezt türelemmel kell viselnünk, mert biztos, hogy a jövőben jobban fogunk élni. Ez elméletileg még akár igaz is lehet, de ezzel szemben létezhet egy sokkal egyszerűbb válasz is.

Ugyebár van három pénzzabáló rendszerünk – az államigazgatás, az oktatás és az egészségügy -, amelyek esetében a választási ígéret a változatlanság volt. Ez kiegészül egy negyedik rendszerrel, mégpedig az állami és az önkormányzati tulajdonú vállalatokkal (kb. 180 állami és legalább 3.000 önkormányzati cég). Tekintettel arra, hogy a Pénzügyminisztérium megszűnt és az egyes alrendszerek feletti költségvetési kontroll a múlt ködébe veszett, így elképzelhető, hogy az említett területeken, az elmúlt két-három hónap során, a kiadási oldalon gátszakadásra került sor és ezt kell valahogy betömedékelni. Hogy hol és mekkora rések jöttek létre, azt csak valamikor január-február tájékán fogjuk megtudni a KSH gyorsjelentéséből, illetve a kötvénypiaci hozamok alakulásából. Ami ma biztosnak tekinthető: a kórházak lejárt szállítói tartozásállománya a nyár végén 70 milliárd volt és a központi kasszában csak 30 milliárd gyorssegélyt lehetett összekaparni.