Az ünnepségen Vezér Mihály polgármester, Török Sándor és Nagy Balázs alpolgármester, illetve Lukács Bernadett képviselő köszöntötte a gyerekeket.

Vezér Mihály beszédében örömmel jegyezte meg, hogy megfiatalodhat a mosolygós arcú gyerekek társaságában. A húsvéti ünnepre való készülődésben az Önkormányzat idén sem feledkezett meg a város legkisebb lakóinak köszöntéséről, sőt, minden gyerek megkapja a nyuszis édességeket – mondta a polgármester. Felidézte a húsvéthétfői locsolkodási népszokást, amikor a fiúk kölnivel meglocsolják a lányokat, akik cserébe ajándékot adnak. A régmúltban a locsolás akár egy vödör hidegvízzel vagy szódásszifonnal történt. A locsolkodás mellett azt kívánta, hogy mindenki hasznosan töltse a családdal és a barátokkal az ünnep napjait.

A polgármester a sajtónak felidézte, hogy gyerekkorában erőteljesebben érződött az ünnep vallási jellege, ami mára kissé háttérbe szorult. Természetesen akkor sem maradt el a locsolkodás, barátaival csoportosan mentek a lányos házakhoz, ahol sok apró fillért, piros tojást kaptak, amiket aztán cserélgettek egymás között.

Nagypapaként napjainkban szélesebb körben együtt ünnepel a családdal, aminek része, hogy ajándékokat rejtenek el a kertben, amiket az unokák izgatottan szoktak keresni. Nem marad el a lány és hölgy családtagok locsolással való köszöntése sem – tette hozzá Vezér Mihály.

Nagy Balázs szerint a Húsvét a keresztények egyik legszentebb ünnepe, aminek szép része a jeles napokra való készülés is. Családjukban mindig fontos időszak volt a böjt, ami után megtisztult lélekkel és testtel ünnepeltek a feldíszített otthonban. "Talán nincsen annál meghatóbb és felemelőbb érzés, amikor az ember egy szépen megterített húsvéti asztalnál fogadhatja a vendégeket, akikkel együtt tölthetjük az ünnepet" – fogalmazott a sajtó kérdésére.

A locsolkodással kapcsolatban elmondta, abban a szerencsés helyzetben volt gyerekkorában, hogy zalai nagyszüleinél és rokonainál láthatta a vidéken sokkal inkább élő, ünnepkörhöz tartozó hagyományt. Tartja a szokást manapság is, meglocsolja a rokonokat, amikor jut idő meglátogatni őket, illetve a feleségét is, aki szíven veszi azt. Hozzátette, hogy náluk nem változtak a hagyományos családi szerepek, a férfiak készítik a sonkát, az asszonyok pedig a hozzávalót.

Lukács Bernadett a sajtó kérdésre felidézte, hogy gyerekkorában előtérben volt az ünnep vallási tartalma, mindig elment a család templomba, ugyanakkor sokat jelentett számára a nyuszi várás is. Mai napig őrzi a tojásfestés hagyományát, ami során nem csak festéket, hanem hagymát is használ a népi motívumok megjelenítéséhez. Emlékezetes számára, amikor a testvére egyszer szódásszifonnal locsolta meg hajnalban.

Kristóf nyuszi is rutinosan nyilatkozott a sajtónak, hiszen többször járt már Százhalombattán. Nagyon elfoglalt ezekben a napokban, mégis szakított időt arra, hogy idén is ellátogasson a városba a messzi Óceániából, Húsvét-szigetről. Mint mondta, neki és társainak ez az év legizgalmasabb időszaka, próbálnak minél több szeretetet és boldogságot csempészni az emberek életébe. Számára az is ajándék, hogy vidám perceket tölthet együtt a gyerekekkel.

S ha már említésre került; a Húsvét-sziget a Csendes-óceán délkeleti részén, Óceánia területén, a Baktérítőtől délre található. Területe valamivel kevesebb, mint a Csepel-sziget kétharmada. Néprajzilag Polinézia része, nemzetközi jogilag Chile tartománya 1888 óta. Nevét Jakob Roggeveen holland tengerészkapitánytól kapta, aki 1722-ben Húsvét vasárnapján fedezte fel. A Húsvét-sziget főleg a mintegy 900 fennmaradt monumentális kőszoborról híres. A sziget területének 40%-a a Rapa Nui Nemzeti Parkhoz tartozik, ami a világörökség része. (Fotó: Tóth Erzsébet)