„Minden gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító, saját családi környezetében való nevelkedéshez” – mondja ki a gyermekek jogairól és védelméről szóló 1997-es törvény. Különösen a bántalmazástól kell megvédeni a gyermekeket, ezen belül is a családon belüli erőszaktól, ugyanis ez a legveszélyesebb. Akárcsak a drogfogyasztás és terjesztés, a családon belüli erőszak is a látens bűncselekmények közé tartozik. Gyakran soha nem derül ki, a bántalmazottak ugyanis ritkán kérnek segítséget. Még ma is az a jellemző, hogy eltitkolják a külvilág elől, részben, mert tartanak a megtorlástól, másrészt a tévesen értelmezett családi összetartás nevében hallgatnak.
Bántalmazni persze nemcsak tettlegesen lehet – fűzte hozzá. A fizikai bántalmazás mellett figyelmet érdemel a szexuális zaklatás, valamint a lelki terror is. És míg a tettlegességnek látható jelei vannak, a lelki sanyargatás csak pszichés tüneteket okoz: ha a szülő, vagy más, a számára érzelmileg fontos személy megalázza, lekicsinyli, megfélemlíti a gyereket, ha jelenlétéről nem vesz tudomást, illetve viselkedésével arra utal, hogy a gyermek értéktelen és nem méltó a szeretetre, mindezzel komoly lelki problémákat idézhet elő. Alacsonnyá válik a gyermek önértékelése, magatartási zavaroktól szenved, így lehet, hogy túlságosan visszahúzódóvá válik, de az ellenkezője is előfordulhat: hangoskodó, túl mozgékony, esetleg agresszív lesz. Visszautasítóvá, bizalmatlanná válik, alkohol- vagy drogproblémákkal küzd, csavarogni kezd, és akár önmaga ellen is fordulhat.
A lelki bántalmazást legtöbbször nem ártó szándékkal követi el a felnőtt. Elégedetlen a gyermek teljesítményével, szeretné, ha mindenben kiváló lenne utódja, de azt látja, hogy nem az, és ahelyett, hogy ösztönözné a gyermeket, megsemmisítő csapásokat mér rá.
A cél persze nem szentesíti az eszközt: az, hogy jót akart, nem menti fel a bántalmazót. Ha egy gyermek magatartásában jelentős változás áll be, ha rosszul kezd viselkedni, ha romlik a tanulmányi eredménye, a szülőknek és a pedagógusoknak fel kell deríteniük, mi okozza ezeket a változásokat.
- Kitől kérhetnek segítséget a bántalmazott gyerekek?
- A gyermekek jogait nemcsak a rendőrség védi. Ez a feladata a gyermekjóléti szolgálatnak, a gyámhivatalnak, ezért a bántalmazott gyerekek ott is kérhetnek segítséget, emellett természetesen a rendőrséghez is fordulhatnak.
- Volt már arra példa, hogy egy túl élénk fantáziájú gyermek miatt meghurcolták a gyanúba kevert felnőttet. Hogyan lehet kivédeni, hogy ez ne fordulhasson elő?
- Minden esetben alaposan kivizsgáljuk a bejelentést. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a bántalmazottak védelmet kapjanak, de azt is, hogy kiderüljön, ha csupán rágalmazásról van szó.
- Eddigi beszélgetéseinkben kihangsúlyozta a megelőzés fontosságát. A családon belüli erőszak is megelőzhető?
- A nagyobb baj megelőzésére van csak lehetőség. Amennyiben a szülőnek, pedagógusnak, szomszédnak tudomására jut, hogy a gyermeket bántalmazzák, feltétlenül jelezze azt a gyermekjóléti szolgálatnál, a gyámhivatalnál vagy a rendőrségnél.
- Mi történik a bejelentés után?
- Minél előbb megoldást kell találni a gyermek biztonságos elhelyezésére. Elsődlegesen az arra alkalmas szülő vagy hozzátartozó biztosíthatja a helyet, de ha ez nem megoldható, más megoldás is létezik. Vannak anyaotthonok, ahol a krízishelyzetbe került anyákat és gyermekeket szállásolják el, a Fészek Egyesület pedig a gyerekek számára biztosít átmeneti otthont. Ez az átmeneti időszak akár több hónap is lehet, ez alatt kell végleges megoldást találni.
*
Bántalmazásnak minősül a gyermek elhanyagolása is: ha nem gondoskodnak meleg otthonról, ruházatról a számára, ha nem táplálják megfelelően, ha nem teszik lehetővé, hogy annyit aludjon, amennyire szüksége van, ha betegsége esetén nem viszik orvoshoz, illetve ha bezárják, magára hagyják. Hiszen – amint azt a törvény is megfogalmazza – elemi joga, hogy mindenhez hozzájusson, ami testi növekedéséhez, személyisége fejlődéséhez szükséges.



