A százhalombattai önkormányzat 1995-ben 50 millió forintot ajánlott fel a templom renoválására. A munkálatok két év múlva fejeződtek be a Műemlékvédelmi Hivatal szigorú előírásai szerint, ami azt is jelentette, hogy jóval több költséggel, mint egy átlagos építkezés esetén. Ennek tudható be, hogy a templombelső renoválására már nem maradt pénz. Úgy tíz évvel ezelőtt a szerb kisebbség alapítványt hozott létre a parókia és templomkert felújításáért, a papi lakon azonban ma is omladozik a vakolat.

Az egyházközséget emellett az is nyugtalanítja, hogy további megóvandó értékeket fedeztek fel a templomban. A szakemberek ugyanis műszeres vizsgálat alá vetették az ikonosztázt, és kiderült, hogy a barokk korban készült festmények több száz évvel idősebb, bizánci stílusú ikonokat takarnak. Vélhető, hogy szerb szerzetesek menekítették azokat Magyarországra a török invázió idején, a XV-XVI. században.

A Műemlékvédelmi Hivatal 2001-es árajánlata alapján a templombelső berendezésének felújítása 57,1, az ikonosztáz feltárása 34,9, a freskók renoválása pedig 19,8 millió forintba kerülne, tehát összesen 111,8 millió forintból lehetne műemlék épülethez méltón felújítani a Szerb templomot.

Mivel azonban hasonló célokat szolgáló hivatal Szerbiában is van, Dálibor atya ezt is megkereste. Az ottani számítások szerint mindössze 23 millióba kerülne a három feladat, de a magyar hivatal elzárkózott a szerbiai ajánlattól, mondván, hogy csak a magyarországi szakembergárda munkája, csak az itteni technológia fogadható el.

Az ortodox egyházközség a görögkeleti templom töredező betonjárdájának, nyaktörő lépcsőjének felújítását, valamint egy akadálymentesítő rámpa kialakítását is szükségesnek tartaná. Milenkovici Dálibor lelkész úgy vélekedik, sem ő, sem az egyházközség elnöke, Rádován Aleksza nem akarja Szerbiába szállítani a két épületet, azok már mindig itt maradnak Magyarországon. Ám pirulniuk kell, ha hazai vagy külföldi vendégeknek mutatják be a templombelsőt.

A százhalombattai szerb közösség szeptember 21-én ünnepelte a 290. Szerb Búcsút. Ahogy mondani szokták, "teltházas" volt a délutáni vecsernye, amelyen Ándréj ráckevei főapát, a fővárosi Zorán, a lórévi Rádován és a deszki Szvetomir atya is segédkezett. Szokás szerint megszentelték a kolivót és a kalácsot a templomkertben, majd rázendített a lórévi Szélo zenekar. A résztvevők elmondták, közösségi ünnepeikre minden érdeklődőt szívesen látnak vallási vagy nemzetiségi különbség nélkül.