Kiss Péter kancelláriaminiszter volt a vendége a Battai Baloldali Klubnak október 4-én. A Pártok Háza dísztermében megrendezett fórumon a klub törzsközönsége mellett megjelentek a helyi városvezetők és olyan ismert baloldali politikusok, mint Jánosi György, Keller László és Miklós László, eljött Döcsakovszky Béla érdi polgármester, Mihály István rendőrkapitány valamint Doszpot Péter nyomozó is.
A klub a vitát ott folytatta, ahol a nyár elején abbahagyta, arra a kérdésre keresték a választ, hogy mit jelent ma a baloldali elkötelezettség, mi várható el egy magát baloldalinak valló politikustól.
Kiss Péter vitaindító beszédében kifejtette, hogy ma Magyarország olyan történelmi helyzetet él meg, amely a kiegyezés korához hasonlítható. Az a kettős versenyhelyzet, amelybe a rendszerváltással és az európai gazdasági integrációba történő csatlakozással kerültünk, nemcsak kihívás, hanem esély is. Méghozzá arra, hogy hazánk a századforduló korához hasonlóan újból regionális szerepet vivő, környezeténél gyorsabban fejlődő országgá váljon. Történelmi fordulópontot élünk meg – mondta -, amelynek legfontosabb kérdése, mennyire leszünk képesek bizonyítani versenyképességünket. Ez alatt azonban nemcsak a gazdaság, hanem a családok és az egyén teljesítőképességét is érteni kell. Az MSZP számára a baloldali politizálás azt jelenti, hogy a hétköznapok kérdéseire keresik a választ, segítenek „startvonalra állni, mindenkinek a maga erejéből boldogulni”, és megpróbálják érdekeltté tenni az embereket abban, hogy megragadják a lehetőségeket. Így lehet közelíteni azt a kétféle törekvést, amely a gazdaság teljesítőképességének fokozására, illetve a szegénység és kiszolgáltatottság felszámolására irányul – mondta. Ebből a szempontból a száz lépés politikája az emberek érdekében folyó, baloldali politika.
A nyári népszerűségvesztés és a Fidesz gerjesztette kormányváltó hangulat után mostanra sikerült a szocialistáknak megfordítaniuk a számukra kedvezőtlen folyamatokat, vagyis maguk is újból „versenyben vannak”. Ez a száz lépés program intézkedéseinek, a párt aktivizálódásának és nem utolsó sorban a gazdasági eredményeknek köszönhető – vélekedett. Példaként említette, hogy az első negyedévben 1,1, a másodikban pedig 1,4 milliárd euró volt a Magyarországon befektetett tőke, a beruházások üteme 9 %-kal nőtt az első negyedévhez képest, az export pedig kétszer olyan gyorsan növekszik, mint a behozatal. A kormány bebizonyította, hogy van bátorsága változtatni, így joggal bízhat abban, hogy mandátumot kap a megkezdett munka folytatásához. A 2006-os választásoknak rendkívüli a tétje – emelte ki. Egy tartósabb politikai kurzus ugyanis nemcsak a gazdasági fejlődés lehetőségével élhet hatékonyabban, hanem arra is esélyt teremtene, hogy végre ne a politikai hatalomgyakorlás – a revánshangulat – határozza meg mindennapjainkat. A politika kerüljön a többi szakma közé, az emberek pedig ne az alapján tervezzék jövőjüket, hogy melyik párt kerül hatalomra, hanem „merjenek végre civilként élni”- fogalmazott.
A Kiss Péter összegzését követő beszélgetés során egyebek mellett az iparűzési adó tervezett megszüntetése is napirendre került. A kancelláriaminiszter arról tájékoztatott, hogy a szakmai előkészítés jelenlegi szakaszában olyan kompenzáció körvonalazódik az érintett önkormányzatok számára, amely a kieső bevételeket egyrészt alternatív helyi adók, másrészt központi támogatás formájában pótolná. A 2007-re tervezett változtatásig azonban sok vita, egyeztetés van hátra, amibe az érintetteket is be fogják vonni.