Sokat töprengtem, hogy egyáltalán foglalkozzak e ezzel a jelenséggel, vagy sem. Lehet, hogy annak, akinek el kellene olvasni, ahhoz el sem jut.
Jómagam is úgy döntöttem, csatlakozom városlakó társaimhoz, akik már évek óta szépítgetik, csinosítgatják lakóépületük környezetét.
Nagy örömmel és kedvvel láttam neki, semmi nem motivált, csak hogy szép legyen, se vetélkedni se versengeni nem akartam senkivel.
Buszkén nézegettem, milyen szépen fejlődik minden, kaptam a dicséreteket, nem tagadom, jól estek. Ám egy szép reggelen jött a hideg zuhany,
csalódottan tapasztaltam, hogy valaki az éj leple alatt sunyi módon az egyik növény felét kiásta, ( kána ) gondolván nála szebb lesz, vagy csak, mert jó volt lopni.
Elszomorított a tény, miért kell ilyet csinálni. Persze ezzel még nem volt vége, teltek-múltak a hetek, a sok csapadéknak köszönhetően a muskátlik is gyönyörűen fejlődtek, vártam, hogy milyen virágot hoznak, három tő három szín, piros, fehér és rózsaszín virágok pompáztak rajta. Pompáztak, mondom múlt időben, mert sajna rejtélyes sunyi látogatóm ismét meglátogatta piciny kertemet, és valamenyi muskátlit kiásta! Na, ez már azért kiverte a biztosítékot, ki lehet, aki nem rest éjszaka visszalopózni napközben becserkészett prédáját eltulajdonítani? Látom szemeim előtt, ahogy oson az ásójával, és boldogságmámorban úszik, hogy sikerült, nem bukott le.Vajon mi vezérelte, a növény? Mert, ha szereti, "rossz ember nem lehet", vagy a szerzés, vagy mi az, ami motivál valakit, hogy ezt tegye? Nekem szomorúságot okozott, és sajnálattal gondolok rá, hogy valakinek ezt kellett tennie, mert biztos nagy kényszer vezérelte. Ahogy pedig az esetről beszélgetek a lakótársaimmal, ismerősökkel és ismeretlenekkel, kiderül, hogy nem egyedi az estem. Lehet, hogy új jelenség van kialakulóban, a beszélgetésekből kiderül, más is járt így, sőt, a temetőbe frissen kiültetett virágokat is eltulajdonítják (lopják). Hová tart társadalmunk? Ez már szégyen és elszomorít.
Steve.
Tisztelettel: Paule István
