- Nehéz szavakba foglalni - mondja Hart Andrea a tapasztalatokról. Életem legkellemesebb meglepetése volt. Eleinte azt gondoltuk, egy kisebb teherautóban minden elfér majd. Már az első napokban égtek a telefonvonalak. Nagyon széles volt a felajánlók köre: óvodások, első osztályos gyerekek és nyugdíjasok, Érdről és Budapestről is jelentkeztek. Az adományok jellege is igen változatos volt: a kis plüssjátékoktól és óvodai berendezésektől a teljes lakásfelszerelésig terjedtek.

A város különböző szervezetei és intézményei szinte kivétel nélkül csatlakoztak az akcióhoz. Mivel pénzadományt nem fogadtak el, az összegből tartósélelmiszert, palackozott vizet vásároltak a felajánlók, és azt juttatták el a gyűjtőhelyekre.
- Végül háromkamionnyi szállítmány gyűlt össze, és még most is folyamatosan érkeznek a felajánlások. Arra kértük az embereket, hogy egyelőre otthon gyűjtsék az adományokat, mert autót kell szerveznünk. Nem szeretnénk visszaélni az eddigi szállítást bonyolító vállalkozó segítőkészségével, aki szintén karitatív célból, ingyen vállalta a fuvart.

Sokan kérdezték a szervezőket, utánajárnak-e, hova kerül a szállítmány. A segélyvonalon érdeklődtek, így jutottak el Szikszóra, ahol a Máltai Szeretetszolgálat szervezi harminc környékbeli falu megsegítését. Az ÉSZKE tagjai személyesen is elkísérték az első szállítmányt.
- Nagyon nehéz, de egyben felemelő élmény is volt. A kisgyerekek úgy örültek minden kis apróságnak, mintha karácsony lenne. Ezeken a településeken egyébként is nagy a szegénység. Tanulságos volt látni, milyen körülmények között élnek ma emberek Magyarországon. Megismerkedtünk egy fiatalemberrel, aki három napja nem evett, mert nem mozdult ki a házból. Féltette fekvő, beteg édesanyját és a még épen maradt – az árvíztől megmenekített – két darab szekrényét. Utoljára a hatvanas években volt ekkora víz ezen a környéken. Nem tudom, hogy lehet feldolgozni, amikor jön az árvíz, és két-három utcát el kell árasztani, hogy a falu többi része megmenekülhessen.

Arra a kérdésre, hogy a gyakorlati segélyen kívül, kapnak-e valamilyen lelki támogatást a károsultak, Hart Andrea elmondta, ők is érdeklődtek erről, és azt a tájékoztatást kapták, hogy a helyi egyházon kívül más ilyen jellegű segítséget nem kapnak.

Mivel az ÉSZKE képviselői úgy tapasztalták, nemcsak az észak-magyarországi régióban, hanem az árvíztől függetlenül sok helyen élnek rászoruló családok, azt tervezik, hogy évről évre szerveznek majd hasonló akciókat.