A közmondás azt tartatja: új söprű jól söpör. Milenovici Dalibor atya rövid tíz hónap alatt csodát művelt a szerb egyházközséggel. Kitűnt ez már karácsonykor is, amikor betlehemes játékot tanított be és adott elő szerb gyermekekkel, fiatalokkal. Létrehozta a Szent Lázár Szerb Vegyes Kart, amely a búcsú délelőtti istentiszteletén csodaszép bizánci gregorián dalokat adott elő, és nem kevesebb, mint hét görögkeleti lelkészt hívott meg a 255. Szerb Búcsúra. Az ünnep fényét Luchian budai püspök és Lázár esperes is emelte.
A másnap Luchian püspök celebrálta a délelőtti istentiszteletet, amely körmenettel zárult. Az esti vecsernyét Pavle Kaplan lórévi lelkész végezte, majd a templomkertben került sor a kolivó, a kalács felszentelésére és megszegésére. Dalibor atya előbb Csupity Györgyöt kínálta kaláccsal, és kijelentette, elvárja őt komának a jövő évi búcsún. A rajtaütésszerű közlés derültséget váltott ki az ünneplőkből. Közben megszólalt a tököli, Halász László vezette Koló Együttes muzsikája, és emelkedett hangulatban folyt tovább a beszélgetés, a falatozás, a poharazgatás. A búcsút hagyományosan szerb bál zárta. Az ünneplőkkel szót váltva megállapíthattuk, hogy Milenovici Dalibor igen népszerű közöttük. Dicsérték kedvességét, vidámságát. A fiatal szerb pap anyanyelve mellett jól beszél románul és angolul, és máris érti a magyart, sőt meg is szólal nyelvünkön.



