Kecskés István huszonhárom éve foglalkozik az egyik legkeményebb küzdő sportággal, a kick-boksszal, ám neki ez az idő szinte észrevétlenül röppent el. A „Tónónak” becézett mester most is szívvel-lélekkel adja át tapasztalatát tanítványainak a Százhalombattai Kick-Boksz Sport Egyesület edzésein. Az SZKBSE negyvenkét esztendős elnökével és egyben villámgyors vezetőedzőjével a kezdetekről és a tavasszal megalakított új egyesület helyzetéről is beszélgettünk.
- Tizenkilenc éves volt, amikor komolyan elkezdte űzni a kick-bokszot.
- Így van, és azonnal beleszerettem, mert megfogott a koncentráltsága és a mozdulatok kifinomultsága is.
- Mikor kezdődött el itt, Százhalombattán a sportág térnyerése?
- Amennyire vissza tudok emlékezni, körülbelül 1988-ban, és 89-től már egyesületi formában. Volt itt Dinamika SE, SZVSE, de a lényeg sosem az elnevezésen múlt, hanem azon, hogy képezzük magunkat, és mind erőnlétileg, mind technikailag karbantartsuk az izmainkat.
- Jó pár nagy tehetség is kinevelődött a kezei alatt az évek során.
- Persze, és büszke is vagyok rájuk, mint például Szenczi Erikre, de az idő múlását leginkább csak abból érzékelem, amikor az egykori versenytársak néha már a gyerekeiket hozzák le hozzám, hogy faragjak belőlük is fegyelmezett, határozott embert.
- Kik lehetnek a jövő adu ászai a szakosztálynál?
- Nem szeretek különbséget tenni, és kiemelni, mert az én értelmezésemben mindenki a tarisznyájában hordja a marsallbotot, minden a szorgalmán és a kitartásán múlik. - Akkor úgy kérdezem, hogy kik azok, akiknek az eredményei már most is figyelemreméltóak?
- Például Koller Zoltáné, aki juniorként nyert már Világkupa versenyt is, idén pedig OB, illetve VK ezüstéremmel is büszkélkedhet. Egyébként jelenleg Bécsben dolgozik, de együtt tervezzük az edzésadagjait, és ha itthon tartózkodik, velünk tréningez. Szólnom kell Katona Krisztiánról is, aki VK bronzot nyert kategóriájában, és egy OB ezüstöt is begyűjtött. A másodosztályú magyar bajnokságot meg is nyerte, ezt sem szabad lebecsülni. Említést érdemel Farkas Csaba teljesítménye, aki a másodosztályú hazai OB-n harmadik lett, de a többiek hozzáállása is abszolút kiváló. Talán elég, ha annyit mondok, hogy az újoncaink közül nemrég tizenketten már letették az első sikeres övvizsgájukat. Ez még csak az első lépések egyike, de Szenczi, Koller, Katona, Farkas, illetve jómagam is így kezdtem.
- Ha jól sejtem, a kick-bokszból nem lehet Magyarországon megélni…
- Jól sejti, a Finomítóban dolgozom villamos-diszpécserként, és a szabadidőmben élek a sportnak.
- Talán az anyagiak hiánya okozza, hogy most például itt a gát mellett, a szabadban edzenek?
- Nem dúskálunk, és amikor az időjárás engedi, kinn a természetben tartjuk a foglakozásokat. Így spórolunk is egy kicsit, de ez előnyös is, mert a keménység, az alkalmazkodás ugyanúgy hozzátartozik a kick-bokszhoz, mint a csúszásmentes technikát csiszoló tornatermi edzések.
- Hányan sportolnak jelenleg az SZKBSE-nél?
- A létszám időről időre változik, most 22-25-en vagyunk, található köztünk egy lány is, Hornyák Judit, akinek Pessuth Rita a példaképe. Nem minden tagunk battai, vannak érdiek, jönnek Ercsiből és más környékbeli településekről is.
- Figyeltem, hogy ön is teljes intenzitással végezte, vagy mutatta be a rúgásokat, a légző gyakorlatokat, és minden mást. Mi motiválja ebben?
- Az, hogy minél többekkel megszerettessem ezt a sportágat, hogy a fiatalok ne otthon, a karosszékekben vagy a számítógépek előtt püffedjenek, hanem, mozduljanak ki, legyen életrevaló ritmusuk és egészségük, ugyanis ennél nincs fontosabb. A négy fal helyett az én mottóm mindörökké kick-boksz!
- Ha valaki a számítógép helyett, mellett a kick-bokszot is ki szeretné próbálni, akkor hol jelentkezhet?
- Az Arany János iskolában minden kedden és csütörtökön, 17 óra 30-kor kezdődik az edzésünk. Az érdeklődőnek nincs más dolga, mint oda lejönni, a többit pedig majd úgyis meglátja!
- Így van, és azonnal beleszerettem, mert megfogott a koncentráltsága és a mozdulatok kifinomultsága is.
- Mikor kezdődött el itt, Százhalombattán a sportág térnyerése?
- Amennyire vissza tudok emlékezni, körülbelül 1988-ban, és 89-től már egyesületi formában. Volt itt Dinamika SE, SZVSE, de a lényeg sosem az elnevezésen múlt, hanem azon, hogy képezzük magunkat, és mind erőnlétileg, mind technikailag karbantartsuk az izmainkat.
- Jó pár nagy tehetség is kinevelődött a kezei alatt az évek során.
- Persze, és büszke is vagyok rájuk, mint például Szenczi Erikre, de az idő múlását leginkább csak abból érzékelem, amikor az egykori versenytársak néha már a gyerekeiket hozzák le hozzám, hogy faragjak belőlük is fegyelmezett, határozott embert.
- Kik lehetnek a jövő adu ászai a szakosztálynál?
- Nem szeretek különbséget tenni, és kiemelni, mert az én értelmezésemben mindenki a tarisznyájában hordja a marsallbotot, minden a szorgalmán és a kitartásán múlik. - Akkor úgy kérdezem, hogy kik azok, akiknek az eredményei már most is figyelemreméltóak?
- Például Koller Zoltáné, aki juniorként nyert már Világkupa versenyt is, idén pedig OB, illetve VK ezüstéremmel is büszkélkedhet. Egyébként jelenleg Bécsben dolgozik, de együtt tervezzük az edzésadagjait, és ha itthon tartózkodik, velünk tréningez. Szólnom kell Katona Krisztiánról is, aki VK bronzot nyert kategóriájában, és egy OB ezüstöt is begyűjtött. A másodosztályú magyar bajnokságot meg is nyerte, ezt sem szabad lebecsülni. Említést érdemel Farkas Csaba teljesítménye, aki a másodosztályú hazai OB-n harmadik lett, de a többiek hozzáállása is abszolút kiváló. Talán elég, ha annyit mondok, hogy az újoncaink közül nemrég tizenketten már letették az első sikeres övvizsgájukat. Ez még csak az első lépések egyike, de Szenczi, Koller, Katona, Farkas, illetve jómagam is így kezdtem.
- Ha jól sejtem, a kick-bokszból nem lehet Magyarországon megélni…
- Jól sejti, a Finomítóban dolgozom villamos-diszpécserként, és a szabadidőmben élek a sportnak.
- Talán az anyagiak hiánya okozza, hogy most például itt a gát mellett, a szabadban edzenek?
- Nem dúskálunk, és amikor az időjárás engedi, kinn a természetben tartjuk a foglakozásokat. Így spórolunk is egy kicsit, de ez előnyös is, mert a keménység, az alkalmazkodás ugyanúgy hozzátartozik a kick-bokszhoz, mint a csúszásmentes technikát csiszoló tornatermi edzések.
- Hányan sportolnak jelenleg az SZKBSE-nél?
- A létszám időről időre változik, most 22-25-en vagyunk, található köztünk egy lány is, Hornyák Judit, akinek Pessuth Rita a példaképe. Nem minden tagunk battai, vannak érdiek, jönnek Ercsiből és más környékbeli településekről is.
- Figyeltem, hogy ön is teljes intenzitással végezte, vagy mutatta be a rúgásokat, a légző gyakorlatokat, és minden mást. Mi motiválja ebben?
- Az, hogy minél többekkel megszerettessem ezt a sportágat, hogy a fiatalok ne otthon, a karosszékekben vagy a számítógépek előtt püffedjenek, hanem, mozduljanak ki, legyen életrevaló ritmusuk és egészségük, ugyanis ennél nincs fontosabb. A négy fal helyett az én mottóm mindörökké kick-boksz!
- Ha valaki a számítógép helyett, mellett a kick-bokszot is ki szeretné próbálni, akkor hol jelentkezhet?
- Az Arany János iskolában minden kedden és csütörtökön, 17 óra 30-kor kezdődik az edzésünk. Az érdeklődőnek nincs más dolga, mint oda lejönni, a többit pedig majd úgyis meglátja!
