Dr. Hegedűs Róbert Százhalombattán, az egykori 3-as, majd 2-es iskolában tanult. A sportot öt évesen kezdte úszással, de egyhangúnak találta, ezért 1982-ben, kilenc éves korában átváltott a kajakozásra az egykori DESE-ben. Már ebben az évben megszerezte első díját, egy öttusa verseny összesített első helyezettje lett. 2003-as visszavonulásáig hétszeres világbajnoki, ötszörös Európa-bajnoki címet szerzett, és az 1996-os atlantai olimpia döntőse volt.

Miután felhagyott a versenysporttal, a Dél-Afrikai Köztársaság kaja-kenu szövetségének edzője lett. Itt ismerkedett meg Lewis Gordon Pugh-gal, az ismert angol környezetvédővel és tengerjogásszal, aki megkérte, hogy készítse fel egy északi-sarki kajakos expedícióra. A közös munkából barátság lett, és 2008. augusztus 25-én együtt indultak el az Északi-sarkra. Az expedíció célja, hogy felhívják a figyelmet a fogyó jégtáblákra, illetve a Föld veszélyben levő kincseire. A két hetes túra a Spitzbergák egyik északi kikötőjéből, Virgohamnából indult, és egy norvég halászhajó – amely a jeget is törte előttük –, valamint egy motorcsónak biztosította útjukat. A nyári időszak ellenére dermesztő hideg volt, két óránként kellett megállniuk, melegedni, szárítkozni, ruhát cserélni, és szervezetükre nagy terhet rótt az állandó nappali világosság is. Az expedíció teljesítette küldetését, mintegy ezer méterre a sarktól kitűzték a Föld összes országának zászlaját, felhívván a figyelmet arra, hogy az Északi-sark mindenkié.
Dr. Hegedűs Róbert jelenleg civil életet él, de rendszeresen fut, és ha az időjárás engedi, kajakozik is a Dunán.

Az érdeklődő kérdésekre válaszolva elmondta: a kajakozáshoz nem feltétlenül a testi adottságok fontosak, leginkább az elszántság, a kitartás, a jó fizikai erőnlét és a csapatmunka hozza meg az eredményt.