Zárva a Fibernet Rt százhalombattai ügyfélszolgálati irodája. A cég a bezárást megelőzően a számla hátoldalán, illetve a helyi televízió képújságjában tájékoztatta az ügyfeleket a változásról, ennek ellenére sokan csak most szereztek tudomást róla. Megkerestük a társaságot azzal a kérdéssel, miért gondolják úgy, hogy a továbbiakban nincs szükség erre az ügyfélszolgálati irodára.
Ábrahám Gergely, a cég PR menedzsere a következő tájékoztatást adta:
„…Az iroda bezárását az indokolta, hogy az egy fős ügyfélszolgálat nem tudta megfelelően ellátni a terület ügyfélszolgálati teendőit. Ezért az ügyfelek színvonalas kiszolgálása érdekében az augusztus elsejétől a területet ellátó budafoki ügyfélszolgálat létszámát két fővel növeltük, a telefonközpontot korszerűsítettük.” Ezt követően közli a budafoki ügyfélszolgálati iroda címét és telefonszámát, valamint nyitva tartási idejét.
Tény, hogy a nemrég bezárt iroda nem volt tökéletesnek mondható. A körzeten belüli hibabejelentő telefonszámmal sem volt minden rendben, mert vagy foglaltat jelzett, vagy nem vették fel, vagy üzenetrögzítőre mondhatta az ügyfél a panaszát, de nem lehetett biztos benne, hogy valaki lehallgatja majd az üzenetét és orvosolja a panaszt. Az augusztus elseje előtti szolgáltatást tehát nehéz lenne minősíteni.
A megszűnt ügyfélszolgálati irodához három település – Százhalombatta, Ercsi és Tárnok – kábeltelevízió-előfizetői tartoztak. A továbbiakban Budapesten, a XXII. kerületi Komáromi út 23. szám alatti központi irodában intézhetik ügyeiket. Senki sem vonja kétségbe, hogy ott színvonalasabb a kiszolgálás, mint itt volt, de az is tény, hogy az ügyfélnek oda kell utaznia, ami egyrészt pénzbe kerül, másrészt több időbe telik. Amennyiben beérné a telefonos ügyintézéssel, akkor is rá kell jönnie, hogy rosszul járt, mert ezentúl budapesti számot kell hívnia, ami percenként többe kerül, mintha helyben vagy körzeten belül telefonálna. A tájékoztatóban helyi tarifával hívható, úgynevezett kék számról szó sincs.
A változások elkerülhetetlenek. Minden cég arra törekszik, hogy talpon maradjon, és ehhez az is szükséges, hogy erőit újra meg újra átcsoportosítsa. Így érheti el, hogy egyre kisebb ráfordítással egyre jobb szolgáltatást nyújtson. Ideális esetben a változás mind a szolgáltatónak, mind pedig az ügyfélnek előnyös, az adott helyzetben viszont hiányzik az egyensúly. A szolgáltató nem járt jobban, mert amit megtakarított a százhalombattai kirendeltség bezárásával, ráfordította a budafoki iroda bővítésére. Az ügyfelek viszont rosszabbul jártak, mert a továbbiakban az ügyintézés legalább félnapos program lesz, az útiköltséget nem is említve.
Csak a legoptimistábbak éreznek némi örömöt. Ők ugyanis tudják, hogy dönthetett volna a cég másképp is. Áthelyezhette volna az ügyfélszolgálati irodát messzebbre, például Siklósra vagy Hajdúszoboszlóra, esetleg egyenesen a Holdra.
Ha így nézzük, a százhalombattaiak, ercsiek és tárnokiak nagyon jól jártak…
„…Az iroda bezárását az indokolta, hogy az egy fős ügyfélszolgálat nem tudta megfelelően ellátni a terület ügyfélszolgálati teendőit. Ezért az ügyfelek színvonalas kiszolgálása érdekében az augusztus elsejétől a területet ellátó budafoki ügyfélszolgálat létszámát két fővel növeltük, a telefonközpontot korszerűsítettük.” Ezt követően közli a budafoki ügyfélszolgálati iroda címét és telefonszámát, valamint nyitva tartási idejét.
Tény, hogy a nemrég bezárt iroda nem volt tökéletesnek mondható. A körzeten belüli hibabejelentő telefonszámmal sem volt minden rendben, mert vagy foglaltat jelzett, vagy nem vették fel, vagy üzenetrögzítőre mondhatta az ügyfél a panaszát, de nem lehetett biztos benne, hogy valaki lehallgatja majd az üzenetét és orvosolja a panaszt. Az augusztus elseje előtti szolgáltatást tehát nehéz lenne minősíteni.
A megszűnt ügyfélszolgálati irodához három település – Százhalombatta, Ercsi és Tárnok – kábeltelevízió-előfizetői tartoztak. A továbbiakban Budapesten, a XXII. kerületi Komáromi út 23. szám alatti központi irodában intézhetik ügyeiket. Senki sem vonja kétségbe, hogy ott színvonalasabb a kiszolgálás, mint itt volt, de az is tény, hogy az ügyfélnek oda kell utaznia, ami egyrészt pénzbe kerül, másrészt több időbe telik. Amennyiben beérné a telefonos ügyintézéssel, akkor is rá kell jönnie, hogy rosszul járt, mert ezentúl budapesti számot kell hívnia, ami percenként többe kerül, mintha helyben vagy körzeten belül telefonálna. A tájékoztatóban helyi tarifával hívható, úgynevezett kék számról szó sincs.
A változások elkerülhetetlenek. Minden cég arra törekszik, hogy talpon maradjon, és ehhez az is szükséges, hogy erőit újra meg újra átcsoportosítsa. Így érheti el, hogy egyre kisebb ráfordítással egyre jobb szolgáltatást nyújtson. Ideális esetben a változás mind a szolgáltatónak, mind pedig az ügyfélnek előnyös, az adott helyzetben viszont hiányzik az egyensúly. A szolgáltató nem járt jobban, mert amit megtakarított a százhalombattai kirendeltség bezárásával, ráfordította a budafoki iroda bővítésére. Az ügyfelek viszont rosszabbul jártak, mert a továbbiakban az ügyintézés legalább félnapos program lesz, az útiköltséget nem is említve.
Csak a legoptimistábbak éreznek némi örömöt. Ők ugyanis tudják, hogy dönthetett volna a cég másképp is. Áthelyezhette volna az ügyfélszolgálati irodát messzebbre, például Siklósra vagy Hajdúszoboszlóra, esetleg egyenesen a Holdra.
Ha így nézzük, a százhalombattaiak, ercsiek és tárnokiak nagyon jól jártak…
