Érd sem úszta meg

Érden a felszíni csapadékelvezetés hiányossága egészen az 1930-as évekbeli parcellázásig nyúlik vissza – mondta Kovács Tibor, városi főmérnök. A település beépülésével, a lakosság folyamatos növekedésével igazából csak nőtt ez a probléma. Ahhoz, hogy az egész város területéről a Dunába vezessék a vizet, 5-6 milliárd forintra lenne szükségük. Ennek hiányában csak a helyi beavatkozásokra futja az önkormányzat erejéből. A hiányosságokat egy-egy rendkívüli esőzés nyilván felerősíti, így volt ez július 11-12-én is. Az egész város területén mintegy ötven helyen okozott komolyabb gondot, hogy a talaj már nem tudta elnyelni a hirtelen lezúduló víztömeget. Jó néhány telken állt néhány centis víz, de olyan városrészek is voltak, ahol ötven-száz lakóingatlant veszélyeztetett, így például a Zámori útnál, Érd és Tárnok határában. Négy tűzoltóautóval és sok szivattyúval emelték ki a területről a vizet, amely 22 órakor tetőzött, és körülbelül éjjel 2-re kezdett apadni. Hasonló beavatkozásra volt szükség a 6-os és a 7-es út találkozásánál, valamint a Néra utcában, ahol homokzsákokkal is védekeztek. A Napfény Otthon mögötti partfalból mintegy húsz köbméternyi agyag szakadt ki, és beömlött az egyik lakosztályba, ahonnan ki kellett menteni egy idős nőt. Sár és piszok maradt az érdi özönvíz után, de komolyabb anyagi kár illetve személyi sérülés nem történt – összegzett a városi főmérnök.

A meglévő árokrendszer nem megfelelő karbantartása illetve betemetése Érden is növelte a bajt. A nemrég alakult Érdi Közterület Fenntartó Intézménytől azt is várja az önkormányzat, hogy tevékenysége a lakosságot is arra ösztönzi majd, hogy jobban odafigyeljen környezetére.