Tisztelt Szigetvári Úr!
A Duna Televízió november 15-i "Vannak vidékek" című műsorában Ön is elmondta észrevételeit Százhalombatta kulturális életéről, de szerintem állításai több helyen nem felelnek meg a valóságnak.
Százhalombattára az első munkásokat nem "terelték", hanem különböző felhívások, felkérések, kinevezések alapján kerültek a városba.
A két nagyvállalat építésével egy időben megindult a lakótelep építése is. Nyilvánvalóvá vált a munkahelyi és lakóközösségi kapcsolatok kialakulása, természetes igénnyé a különböző amatőr művészeti csoportok megalakulása. Csak egy mondat erejéig térnék ki arra a tényre, hogy már a két világháború között ifjúsági egylet, színjátszó kör, zenekar, dalárda, futballcsapat működött Százhalombattán. Jómagam 1968-ban kerültem a városba, így figyelemmel kísérhettem szinte minden megalakuló amatőr kulturális csoport szárnypróbálgatását. Ebben az időszakban felnőtt és gyermekkórus alakult, fotószakkör, animációsfilm-szakkör, színjátszó szakkör, sportkörök működtek, csakhogy néhányat említsek a felsorolásban. Az akkori DKV területén az Út-Vasúti kultúrházban fergeteges előadások szórakoztatták az érdeklődőket.
Színvonalas előadóesteket, író-olvasó, újságíró találkozókat rendeztek az 1. számú munkásszálló épületében. Véleményem szerint Ön téved, amikor azt mondja, a város közösségformáló erejének első megnyilvánulása az amatőr néptáncegyüttes és a későbbi Summerfest működésének kezdetére tehető. Százhalombatta város kulturális életének időszámítása nem ettől az időponttól mérendő! Úgy gondolom, helyénvaló lenne, ha megkövetné azokat a százhalombattaiakat, akik letették az eszmei alapokat a mai amatőr kulturális csoportok működéséhez.
Meg kell említenem, ezeknek a műkedvelő csoportoknak a tagjai szorosan kötődtek egymáshoz, életre szóló kapcsolatok, barátságok alakultak ki.
Saját maguk és az érdeklődők örömére énekeltek, rajzoltak, fotóztak, színielőadásokat tartottak, sportoltak, építették a várost. A műkedvelő csoportok művészeti vezetői nem főállású munkakörben végezték színvonalas munkájukat, hanem szerény tiszteletdíjért vállalták a nehézségeket.
A Duna Televízió adásai az egész világon foghatók, ilyenformán az Ön elmondása alapján téves kép alakulhat ki a nézőkben, amikor azt hallják, hogy a város kulturális életének beindulása a Summerfest megrendezésének idejével esik egybe. Azt ugye Ön is belátja, ez így nem hiteles!
Természetesen kétségbevonhatatlan a Summerfest nagyszerűsége, közösségformáló ereje, az a tény, hogy a világ számtalan országába eljuttatta Százhalombatta város jó hírét. De ott vannak a többiek is a sorban, akik szerényen teszik a dolgukat, ugyancsak nemzetközi hírnevet szerezve a városnak. Lehet, hogy az ő tevékenységük nem hatalmas csinnadratta közepette zajlik, de kiérdemelték a város lakóinak elismerését, tiszteletét. Természetesen nem áll szándékomban tanácsot adni Önnek, csupán arra kérem, mielőtt nyilatkozik, gondolja át, miről fog beszélni, mert az át nem gondolt mondatok bántóak és igaztalanok lehetnek. Egy jó közösség működésében nem létezik "én" és "te", hanem " mi" vagyunk. Amint megszűnik létezni a "mi", eltűnik a kollektív erő varázsa, és nem marad utána semmi, még az sem, ami egykoron boldoggá tett bennünket. Az őszintén gondolkodó "amatőr" tiszteli mások "amatőr" tevékenységét. Hiszem, hogy ez így igaz!
Lambropoulu Erzsébet, Görögország
