Az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága három, sokakat érintő kérdésről állított össze tájékoztatót. Az adóhatóság a családi pótlékra vonatkozó jogszabály-változásokról, az adótábla változásáról és az illetékmértékek változásáról lakástulajdon szerzése esetén.
A családi pótlékra vonatkozó adójogszabályok változása
/1995. évi CXVII. törvény 3. § 72., 11. § (5), 28. § (18), (19), 48. § (2), (6)-(7), 49. § (7)/
Hogyan számít be a jövedelembe a családi pótlék, és miért?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításával 2009. szeptember 1-től a családi pótlék már nem adómentes juttatás, hanem egyéb jövedelemként adóterhet nem viselő járandóság lesz, ami azt jelenti, hogy az adóalapba beszámít, de a rá eső adót nem kell megfizetni (ugyanúgy, mint a nyugdíj esetében). Előfordulhat tehát, hogy az adózó jövedelmének egy része a családi pótlék miatt a magasabb adókulcs szerint adózik.
A családi pótlék a következő módon számíthat be az összes jövedelembe:
- Az egy háztartásban elő házastársak, élettársak esetében a családi pótlék 50-50%-a lesz egyéb jövedelem, tekintet nélkül arra, hogy a családi pótlékot ténylegesen megosztották-e vagy sem. Tehát ha nem történt megosztás, a jogosult személy házastársának, élettársának akkor is figyelembe kell venni a családi pótlék felét az adóalap számításnál.
A családi pótlékra jogosult és az adóévben ilyen bevételt szerzett magánszemélynek, illetve vele együtt élő házastársának, élettársának az adóbevallásban fel kell tüntetnie házastársa, élettársa nevét, adóazonosító jelét, (ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét). Ezt a rendelkezést a munkáltatói adómegállapítás során is alkalmazni kell. - A családi pótlékra egyedülállóként jogosult személynél a családi pótlék 50%-a lesz egyéb jövedelem (adóterhet nem viselő járandóság).
- A külön élő és elvált szülők esetében a gyermektől külön élő szülő egyáltalán nem jogosult családi pótlékra, ezért nem kell annak felét egyéb jövedelemként figyelembe vennie.
Mikor kell nyilatkozni a családi pótlékról, fel kell-e tüntetni az összegét?
Amennyiben a munkavállaló nem a munkáltatójától kapja az adóterhet nem viselő járandóságot (ideértve különösen a családi pótlék 50%-át), nyilatkozatot kell adnia a munkáltatójának. A magánszemély nem köteles a nyilatkozatban feltüntetni a családi pótlék 50%-nak, vagy az egyéb adóterhet nem viselő járandóságnak az összegét, de ha nem nyilatkozik az összegről, a munkáltató köteles az adóelőleget a béréből a legmagasabb adókulcs alapján vonni akkor is, ha egyébként az összes jövedelme ennél kevesebb lenne ( az adóévről szóló bevallásban az esetleges különbözet visszaigényelhető).
A nyilatkozatot az adóterhet nem viselő járandóságnak az adóévben történt első kifizetését követően haladéktalanul meg kell tenni, és azt a munkáltató az adóévben mindaddig figyelembe veszi, amíg azt a magánszemély vissza nem vonja, vagy nem módosítja.
Lehet-e adómentes a családi pótlék?
Továbbra is adómentes a családi pótlék az alább esetekben (a bevallásban sem kell feltüntetni):
- Saját jogon jogosultként kapja a gyermek, ennek esetei:
- 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána nagykorúságáig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak,
- közoktatási intézményben tanulmányokat folytató, nagykorú személy 23. életévéig,
- akinek mindkét szülője elhunyt,
- akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
- aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
- akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
- szülői ház elhagyása esetén, akinek a családi pótlék a nagykorúságát megelőzően is a részére került folyósításra,
- aki a szülővel, annak házastársával, nevelőszülővel, gyámmal, nem él egy háztartásban.
- Az adómentesség akkor is fennáll, ha a családi pótlékot tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után emelt összegben kapják a szülők.
- Szintén adómentes juttatás a vagyonkezelői joggal felruházott gyámként, eseti gondnokként, a gyermekotthonban, javítóintézetben nevelt, vagy büntetésvégrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel kapott családi pótlék.
- A gyámként, nevelőszülőként kapott családi pótlékot sem kell feltüntetni a bevallásban.
Az adótábla változása
/1995. évi CXVII. törvény 30. §, 2009. évi 61. § (2)/
2009. január 1-re visszamenőleges hatállyal változott az adótábla. Az alsó, 18% kulcs felső határa 1.700.000-Ft-ról 1.900.000.-Ft-ra nőtt. 1.900.001.-Ft-tól a személyi jövedelemadó kulcs változatlanul 36%.
Mivel a változás visszamenőleges hatályú, ezért a munkáltató által az előző szabályok alapján levont adóelőleg egyes esetekben (az 1.700.000.-Ft feletti jövedelem esetén) meghaladhatja az új adótábla szerint levonható adóelőlegeket. Ebben az esetben a munkáltató az első félévre (július 31-ig) juttatott bér adóelőlegét az új adótábla szerint is meghatározza, ha az így kiszámolt adóelőlegek összege kisebb, mint a ténylegesen levont, a különbözetet a második félévben megszerzett bevételek adóelőlegét csökkentő tételként veszi figyelembe, mindaddig, amíg a különbözet el nem fogy (tehát ennyivel magasabb lesz a nettó bér). Ezzel a módszerrel utoljára a 2009. december hónapra megszerzett bér vagy kifizetés adóelőlege csökkenthető.
Az illetékmértékek változása lakástulajdon szerzése esetén
/ 1990. évi XCIII. törvény 21. § (1)/
Hogyan változnak az illetékmértékek, és mikortól?
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény ezen módosítása 2010. január 1-én lép hatályba.
Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke lakásonként 4 millió forintig továbbra is 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után azonban a korábbi 6% helyett 4% lesz.
Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére alkalmazható az alacsonyabb, 2%-os mérték.
Mi minősül lakásnak?
Az Illetéktörvény alkalmazásában lakásnak a lakás céljára létesített és az ingatlannyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan minősül a hozzá tartozó földrészlettel. Tehát nem az adásvételi szerződés szövegezése a lényeges, hanem az, hogy a szerzés időpontjában mi szerepel a tulajdoni lapon.
Lakásnak minősül továbbá az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. Ha az ingatlannyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet – a hozzá tartozó művelés alól kivett területtel együtt – szintén lakástulajdonnak kell tekinteni.
APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága
