A földvár területe és a teljes halomsírmező 1985 óta védettséget élvez, amit tábla is jelez. Ennek – és az országos tűzgyújtási tilalomnak - ellenére évente több alkalommal keletkezik itt tűz. Würth Pál három évtizede vigyázza a területet, szívügyének érzi, hogy rajta tartsa a szemét azokon a ritka, védett növényeken, amelyek némelyike már csak itt fellelhető. Mint mondta, évről évre, tűzről tűzre fogyatkozik természeti vagyonunk, minden pusztítás után kevesebb a növények esélye a feléledésre. A védett növényfajok eltűnését az is gyorsítja, hogy a szárazságot jobban tűrő gyomok erőteljes szaporodása kiszorítja a ritka egyedeket. Hozzátette: ekkora pusztítást, mint az augusztus 28-ai, az elmúlt évtizedek alatt egyszer sem tapasztalt.

A darabonként 50 ezer forint eszmei értékű csikófarkból mintegy 1500 élt a leégett területen, és csak néhány erősebb tő vészelte át a tüzet. A 70-80 éves, úgynevezett heverő seprűfüvek szénné égtek, a bíboros orchidea telep csak annak köszönhetően menekült meg, hogy körbenyírta, így a lángok az elszigetelt területre nem tudtak átterjedni.
Würth Pál szerint nem idegenek okozták a tüzet, hanem valamelyik környező ingatlantulajdonos, ugyanis nem egynek közülük szokásává vált, hogy a telkén összegyűlt gyomot, gallyat a természetvédelmi területen halmozza fel, és időnként elégeti a kazlat. Ez egyébként még akkor is tilos lenne, ha nem természetvédelmi területről lenne szó, így pedig – tekintettel az okozott kár nagyságára – már nem is szabálysértésnek minősül.
A Százhalombatta és Érd közötti terület közbiztonsága nem is minősíthető. A hétvégi házak tulajdonosai közül sokan már ki sem mennek az ingatlanjaikra, így kímélik meg magukat attól a bosszúságtól, amelyet a gyakori lopások és betörések okoznak. A rendőrségnek sem a százhalombattai, sem az érdi oldalon nincs kapacitása a folyamatos jelenlétre, sok esetben az elkövetett bűncselekmények be sem kerülnek a statisztikába, mert a károsultak nem látják értelmét annak, hogy feljelentést tegyenek: a nyomozás általában eredménytelen, de ha mégsem, a kár megtérülésére semmi esély. Szél Pál, a százhalombattai polgárőr szervezet elnöke jól ismeri a helyzetet. Mint mondja, hetente több alkalommal is járőröznek a polgárőrök a hegyen, gyümölcstolvajokat nem egyszer fogtak már el, de betörőket, gyújtogatókat nem. Úgy látja, az ottani közbiztonság romlása azzal is magyarázható, hogy amióta elkészült az Érdet és Százhalombattát összekötő út, könnyebben jutnak át a rossz szándékú emberek a szomszédos településről. Véleménye szerint jelentősen javítana a helyzeten, ha bővítené a város a térfigyelő rendszert, és a hegyen át vezető úton is elhelyezne egy-két kamerát. A rendszer fejlesztésére vonatkozó javaslatot a szeptember 24-ei ülésén vitatja meg a képviselő-testület.

A védett növények és állatok eszmei értéke azt a célt szolgálja, hogy megvédje azokat a gondatlan rombolástól. Az összeg több ezer és több tízezer forint között változik. Aki letép egy védett virágot, azzal kifizettethetik az értékét, emellett még szabálysértési eljárást is indíthatnak ellene. Az augusztus 28-ai tűz martalékává lett növények többmilliós értéket képviseltek, a kár azonban még ennél is jelentősebb, hiszen a pusztítás következtében egyes ritka fajok akár végleg eltűnhetnek a magyar flóra palettájáról.