Aláírták a magatartáskódexet a pénzügyi szervezetek képviselői

Minden korábbinál nagyobb biztonságot és kiszámíthatóbb viszonyokat teremt a banki ügyfeleknek, hitelfelvevőknek a ma aláírt magatartási kódex, amit a Bajnai Gordon miniszterelnök kezdeményezésére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a bankok, a Bankszövetség, a Gazdasági Versenyhivatal és a kormány közösen dolgozott ki – olvasható a Kormányszóvivői Iroda mai közleményében.

A pénzügyi válság megnövelte az emberek kiszolgáltatottságát a pénzügyekben, amit tovább súlyosbított, hogy a kedvezőtlen pénzpiaci körülmények között a megnövekedett kockázatok árát a bankok sok esetben ügyfeleikre hárították át. A jogos fogyasztói igényekre, ügyfélpanaszokra válaszul született meg a ma aláírt dokumentum.

A kódex fő célja, hogy helyreállítsa és megerősítse a hitelfelvevők és a hitelezők közötti bizalmat, nagyobb biztonságot nyújtson az ügyfeleknek. Nem a hitel visszafizetésétől kell megvédeni az embereket, hanem attól, hogy a bank visszaéljen erőfölényével, és veszélybe kerüljön az ügyfelek egzisztenciája, otthona. A magatartáskódex ezért azoknak a kiszolgáltatottságát csökkenti, akik törleszteni akarnak és hajlandóak a bankokkal együttműködni.

A kódexet aláíró pénzügyi szervezetek magukra nézve kötelezőnek ismerik el a kódexben foglaltakat, ami azt jelenti, hogy a hitelintézetek felelős magatartást vállalnak ügyfeleikkel szemben a hitelnyújtást megelőző időszaktól egészen a futamidő lejártáig, beleértve az esetlegesen felmerülő fizetési nehézségek esetét is.

A kódex többek közt azt is lefekteti, hogy a kamaton kívüli díjakat, jutalékokat a jövőben a bankok nem emelhetik önkényesen, korlátok nélkül, még a költségek növekedésére hivatkozva sem. Azok maximum az infláció mértékében növekedhetnek. A kódex tartalmaz egy ok-listát is, amellyel az aláírók vállalják, hogy kamatot csak az itt szereplő feltételek bekövetkezése esetén módosítanak egyoldalúan. Az adósok otthonának védelmében az aláírók azt is vállalták, hogy késedelmes fizetés esetén azonnal felveszik az ügyféllel a kapcsolatot, és vele együtt alakítják ki a tartozás kiegyenlítésének módját, lehetőleg elkerülve a végrehajtást, és legalább 90 napot biztosítanak az adósnak, hogy saját maga értékesíthesse ingatlanát. Az aláíró bankoknak lehetőséget kell adniuk a devizaalapú hitelek egyösszegű törlesztésére, mégpedig devizában. Ez azt jelenti, hogy az ügyfelek kisebb költségekkel, nagyobb biztonságban is rendezhetik adósságukat.

A kódex hatálya kiterjed az azt aláíró összes lakossági hitelezéssel foglalkozó pénzügyi intézményre, így a kereskedelmi bankokra, a jelzálog-hitelintézetekre, a lakás-takarékpénztárakra, a takarék- és hitelszövetkezetekre, a fióktelepre és pénzügyi vállalkozásokra, a lízing- és faktorcégekre, valamint a hiteltermékeket kínáló biztosítókra és a nyugdíjpénztárakra is.

Aláírói azt is vállalták, hogy hatályba lépéséig, de legkésőbb 2009. december 1-jéig tartják magukat a miniszterelnökkel július közepén tartott megbeszélésen vállalt moratóriumhoz, vagyis nem kezdeményeznek az ügyfelek számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást, illetve árverezéseket a bedőlt hitelek esetében.

A kódexben foglaltak betartatásával járó feladatokat a szeptembertől megerősített hatósági jogkörrel bíró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el. A felügyelet a kódexet alá nem író, illetve az abban foglaltakat be nem tartó intézmények listáját nyilvánosságra hozza, ezzel kényszerítve az érintett pénzügyi szolgáltatókat az ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásra. A felügyelet ezen kívül szigorú, akár 2 milliárd forintot elérő büntetéssel is élhet – a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvény értelmében – a magatartáskódexet aláíró, ám azt be nem tartó pénzintézetekkel szemben.