Apróhirdetést szeretett volna feladni a Hírtükörben egy százhalombattai házaspár. Eladásra kínálnák fel kintlévőségüket, 70 százalékos áron, más lehetőséget ugyanis nem látnak arra, hogy visszakapják több mint 400 ezer forintjukat. Végső kétségbeesésükben arra gondoltak, találnak valakit, aki a jutalék fejében behajtja a pénzt volt albérlőjüktől.
Krimit lehetne írni azoknak a történeteknek a felhasználásával, amelyeket a lakásukat bérbeadók mesélnek. Olvasónk albérlője hónapokon át úgy lakott a 42 négyzetméteres lakásban, hogy nemcsak a bérleti díjat nem fizette ki, de a rezsiköltségeket sem, így a tulajdonos kénytelen volt „meghitelezni” a lakó fogyasztásának ellenértékét. Ha ezt nem tette volna, kikapcsolják, ami kikapcsolható, ami ismét neki jelentene plusz költségeket. A kérdésre, hogy miért nem váltak meg albérlőjüktől korábban, azt válaszolták: megsajnálták, mert minden hónapban előállt valamilyen indokkal. Nem fizette ki a munkáltatója, ellopták a pénztárcáját, a barátnője rátette a kezét a teljes fizetésére, és így tovább. Az idő telt-múlt, az adósság nőttön-nőtt, a tulajdonos csak akkor szánta rá magát a végső lépésre, amikor a kintlévősége átlépte a négyszáz ezer forintos lélektani határt.
Sajnos, az eset nem egyedülálló. Egy tulajdonos például kiadta lakását egy férfinak, ám amikor jelentkezett az első havi bérleti díjért, négy családot talált a kétszobás lakásban. Fizetni nem tudtak, és több hónap telt el, mire meg tudott szabadulni tőlük. Egy másik ingatlantulajdonos egyedülálló nőt vett fel albérlőnek, akiről hamarosan kiderült, hogy kemény alkoholista, ivócimboráival néhány hét alatt lelakták a bérleményt, oly mértékben, hogy még az ablakokat is kitörték. A harmadik egy férfinak adta ki a lakását, aki azt állította, hogy idős édesanyját szeretné elhozni vidékről. A néni valóban megérkezett, a fia is beköltözött a lakásba, és nemsokára közölte a tulajdonossal, hogy nem fog fizetni, mert bérleti megállapodásuk illegális, úgysem tud tenni ellene semmit.
Nagy szerencse, ha valaki olyan ingatlannal is rendelkezik, amelyre pillanatnyilag nincs szüksége, ugyanakkor nagy gond is. A lakás akkor is sokba kerül, ha senki sem lakik benne, ezért döntenek sokan a bérbeadás mellett. Ebben azonban sok a kockázat.
Hogyan védheti meg magát a tulajdonos? – kérdeztük dr. Patakfalvi-Vigh Katalin ügyvédtől.
Feltétlenül szerződést kell kötni a bérlővel – válaszolta. Lehetőleg jogász készítse el a megállapodást, aki ismeri a buktatókat, és belefogalmazza a fontos kikötéseket is. Természetesen, ez is pénzbe kerül, de nem érdemes rajta spórolni, mert ha balul üt ki az üzlet, nagy veszteség érheti a tulajdonost.
Az is fontos, hogy a tulajdonos adózzon a bérleti szerződésből származó bevétele után, mert ha nem teszi, bűncselekményt követ el. A törvények értelmében minden évi 150 ezer forintot meghaladó bevétel adóköteles.
Ha bérlő megszegi a szerződést, a bérbeadó egyszerűbb esetekben fordulhat a település jegyzőjéhez, aki intézkedhet a birtokháborítás ügyében, emellett bírósághoz fordulhat a károsult.
Akinek nincs szerződése, vagyis illegális bérleti viszonyt folytat, annak nincs lehetősége behajtani az elmaradt bérleti díjat és egyéb költséget.
Dr. Patakfalvi-Vigh Katalin hozzátette: érdemes kauciót kérni a bérlőtől, ha ugyanis nem fizet, ez a letét egy ideig fedezi a tartozását, így is védekezhet a tulajdonos az ellen, hogy jelentősebb kár érje.
A legnagyobb tanulság azonban az, hogy bár látszólag a „feketén” kötött üzletek javadalmazóbbak, a jövő mégiscsak a legális megállapodásoké. Igaz, a szerződéskötés befektetést igényel, a bevétel pedig szerényebb, ugyanakkor megvéd a nagy veszteségektől, és mind a bérbeadó, mind pedig a bérlő számára garanciát jelent.
