Veres János előadásában értékelte a magyar gazdasági helyzetet. Mint mondta, a fejlődés gyorsabb ütemű, mint az unió több más országában, bár kétségtelen, hogy az ázsiai vagy a balti országokhoz viszonyítva nálunk lassú a tempó. Felhívta a figyelmet arra, hogy halaszthatatlan a költségvetési egyensúly megteremtése, ugyanis Magyarország évtizedek óta túllépi a tervezett hiányt. Elsődleges cél tehát a hiány fokozatos csökkentése.

Ezt követően aktualitásokról szólt, a várható törvénymódosításokról. Kihangsúlyozta: ha a monetáris unió tagja kívánunk lenni, azaz 2010-re csatlakozni szeretnénk, stabilizálni kell a gazdaságot. Elkerülhetetlen az egészségügyi reform, annak elérése, hogy minden magyar állampolgár után történjen befizetés – január elsejétől felépül a személyre szóló egészségügyi számlavezetési rendszer. Cél a magasabb foglalkoztatási szint elérése, változtatás előtt áll az adórendszer – minderről június tizenharmadika után várhatóak érdemi bejelentések.

Az önkormányzatok gazdálkodása is nagy változások előtt áll – mondta. A reform nagyobb önállóságot ad majd az önkormányzatoknak, növeli a döntési szabadságot, emellett a finanszírozás sem marad érintetlen. Még nem dőlt el, milyen formában változik a helyi iparűzési adó, az eddigi számítások szerint lesz olyan település, amelyet nagyon kedvezően érint majd a változás, viszont olyan is lesz, amely az eddiginél szűkebb keretből lesz kénytelen gazdálkodni. Hozzátette: pánikra nincs ok, arra ugyanis odafigyelnek majd, hogy az önkormányzatok finanszírozási háttere biztosított legyen.

Az előadás után az írásban beérkezett kérdésekre válaszolt. Szóba került a panelprogram, amelynek ösztönzésére kamattámogatási rendszert készül kiépíteni a kormány, a civil szféra lehetőségeiről pedig úgy nyilatkozott, hogy mindinkább az összefogások, a csoportos pályázatok jutnak majd előnyhöz. A kisvállalkozók biztonságára vonatkozóan elmondta: szigorítanak a közbeszerzési feltételeken, ami annyit jelent, hogy csak a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező cégek nyerhetnek majd közbeszerzési pályázatokat, így a nagyok számára fontossá válik az alvállalkozók időbeni kifizetése. A nemrég létrejött építőipari megállapodás lényege, hogy alakítsanak ki egy szakmai bértarifarendszert, amely megelőzi a visszásságokat.

Végezetül elmondta: a száz lépés program elsődleges célja, hogy több lehetőséget biztosítson a kevesebb pénzből élők számára. A kiskapuk bezárásával versenyképessé tegye a vállalkozásokat, és fokozottabb fejlődésre ösztönözze a magyar gazdaságot.