A társasházak rehabilitációjának megvalósíthatóságáról volt szó azon a május 23-i fórumon, amelyet társasházkezelők szerveztek. A meghívott vendégek között volt Fritz Péter, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal szakmai főtanácsadója, Tábori Tibor fűtéstechnikai szakértő, dr. Magyar Zoltán, a Magyar Energetikai Audit Társaság elnöke, valamint Bence Gábor pénzügyi tanácsadó, egyetemi tanár. A szakemberekből álló konzorcium teljes körű megoldást dolgozott ki az iparosított technológiával épült lakóházak tulajdonosi közösségeinek gondjaira, vagyis arra, hogyan és miből oldják meg az épületek energetikai felújítását.
A fórumon elhangzott, hogy a környezetterhelés csökkentése végett az Európai Unió kötelezte tagországait, hogy alkossanak jogszabály-együttest, amely kontrollálja a lakóépületek energiafelhasználását. Ennek része, hogy jövő januártól hivatalos tanúsítványt (energiaaudit) kell kiállítatni minden értékesítésre szánt ingatlanról, amelyeket ugyanúgy kategóriákba fognak sorolni energiafelhasználásuk alapján, ahogyan mondjuk az éttermeket a szolgáltatás minősége szerint.
Az energetikailag szabványos és korszerű lakás a piacon is jóval többet ér majd. A kormány idén lakásonként maximum 400 ezer forintos támogatást biztosít a társasházak felújításához, és a pályázati keret négyszerese a tavalyinak. Az a tulajdonos gondolkodik helyesen, aki mind ezt, mind az önkormányzati támogatást, mind a nagyon kedvező banki hiteleket maximálisan kihasználja. Különös tekintettel arra, hogy nem lehet tudni, meddig kínálkoznak ezek a lehetőségek. Elképzelhető, hogy a jövőben az uniós szabályzás már nem teszi lehetővé, hogy a kormányok közvetlenül és csak a házgyári lakásokban élőket támogassák.
Az épületek teljes energetikai felújításával – homlokzatszigetelés, nyílászáró-csere, központi fűtés és elektromos hálózat cseréje – akár 30%-os megtakarítást is el lehet érni, így a beruházások kevesebb, mint nyolc év alatt megtérülnek.
A konzorcium a felújítás műszaki tartalmára és pénzügyi fedezetére is többféle változatot is kínál: a társasházak dönthetik el, hogy saját kazánházat hoznak létre, vagy esetleg napkollektorral is felszerelik az épületet, de az átalakítással minden lakásban szabályozhatóvá és mérhetővé válik a fűtés.
Arról is a társasház dönt, milyen forrásokból oldja meg a finanszírozást: igénybe veszi-e az egyharmad-egyharmados állami-önkormányzati támogatást, a támogatott banki hiteleket, bevonja-e az önrészbe a lapos tetők értékesítéséből, hasznosításából származó bevételt.
A Házhalom-Batta Bt. két hónapja vette fel a kapcsolatot a szakmai konzorciummal. Elsőként a Jókai közben található 113-114-es számú, százhetven lakásos társasház közgyűlésével ismertették az általuk kínált lehetőségeket. A tulajdonosoktól felhatalmazást kaptak a tárgyalások folytatására. Hamarosan sor kerül a második közgyűlésre is, ahol már konkrét ajánlatot tárhatnak a tulajdonosok elé. Ebből az is kiderül, mekkora hitel felvételére lenne szükségük a komplett felújítás elvégeztetéséhez, aminek összege százmilliós nagyságrendű. A társasház olyan konstrukcióban gondolkodik, aminek része, hogy eladják a tetőtereket a konzorciumnak, amely lakásokat épít ezekre. Ezzel önrészhez jut a lakóközösség, és a tetőszigetelés gondja is megoldódik. Ráadásul az új lakásokra elővételi jogot élveznek majd a társasház tulajdonosai. Az idő sürget, hiszen az önkormányzathoz július 15-ig, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalhoz szeptember 30-ig kell beadniuk a pályázatot. A társasházkezelő cég két tulajdonosa, Hart Józsefné és Tujner Jánosné nagy lehetőséget lát a konzorcium ajánlatában, de elismerik, nem könnyű erről a tulajdonosokat is meggyőzni. A döntéshez négyötöd részük beleegyezése szükséges. A komplex megoldás máris felkeltette az érdeklődést a közös képviselők körében. Nagyon valószínű, hogy ha egy társasháznak sikerül megvalósítania, sokan fogják követni a példájukat.
Júniusban újabb társasházakat érintő fórumot készít elő Kovács Veronika és Juhász Margit közös képviselő. Ennek a távhőtörvény tervezett módosítása lesz a témája.



